10 évre titkosították a NAT-ról szóló közvélemény-kutatási adatokat?

Horn Dániel: Tavasszal egy Figyelőnet-es cikkben hivatkoztak erre a kutatásra. Egy edelényi tanártalálkozón ugyanis Hoffmann Rózsa azt nyilatkozta, hogy a NAT-ot nagy konszenzus övezi, egy 1000 fős közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek 90 % egyetértett vele (erről lásd még a keretes írást). Furcsának tűnt ez a nagy arány, már csak azért is, mert még kevéssé volt ismert a NAT. A Figyelőnet megtalálta valahol a kutatási jelentést, név nélkül. Ott leírtak olyan dolgokat, amiből az derül ki, hogy ez egy meglehetősen furcsa közvélemény-kutatás volt. Egy ilyen dolgozatot az egyetemen biztosan visszaadott volna a hallgatónak egy statisztika tanár. Ez volt az egyik indok, hogy rákérdezzek arra, hogy kik csinálták ezt a jelentést.

A másik pedig, hogy akkor indult el az atlatszo.hu-n a közérdekű adatok igénylésére létrehozott közösségi felület a KiMitTud, ahol abban is segítenek, hogy az illetékes adatgazdához eljussanak az igénylések. Gondoltam, jaj, de jó, kipróbálom, hogyan működik ez, másrészt meg, ahogy mondtam, szakmailag is kíváncsi voltam, hogy ki csinálthatott egy ilyen közvélemény-kutatást. Azt gondoltam, hogy erre fény derül majd.

K: A levelezés dátumait látva úgy tűnik, nem siették el a válaszadást.

H.D.: Sokáig nem reagáltak. A hatályos jogszabályok alapján 15 napon belül válaszolni kell az ilyen közérdekű információ kérésére. 15 nap múlva a KiMitTud portálja küldött nekem egy mailt, hogy nem jött válasz a kérésemre. Ekkor az EMMI-be írtam egy figyelmeztető levelet, hogy nem válaszoltak a kérdésemre. Az igazság az, hogy az első levél rossz címre ment, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba, ők továbbították ugyan a levelemet, de jóval később, június 5-én. A figyelmeztetésemet is továbbküldték, és erre egy hónappal később, július 5-én kaptam a levelet, ezzel a válasszal:

„Az államtitkárság számára a közvélemény-kutatást végző cég neve és elérhetősége (cím, cégjegyzékszám) döntés-előkészítő adatnak minősül. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint a döntések meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak.”

A 2011. évi CXII. törvény 27§ (6) bekezdése szerint viszont az adat megismerésére irányuló igény csak akkor utasítható el, ha az a közfeladatot ellátó szerv törvényes működését veszélyeztetné. Gyanítom, hogy fél perccel többet nem foglalkoztak a kérésemmel. Szakmailag azért érdekel az egész, mert ha ezt a kutatást például egy ismert közvélemény-kutató cég csinálta, akkor ez szakmailag kínos lehet. Épp ezért is furcsa, hogy nem mondják meg, hogy ki csinálta a felmérést. Hiszen ha kiderült volna, hogy egy ismeretlen XY Bt. csinálta akkor mi van? Semmi. Az, hogy próbálnak kibújni a válaszadás alól, arra utal, hogy nagyobb cég csinálhatta.

K: Nekem nem tűnik nagyon logikusnak, hogy ha hivatkoznak egy kutatásra, akkor miért titkos az, hogy azt ki csinálta? Vagy esetleg ők is érzékelték, hogy szakmailag nincs rendben valami?

H.D.: Két szcenárió van: az egyik, hogy nem is akartak jó felmérést és akkor „sima” korrupcióról van szó. Vagy tényleg meg akartak tudni valamit arról, hogy hogyan vélekednek az emberek a NAT-ról és örültek az eredménynek, mert szakmailag nem értenek hozzá. A szakma viszont felhördült. Azóta nem is nyilatkozott erről a kutatásról Hoffmann Rózsa. A transzparencia hiánya ebben az esetben azért is rendkívül veszélyes, mert az egész közvélemény-kutatási szakmát hitelteleníti.

K: Mégis, meg fogjuk tudni valaha, hogy mi ez a kutatás, ki csinálta és milyen eredmények jöttek ki?

H.D.: Szerintem kérdezzétek meg ti is ugyanezt az EMMI-től a KiMitTudon keresztül, a Kölöknet is kérdezzen rá. Meg bárki, akit érdekel. Én válaszoltam az elutasító levélre és kértem, hogy indokolják meg, hogy a levelemben igényelt közvélemény-kutató cég nevének és azonosításához szükséges egyéb adatainak nyilvánosságra hozatala milyen okok miatt akadályozza az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását. Most várom a választ. Az atlatszo.hu jogi álláspontja szerint is az a tény, hogy ki végzett közvélemény-kutatást - szemben a közvélemény-kutatás eredményével - nem minősülhet döntés-előkészítéssel összefüggő adatnak. Én sajnos nem vagyok jogász. Kérdés, hogyha jogtalanul utasítják el a kérésemet, akkor mi van? Nem tudom, hogy erre a második kérdésre is kell-e válaszolniuk. Ha nem válaszolnak, akkor talán a következő lépés a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.