Széll Kálmán terv
Három évvel csökkentenék a tankötelezettség korhatárát
A Széll Kálmán terv ismertetése során derült ki: 18-ról 15 éves korra szállítaná le a kormány a tankötelezettséget. Szerintük évi 5-6 ezer gyerek így se, úgy se jár be az iskolába, hiába kötelező. A kormány átalakítaná az elemi oktatást is, és aki szeretné, az az utolsó években gyakorlati képzést kapna, hogy el tudjon helyezkedni. A legnagyobb pedagógus érdekképviselet szerint viszont éppen azok járnak majd rosszul az új törvénnyel, akiknek az oktatás jelenti az egyetlen kiugrási lehetőséget.
A rendelkezésre álló adatok szerint évente 5-6 ezer gyerek lóg rendszeresen az iskolából, akkor is, ha tiltják és büntetik. Közülük sok a túlkoros. A kormány elképzelései szerint őket már nem feltétlenül köteleznék iskolába járásra - írja az RTL Klub híroldala. A legnagyobb pedagógus-szakszervezet tiltakozik a terv ellen.
A kormány idén 3 és fél milliárd forintot különített el ösztöndíjra azoknak a diákoknak, akik valamilyen hiányszakmát tanulnak. A 18 éves korig tartó tankötelezettség egyébként 1998 óta van érvényben, előtte 16 éves korukig tartották a padokban a diákokat.
„Azokat a gyerekeket fogja sújtani, akiknek otthon a körülményeik amúgy is nehezek, nekik az egyetlen kitörési pont, hogy minél tovább a közoktatási intézményben maradjanak és valamilyen szakmát tanuljanak” – mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A kormány a tankötelezettség korhatárának csökkentésével az elemi oktatást is át akarja alakítani, pontos terv ugyanakkor erről még nincs. Annyit azonban elárult a kormányszóvivő, hogy gyakorlatiasabb képzésre helyezik majd a hangsúlyt.
„Azt mondjuk, hogy vannak itt sokkal rövidebb képzések, ahol olyan szakmát fogsz tanulni, amivel utána munkát fogsz találni, rendesen meg fogsz tudni élni. Én azt hiszem, hogy ezek azok a lehetőségek, amire a gyerekek azt fogják mondani, hogy igen, ezt bevállalom” – mondta Nagy Anna kormányszóvivő.
Vekerdy Tamás, gyermekpszichológus az InfoRádióban úgy fogalmazott, a tervek szerint szeptemberben életbe lépő szabályozás "meglepő, érthetetlen és értelmezhetetlen". A szakember szerint ez "nemzeti katasztrófa", már csak azért is, mert az általános iskolát a gyerekek 14 évesen fejezik be, és csupán ezzel a végzettséggel lehetetlenség lesz elhelyezkedniük. Véleménye szerint, a döntés következménye az lenne, hogy még több ember maradna munka nélkül és szorulna segélyre. Hangsúlyozta azt is: a fejlett országokban az utóbbi három-négy évtizedben az a tendencia, hogy a tankötelesség korhatárát felfelé - akár 18 éves korig - tolják ki, ellentétben a korhatár csökkentési tervekkel.
A Pedagógusok Szakszervezetének közleményében azonban további következtetések is olvashatók: " Ez az elgondolás magában hordozza annak lehetőségét, hogy az állam nem vállalja föl a tankötelezettség utáni időszakra az ingyenes oktatás igénybevételéhez szükséges ellátórendszer fenntartását és működtetését. Szűkíti a rendelkezésre álló beiskolázási helyeket, elsősorban a középiskolákba való bejutás lehetőségét. Ezek az intézkedések együttesen azzal a következménnyel járhatnak, hogy leépül a közoktatás ellátórendszere, iskolákat, kollégiumokat zárnak be, és tömegesen bocsátják el a közoktatásban foglalkoztatottakat."
