A tehetséggondozó középiskolák

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium tavaly májusban pályázatot hirdetett a tehetséggondozó középiskola cím elnyerésére és az azzal járó tehetséggondozói feladatok ellátására. Azok a középiskolák pályázhattak, amelyek vállalták, hogy a tehetséggondozáshoz kötődő pedagógiai tevékenységüket összehangolják egy vagy több általános iskola programjával. Így azok a hátrányos helyzetű hetedikes és nyolcadikos tanulók, akik kiemelkedően tehetségesek, a középiskola szakmai programja segítségével már általános iskolás korukban tehetségkibontakoztató foglalkozásokon vehetnek részt. Ezek a foglalkozások térítésmentesek az adott középiskolával együttműködő általános iskolák halmozottan hátrányos helyzetű diákjai számára.

Hátrányos helyzetű, tehetséges diákok

A tehetséggondozó középiskolában a foglalkozások hetedikesek számára októbertől májusig, a nyolcadikosoknak pedig októbertől januárig tartanak, hetente legalább egy napon, minimálisan 135 perc (azaz három 45 perces tanóra) időtartamban. A csoportkereteken túl az iskola egyéni fejlesztést, illetve önálló tanuláson alapuló aktivitásokat (önállóan használható tananyagok) is biztosíthat a diákok számára.

A program halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat kíván bevonni, ezért alaposan eltér a megszokott tehetségkibontakoztató vagy felvételire előkészítő foglalkozásoktól. A program felépítésében a diákok tudásának gyarapításán túl a hátrányos helyzetből fakadó egyéb tényezőket is számításba kell venni. Nem csupán a tanárok mérik fel az egyes diákok kompetenciáit; a programot úgy kell alakítani, hogy a tanulók is megtanulják reálisan felmérni a saját képességeiket. A halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak általában nincs olyan otthoni hátterük, ami segíthetné őket a középfokú felvételi eljárásban, így a foglalkozások keretében mind a szabályokkal, mind pedig a sikeres írásbeli vizsgához szükséges stratégiákkal megismerkednek.

A tehetséggondozó középiskola nemcsak az általános iskolás tehetségekkel foglalkozik, hanem legalább két évig további foglalkozásokat biztosít az iskolába felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak.

A tehetséggondozó középiskola cím

A tehetséggondozó középiskola címet a pályázat nyomán 2008 szeptemberében 19 iskola nyerte el, s a 2009-ben kiírt pályázat eredményeképp számuk várhatóan néhánnyal bővül (erről az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján tájékozódhatnak).

Csak olyan iskolák vehettek részt a pályázaton, ahol már legalább öt éve folyik emelt szintű oktatás, és ahová ugyancsak öt évig legalább másfélszeres volt a túljelentkezés (azaz legalább másfélszer annyi diák nyújtotta be első helyként a jelentkezését, mint ahány helyet meghirdettek). Ezeken túl is szigorú feltételeket szabott a pályáztató minisztérium: a tehetséggondozást szerepeltetni kell az iskola pedagógiai programjában, az iskola tanárainak speciális ismeretekkel kell rendelkezniük a tehetséggondozásról, illetve magasan képzettnek és szakmailag kiemelkedően aktívnak is kell lenniük. Előírás az is, hogy az iskola előkelő helyezéseket érjen el minden évben tanulmányi, sport- és művészeti versenyeken, valamint az is, hogy könyvtára és informatikai felszereltsége is kimagasló legyen. Ezek a feltételek meglehetősen leszűkítik a szóba jöhető iskolák körét. A követelményeknek csak a kiemelkedő és népszerű intézmények képesek megfelelni.

A tehetséggondozó középiskola címet elnyert iskolákba a normál eljárástól eltérő napon van a központi írásbeli felvételi, mivel ők a felvételi eljárás során használhatják az emelt szintű, „a kiemelkedő tehetséget kibontakoztató felkészítést nyújtó középiskolák számára készített” magyar nyelvi és matematikai kompetenciákat mérő feladatlapokat (lásd A felvételi eljárás és A felvételi eljárás dátumai című írásunkat).

Mindez természetesen nem azt jeleni, hogy tehetséggondozás csak a tehetséggondozó középiskola címet elnyert intézményekben zajlik, azonban nekik központilag szigorúan szabályozott keretek között, a Tehetséggondozó Pedagógiai Rendszer szerint kell ezt a feladatot végezniük, néhány szempontból pedig (és ezek közül a felvételi a legmarkánsabb) a többségtől eltérő szabályozás érvényes rájuk.

: