A zene kell! A tanuláshoz is.
Egyre több eredmény lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a zenetanulás már a legkisebb kortól kezdve pozitívan hat az agy fejlődésére, a legfrissebb kutatások szerint segít a nyelvtanulásban, az olvasásban, és az olyan funkciók fejlesztésében, mint a tervezés, az alkotás és a fókuszálás. Magyarországon nagy hagyománya van a zenei nevelésnek, a Kodály-módszert például világszerte ismerik és elismerik, mégsem használjuk széles körben a zenét koragyermekkori fejlesztésére, pedig a magyar tanulói eredmények alapján lenne rá igény. A zenetanulás pozitív hatásai miatt kifejezetten hasznos módja a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási lemaradásának csökkentésében is, aminek kezelésében Magyarország szintén súlyosan alulteljesít.
Az ének-zene témája újra és újra felbukkan az oktatásról szóló közbeszédben, tavaly kifejezetten aktuális volt a mindennapos iskolai éneklés bevezetésének terve miatt. Arról azonban nem derült ki sok, hogy mi lenne a pontos módszertan, és a Mindennapos Éneklés Bizottsága munkájáról sem találni részletes információkat. Pár hete pedig a Mindenki című rövidfilmsikerének örülhettünk, amiben egy általános iskolai kórus állított tükröt a magyar oktatási rendszer/társadalom elé.
Zene vagy foci?
Az egyik legfrissebb eredményt a Brain and Creativity (Agy és Kreativitás) Intézet publikálta, két éves kutatása alapján arra a megállításra jutott, hogy a zene és a zeneoktatás felgyorsítja a gyerekek agyának fejlődését olyan területeken, mint a beszédészlelés, a nyelvi fejlődés, és az olvasási készség, és a hangérzékelés.
A 2012-ben kezdődő kísérletben 37 hat-hét éves diák vett részt Los Angeles egyik hátrányos helyzetű negyedéből. A diákok harmada (13 gyerek) intenzív zenei képzésben részesült, harmada (11 gyerek) sport tevékenységben vett részt, a maradék 13 gyerek pedig semmilyen képzési programban nem részesült. A zenei képzést a Los angelesi Ifjúsági Zenekarban való részvétel jelentette, ahol a diákok heti hét órát töltöttek, a sportoló fiatalok pedig egy közösségi focicsapatban játszottak.
Az agykutatók két éven keresztül rendszeresen vizsgálták a gyerekek agyának elektromos aktivitását, az agyuk reakcióit a különböző helyzetekre. Az eredmény alapján a zenei programban részt vevő gyerekek agya gyorsabban fejlődött a másik két csoportba tartozókénál. Az eredményt az magyarázhatja, hogy a hallórendszer - amit a kísérletben a zene stimulált - felelős a hangok feldolgozásáért, ami szoros összefüggésben van az olvasási készséggel, a nyelvi fejlődéssel és a sikeres kommunikációval.
A zene bizonyítottan pozitív hatásának hála egyre több olyan program van, ahol a gyerekek a zenélés keretein belül vesznek részt fejlesztésben. Ilyen például a Minnesotai Rock’n’Read projekt, ami kifejezetten a diákok olvasási készségének fejlesztésére koncentrál. A program ötlete azokon a kutatási eredményeken alapul, ami szerint a leggyorsabban éneklés közben tanulunk új szavakat, emellett pedig a szövegértést, és az olvasás folyékonyságát is fejleszti. Azok a diákoknak, akiknek az olvasási készsége, szövegértése nem fejlődik az iskolai ütemnek elvárt gyorsasággal, folyamatos küzdelemmé válik a tanulás, és gyakran ott is hagyják az iskolát az első adandó alkalommal. Az olvasás fejlesztése ezért az egyik legfontosabb tényező a diákok közti teljesítménykülönbség csökkentésére.
Friss hazai kutatási program is fut a zenei nevelés hatásáról, a Szegedi Tudományegyetem Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoportja 2015-ben alakult, azzal a céllal, hogy a 21. századi technológiát használó, élményszerű zenei tevékenységeket dolgozzanak ki az ének-zenei és zenei oktatásban, nevelésben. A Látható Hangok nevű fejlesztő programjukban négy hónapon keresztül dolgoztak egy óvodás csoporttal, akiknek mérhetően javult a zenei észlelése, és a zenei hangokkal összefüggő fogalmi gondolkozása, például a halk-hangos, mély-magas hangok közötti különbségtétel. A programban részt vevő gyerekek nem csak magukhoz képest fejlődtek, a négy hónap leteltével messze túlszárnyalták azokat a társaikat, akik nem vettek részt a Látható Hangokban. A kísérlet során olyan különböző, az eredményes iskolai tanuláshoz elengedhetetlen alapkészségeket is vizsgáltak, mint a beszédhang-hallás, vagy bizonyos elemi gondolkodási készségek, amelyek fejlettsége nélkül elképzelhetetlen a tanító szavainak megértése. A Látható Hangok óvodásai kétszer annyit fejlődtek ezeken a területeken a négy hónap alatt, mint a „kontroll csoport”, a programban részt nem vevő óvodások. Talán a legérdekesebb eredmény a gyerekek motiváltságával kapcsolatos, aminek hiánya sajnos általánosnak, megszokottnak mondható a hagyományos iskolai keretek között. A Látható Hangokban résztvevő gyerekek a tanulás iránt is motiváltabbá váltak, a négy hónap elteltével a tanulást kísérő elsajátítási öröm növekedését mérték a kutatók.
Egy másik hazai kezdeményezés a Szimfónia program, ami kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekek életébe igyekszik zenét vinni. A programot működtető Symphonia Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint: „A programnak nem az az elsődleges célja, hogy ezek a gyerekek jobban zenéljenek a többieknél, hanem az, hogy emberileg, lelkileg-szellemileg sikerüljön megerősítenünk őket, hogy kikerülhessenek a társadalom perifériájáról.” A program működési módszeréről itt olvashat többet.
[Mindkét hazai program épít a Kodály-módszer elemeire.]
További kutatási eredmények a zenetanulás pozitív hatásairól:
- Az emberek a születésük pillanatától 18 hónapos korukig a legfogékonyabbak a zenére és a zene hatásaira. A második legfogékonyabb szakasz 18 hónapos és 5 éves kor között van
- A zenélés, zenehallgatás az egyetlen olyan tevékenység, ami az agy mindkét féltekéjét egyszerre használja, ezért a zenetanulás pozitívan hat a szellemi fejlődésre és az intelligenciára (azok, akik 7 éves koruk előtt kezdtek el zenélni, és tinédzserkorukig folytatják, átlagosan 7.5-el több IQ ponttal rendelkeznek, mint zenét nem tanuló társaik)
- A zenetanulás segíti a hallásért felelős agyi hálózat korai fejlődését. Ez az a hálózat, ami a hangokhoz jelentést társít, és a nyelvtanulásért is felelős. A dalok tanulása gyorsan tágítja a gyermekek aktív szókincsét.
- Az olvasáskészséget akár 1-3 iskolaévnyi tudással fejlesztheti a születéstől kezdődő folyamatos zenetanulás, olyan egyszerű gyakorlatokkal, mint az éneklés, a zenei játékok, a zenehallgatás, ritmusok, dallamok utánzása, vagy egy hangszeren használatának elsajátítása 5-7 éves kor között
