Új közoktatási törvény készül
A közoktatási törvénytervezet és a szülői jogok
2010 decemberében hozták nyilvánosságra az új közoktatási törvény tervezetét. A koncepció kapcsán szóltunk már az együttnevelésről, a pedagógusok életpályamodelljéről és a szakképzésről. Ezek azok a területek, amelyeken talán a legtöbb újdonságot fedezhettük fel a törvénytervezetben. Vessünk most egy pillantást arra, hogy a szülők hogyan jelennek meg az anyagban!
Ami a szülőket illeti, az új törvénytervezet jóval kevesebbet ír róluk, mint a jelenleg hatályos törvény. A szülőkre vonatkozó paragrafusok 15 oldalt is kitesznek ez utóbbiban, míg a koncepcióban ez igen takarékosan két oldalra szorítkozik. Ez részben abból adódik, hogy az új törvénytervezet a pedagógust állítja középpontba, másrészt pedig keretjogszabályként el akarja kerülni a túlszabályozottságot.
Tény és való, hogy a jelenleg hatályos törvényben rengeteg olyan kérdést szabályoznak, ami - amennyiben feltételezzük, hogy a szülő és a pedagógus között kölcsönös bizalmon alapuló, a gyerek érdekeit szem előtt tartó kommunikáció érvényesül - igencsak feleslegesnek tűnik (lásd a keretes írást). Például, hogy a szülő joga, hogy az intézmény nevelési programjáról tárgyilagos tájékoztatást igényeljen.
A szülő jogai és kötelességei eddig
13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.
(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.
(3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.
(4) A szülő (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását - a gyermek érettségének megfelelően - a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
(5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
(6) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő - a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint - eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.
(7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.
(8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.
14. § (1) A szülő joga különösen, hogy
a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,
e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,
g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,
h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,
i) az oktatási jogok biztosához forduljon.
(2) A szülő kötelessége különösen, hogy
a) gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről,
b) biztosítsa gyermeke - e törvény 24. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti - óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését,
c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,
e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,
f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
g) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.
Forrás: a jelenleg hatályos közoktatási törvény
A közoktatási törvénytervezetre beérkező és a nyilvánosság számára elérhető vélemények közt kevés olyat találunk, amely reflektálna a szülők jogaira. Az egyik ilyen az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének véleménye, amely szerint a közoktatást a gyerekek mindenek feletti érdekének kell alárendelni, amelyben a szülők joga megkérdőjelezhetetlen. Nem értenek egyet a szülők jogainak korlátozásával gyermekük ügyeinek intézésében, céljainak meghatározásában. Súlyos és indokolatlan korlátozásnak tartják, hogy a szülők kizárólag világnézetük szerinti iskolaválasztásra lennének jogosultak.
Az új törvény koncepciója ugyanakkor bővíti is a szülők jogait. Miközben a szülőknek – akárcsak eddig is - jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek, az már újdonság, hogy minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él, és a szülők ezt igénylik, működnie kell egy óvodai vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportnak, illetve minden településen, ahol ezt legalább nyolc szülő igényli, működnie kell az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolának. Ez a javaslat egyértelműen revitalizálni kívánja a kistelepüléseket, ugyanakkor nem véletlen, hogy ezek a jogok korábban nem illették meg a szülőket, ugyanis a települések ezt nem tudták finanszírozni. Kérdés, hogy ehhez a pénzügyi keretet hogyan fogják biztosítani.
Érdekes adalék még, hogy a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete számára leginkább a tankötelezettség 17 éves korra való leszállítása okozott problémát. Szerintük sérti az emberi méltóságot, ha a tanulóknak a nagykorúságuk elérése előtt megszüntetheti az intézmény a tanulói jogviszonyát. Az Egyesület három okot sorol fel, amely e lépés mögött munkálhat:
- Egyrészt a nehezen kezelhető tanulókat 17 éves koruk elérése után minden következmény nélkül el lehet távolítani az iskolákból.
- A szakképzés irányítói a tankötelezettségi életkor leszállításával akarják a hároméves szakiskolai képzés felé terelni a tanulókat.
- A költségvetésnek jól fog jönni a tanulói létszám csökkenése miatt bekövetkező pedagógus-elbocsátási és iskolabezárási hullám, de sokkal többe fog kerülni az adófizetőknek az iskolából kimaradó, végzettség nélküli munkanélküli fiatalok eltartása (http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=kezdolap.php#hir84).
Az új közoktatási törvény koncepciója kinyilvánítja: a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, valamint a közoktatás középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A szülőkről valóban kevesebb szó esik (lásd a keretes írást), de az is igaz: amennyiben van bizalom pedagógus és szülő között, akkor nem szükséges jogilag túlszabályozni ezt a viszonyt. És az is igaz, hogy amennyiben nincs meg a kölcsönös bizalom, a jogszabály sem fogja azt megteremteni. A törvény koncepciója még cseppfolyós állapotban van, ezért egyelőre talán nem is érdemes a részletekben elveszni. Mindenesetre rajtunk, szülőkön is múlik, hogyan alakulnak jogaink, s hogyan tudunk élni és nem visszaélni velük a gyermekeink érdekében, a pedagógusokkal karöltve.
A szülő jogai és kötelességei a tervezet szerint
A szülők
A szülő kötelezettsége, hogy gyermekének iskolába járásához, tanulásához az elvárható segítséget megadja, a gyermek munkáját figyelemmel kísérje, iskolájával kapcsolatot tartson. Az új törvény a szülő és az intézmény kapcsolatát alapvetően a partneri viszonyra építi.
A szülőnek joga, hogy gyermeke nevelésére, oktatására a lehető legalkalmasabb intézményt válassza, és véleményezőként, javaslattevőként kapcsolódjék be az iskola tevékenységébe.
A kötelezettségeiket önhibájukon kívül teljesíteni nem tudó szülőket a közoktatási rendszernek segítenie kell.
Szülői képviselet
A szülői szervezet a szülők által létrehozott testület, amelynek az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joga van. Az óvodaszék, iskolaszék a nevelőtestület, a szülők, iskolában a tanulók, és a fenntartó közös érdekegyeztető szervezete. Létrehozásához legalább két fél egyetértése szükséges. A kezdeményezők javaslatot tesznek a választás, az összetétel és a működés tekintetében. Csak 12. életévét betöltött tanuló lehet az iskolaszék tagja. A közoktatás szereplői kapcsolatot tartanak a pedagógusok, diákok, szülők civil szervezeteinek képviselőivel.
Forrás: NEFMI, közoktatási törvény koncepciója
