Alternatív pedagógiák
Tanítás és tanulás a Waldorf iskolában
A pedagógiai programok zavarba ejtő kínálatában bizony nem könnyű eligazodni. Sorozatunkban a hazai közoktatásban jelen lévő komplett, egységes pedagógiai rendszereket mutatjuk be. A Waldorf pedagógia szellemében itthon és külföldön is működnek óvodák és iskolák, egészen az érettségiig. Ezt az intézménytípust olyan családoknak ajánljuk, akik szívesen részt vállalnak egy nyugodt és derűs közösség építésében is.
A Waldorf intézményi, szakmai háttere
:
„Az első Waldorf-iskola a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak gyerekei számára jött létre, 1919-ben." Bővebben...
A Waldorf-iskolák az állam által elismert magyar Waldorf-tanterv szerint működnek. Jelenleg hazánkban 23 iskola és közel 40 óvodai csoport működik. Az intézmények alapítványi vagy egyesületi fenntartásúak, működésüket a Waldorf Szövetség segíti.
Osztálytanító nyolc éven át
A gyermekek általában 7 éves korban válnak iskolaéretté, ekkor kerülnek a Waldorf iskolába. Az osztály élén nyolc éven keresztül az osztálytanító áll. A gyermekeknek szükségük van az állandóságra, mert ebben a biztonságban fejlődnek érzelmileg a legjobban. Az első nyolc évben nem szakosodott tanárok foglalkoznak a gyermekekkel, hanem olyanok, akik személyiségükön át tudják sugározni azt, hogy akár a matematika, akár a természet vagy a művészetek világa csodálatosan szép területe az élet egészének.
A jó osztálytanító kedélyes légkörben tanít, óráin ugyanakkor rend uralkodik. Személyiségéből az egyértelműen helyes cselekedet nyugalma árad, nem veszekszik, nem kiabál. Egyszerűen munkahangulatot sugároz, és ehhez a gyermekek szívesen csatlakoznak. Ebben a szakaszban nincs osztályozás, a nevelőnek a tekintélye az egyetlen fegyelmező eszköze. Az osztályozás elhagyása természetesen nem azt jelenti, hogy a Waldorf iskolában nincs értékelés. Az osztálytanító elismerő, szeretetteljes pillantása maga is értékelés. Később, mikor a gyerekek már elég érettek, és el tudják viselni az összemérés súlyát, témazáró feladatokban mutatják meg a tudásukat, amit általában százalékosan értékelnek.
Az epochális oktatás
A Waldorf-iskolában epochális tanítás folyik. Ez azt jelenti, hogy a tananyagot korszakokra (epochákra) osztják. Három héten át a főoktatás keretében (heti 8-10 órán keresztül) ugyanazon tantárggyal foglalkozik egy-egy osztály, majd váltanak, és következik az újabb tantárgy. Ilyen módon alkalom nyílik az adott témában való elmélyülésre. Az órákon – a nyelvórák kivételével – a gyermekek nem használnak könyveket, hanem a saját maguk által vezetett füzetekből tanulnak. Ezek a „saját könyvek” az évek során folyamatosan egészülnek ki. Óriási előnyük a tankönyvekkel szemben, hogy a gyerekek a magukénak érzik és szeretik őket.
A tanítási-tanulási folyamat
A kisgyermek az első néhány osztályban viszonylag lassabban halad. Nem célunk, hogy az első év végére írni, olvasni, számolni tudjon, sőt károsnak tartjuk a tananyag felvételének ezt a fajta siettetését. Sokat játszunk velük, gyakran alkalmazzuk a ritmusgyakorlatokat, melyek az éppen aktuális epochához kapcsolódnak.
Speciális tantárgyunk a formarajz. Ennek segítségével gyakorolják a kisgyermekek a legkülönfélébb és egyre nehezedő formák megrajzolását, és ezzel az íráshoz szükséges készségeiket is fejlesztjük. Sok egyéb kézzel végzett tevékenységre is sor kerül, melyek szintén a kisgyermek fizikai és lelki képességeit erősítik.
Reggelenként szabad beszélgetés keretében tekintenek vissza a gyermekek az előző napra. Ilyenkor kibeszélik magukból mindazt, ami fogva tartja lelküket, örömteli és szomorú dolgokat egyaránt. Verbális készségeiket tudatosan is fejlesztjük: az oktatás egyik kiemelt eleme a mesélés, később történetmondás.
Mindezekre a tevékenységekre, a közhiedelemmel ellentétben, van idő: a látszólag lassú haladás közben a kisgyermek olyan készségeket sajátít el, melyek segítségével a későbbiekben behozhatja más iskolákban tanuló kortársait. Annak köszönhetően, hogy saját ütemében, életkorának megfelelő tempóban haladhatott, megőrződik benne az az ösztönös tudásvágy, amellyel a világba érkezett.
A Waldorf-pedagógia kiemelt területe a különböző művészetek és a kézműves tevékenységek ápolása. A gyermekek nyolc év végeztével nemcsak furulyázni tanulnak meg, hanem kötni, hímezni, varrni, fát faragni, vagy agyagból a legkülönfélébb testeket megformázni. A legtöbb Waldorf-iskola a nevében is hordozza a „művészeti iskola” meghatározást.
A gimnázium – a felső tagozat
Több Waldorf iskolában ma már „felső tagozat” is működik, így a fiatalokat egészen az érettségi vizsgáig elkísérik. (A közoktatásban elterjedt elnevezéstől eltérően, itt a 9. osztállyal kezdődik a felső tagozat.) Az érettségit adó intézmények 13 évfolyamosak. A 12. osztályig a Waldorf pedagógia koncepciójának megfelelően folyik a nevelés. A 13., állami érettségire felkészítő évfolyamon – az egyetemi, főiskolai rendszerhez hasonlóan – már nem kötelező az óralátogatás, viszont az év folyamán három vizsgán tesznek a fiatalok tudásukról tanúbizonyságot. A 11. osztálytól kezdve vezetjük be az osztályzást, hogy diákjainkat a továbbtanulásukban ne érje hátrány.
Bár a magyarországi jogszabályok miatt a nevünkben ott szerepel a gimnázium szó, valójában nem vagyunk klasszikus értelemben gimnázium. Eltér ezen a szinten is a tananyagunk, mást és máshogy tanítunk. Változatlanul folytatjuk a kézműves illetve a művészeti tantárgyak oktatását, és számos olyan tanítási projektünk van, melyek egy-egy tanév témáját meghatározzák.
Együtt a szülőkkel
Minden Waldorf-intézmény három pilléren nyugszik: a gyermekeken, a tanítókon és a szülőkön. A szülői jelenlét, együttműködés igen nagy hangsúlyt kap az iskola életében. A szülők havi rendszerességgel találkoznak az osztályt vezető tanítóval, tanárral a szülői esteken, melyeket inkább egy baráti összejövetelhez lehet hasonlítani, semmint hagyományos szülői értekezlethez. Együtt tanul itt szülő és tanító a gyermek érdekében, beszélgetnek az adott életkorról, tanulják a pedagógiát. Sokszor közösen tevékenykednek: például hangszert készítenek, babát varrnak. A Waldorfban szülő és pedagógus közösen élheti meg azt az élményt, hogy az iskola olyanná válik, amilyenné együtt alakítjuk.
:
