A tehetség bűvöletében élő országok nem lesznek sikeresek – állítja Sir Michael Barber
Sir Michael Barber, jelenleg a Pearson Foundation tanácsadó cég vezető oktatási szakértője, korábban a McKinsey cég partnere és a brit kormányfő, Tony Blair tanácsadója cikkében (TES) levonja a tanulságokat a PISA vizsgálatok eredményeiből. A lényeg, hogy ha gyerekeinket nagyon hamar besoroljuk a "tehetséges" és a "futottak még" kategóriákba, akkor lemaradunk a nemzetek közötti versenyben.
Mit is üzen Michael Barber? Először is, hogy a tehetség egy mítosz. A lényeg, hogy higgyünk abban, hogy erőfeszítéseink meghozzák a gyümölcsüket. Azok az országok, ahol azt hiszik, hogy egyesek születésüktől fogva tehetségesek, mások nem és ezt az oktatási rendszer is megerősíti, lecsúsznak. Az ázsiai országok a szorgalomban hisznek, nem a született zsenialitásban és lám-lám, hát nem ők lettek mára a legjobbak?
Másodszor, a tanításra és tanulásra kell koncentrálni. Meg kell érteni az osztálytermekben zajló folyamatokat. Általában ezzel nem törődnek, a politikusok inkább az olyan finanszírozást érintő inputokkal foglalkoznak, mint az osztályméret vagy a számítógépek száma, a tanárok pedig köszönik szépen, szeretnének inkább egyedül maradni az osztályteremben.
A sikeres oktatási reformnak pedig:
- Egyszerre kell biztosítania az autonómiát és az elszámoltathatóságot
- A pedagógusba kell beruháznia. A legjobbakat a pályára vonzani és biztosítani, hogy folyamatosan fejlődjenek a karrierjük során. A legjobb tanárok tanítsák a legnagyobb kihívást jelentő tanulókat és a legjobb iskolavezetők kerüljenek a problémás iskolák élére
- „Minden tanuló számít” elvét kell vallania. Azok az országok, ahol 15 éves korukra sem tanulnak meg rendesen olvasni és számolni a fiatalok, eláshatják magukat.
- Az iskola előtti szakaszba is be kell ruháznia. Azok az országok, akik ezt észrevették és értékén kezelik a koragyermekkori nevelést, jobban teljesítenek
- Tartósnak kell lennie, vagyis a reformok mellett ki kell tartani, különben nem érik el céljukat
Ahhoz, hogy jobb eredményeket produkáljunk, folyamatosan mérni kell az oktatási eredményességet és átláthatóvá kell tenni a rendszer működését. Azok a politikusok, akik a tényeket nem tisztelik, ne adj isten félnek tőlük és inkább becsukják a szemüket, ahelyett, hogy tanulnának belőlük, a szakadékba viszik az országukat, de legalábbis a PISA lejtő aljára kormányozzák azt.
Sir Michael Barber cikke nyersfordításban erre a linkre kattintva érhető el.
