A magyarok 27 százaléka vett részt felnőttoktatásban 2011-ben
KSH felmérés
A 25-64 éves magyar népesség 27,2 százaléka vett részt iskolarendszeren belüli vagy kívüli képzésben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, Statisztikai tükör című kiadványából.
A KSH 2012 arra volt kíváncsi, hogy a 25 és 64 év közötti megkérdezettek milyen arányban vettek részt oktatásban, képzésben. Az eredmények több mint 7000 magánháztartás válaszai alapján alakultak ki. A megkérdezettek több mint 27 százaléka vett részt valamilyen képzésben; a nők több mint 28 százaléka, a férfiaknak viszont csak mintegy egynegyede tartozott ebbe a csoportba.
A képzésben való részvétel szempontjából a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezők alig több mint 10 százaléka vett részt a tanulás valamilyen formájában, a legalább érettségivel rendelkezőknek már közel egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 50,6 százaléka.
Az intézményesített tanulás a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: míg a 25–34 évesek közel 40 százaléka vett részt valamilyen képzésben a kikérdezést megelőző 12 hónapban, ez az arány az 55 év felettiek körében nem érte el a 15 százalékot sem.
A nemzetközi trendekkel megegyezően a képzés az aktív népességhez – ezen belül a foglalkoztatottakhoz – tartozóak körében népszerűbb. Míg a foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány meghaladta az egyharmadot, ez az érték a munkanélküliek esetén 15 százalék, az inaktív népességnél pedig ennél is kevesebb volt.
A képzésben való részvétel Magyarország régiói között sem homogén: Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átlagot meghaladó, Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlaghoz közeli, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon lakók átlag alatti mértékben vettek részt a különféle tanulási folyamatokban.
Az iskolában tanuló 25–64 éves korosztály 10 százalékot meghaladó mértékben gimnáziumi osztályokban, és kevesebb mint 8 százalékban az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések keretében tanult.
A képzések témáinak közel harmada a társadalom, gazdaság, jog területéről került ki. Hangsúlyt kaptak még az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, az általános programok, valamint a matematika, számítástechnika és egyéb természettudományok területén szervezett képzések is.
Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgálva a résztvevők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. A jobb elhelyezkedési esélyek mellett jelentős arányú volt a magasabb színvonalú munkavégzés lehetősége is. Számottevő vonzerő volt még a képesítés megszerzése: a válaszadó több mint háromnegyede ezt az indokot is megjelölte.
Az iskolarendszeren kívüli oktatás esetében a magyar felnőtt népességből legtöbben a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamokat választották, ide tartozott a 25–64 éves népesség több mint 10 százaléka.
A második legnépszerűbb képzési típus a konferencián és szemináriumon való részvétel volt. Ezek a képzési formák elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében voltak népszerűek: körükben a teljes népességhez képest jelentős a csapatépítő tréninget, a nyelvtanfolyamot, az ismeretterjesztő előadásokat látogatók száma.
Szintén népszerű volt a munkához kapcsolódó betanítás és az OKJ-képzés is, ezeken a középfokú végzettséggel rendelkezők vettek részt a legmagasabb arányban.
Forrás: MTI
