Egész napos iskola – Hogyan működik máshol?
Az egész napos iskola kifejezés az elmúlt hetekben gyakran volt hallható a híradásokban. Az oktatási kormányzat eleinte teljes körűen, majd később ezen finomítva, nem kötelező jelleggel kívánta bevezetni ezt az oktatási formát. Nagy ellentéteket váltott ki a javaslat, anélkül, hogy a megvalósítás konkrét elképzeléseiről szó esett volna. A téma mára lecsendesült, ugyanakkor érdemes arra, hogy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk. Sorozatunkban most más országok nemrég indított hasonló programjait és azok tapasztalatait mutatjuk be.
Sorozatunk bevezető írását ide kattintva olvashatják.
Európa több országában is régi hagyomány, hogy a diákok nem csak a délelőttöt, hanem a délután jó részét is az iskolában töltik. Svájcban és Franciaországban mindezt úgy teszik, hogy hosszú, akár kétórás ebédszünetet tart az iskola, amikor a tanulók hazamehetnek ebédelni, majd visszatérnek a délutáni foglalkozásokra, órákra. Máshol a diákok délelőtt tanulnak, majd hazamennek és a következő napra való felkészülést, a kisebb gyerekek felügyeletét, a szabadidős tevékenységeket, sportolást, egyebeket a szülőknek kell megszervezniük számukra. De van olyan ország is, Finnország, ahol a diákok a 9 évfolyamos alapfokú iskolában mindannyian reggeltől késő délutánig együtt vannak. Az egész napos iskola Finnországban ingyenes oktatást, ingyenes tankönyveket és taneszközöket, valamint ingyenes iskolai étkezést nyújt.
A legtöbb országban ez a kérdés az adott pedagógiai kultúrához tartozik, és az emberek számára természetes, hogy az iskola így működik. Vannak azonban olyan európai országok is, ahol ez a téma – hazánkhoz hasonlóan – mostanában nagyon is aktuális, közülük kettőt emelnénk ki, Németországot és Angliát. Mindkét megoldás esetében közös, hogy az iskola funkcióinak kibővítésére egy nagyszabású programot indítottak, és hogy a cél nem az volt, hogy minden egyes iskolát egész napossá alakítsanak, hanem az, hogy bármely szülő élni tudjon a lehetőséggel, azaz ha szeretne, választhasson a gyermekének ilyen módon működő iskolát. Közös jellemző az is, hogy a program hatásvizsgálatára nagyszabású kutatást terveztek és hajtottak végre. Ha Magyarországon az egész napos iskola bevezetésének terve újra előkerül, mindenképpen hasznos lenne ezeket a külföldi tapasztalatokat és hatásvizsgálatokat is áttekinteni a részletes koncepció kidolgozása előtt.
Egész napos iskola az iskolarendszer minőségének javulása érdekében (Németország – Ganztagsschule)
Németországban az oktatáspolitika egyik válasza az volt a PISA-sokkra, hogy "A jövő oktatása és nevelése" néven szövetségi programot (Zukunft Bildung und Betreuung) indítottak 2003-ban, melytől az iskolarendszer minőségi javulását várták. Ennek keretein belül az elmúlt évtizedben valósult meg az egész napos oktatás kiterjesztése. (A programról részletesen ezen a német honlapon lehet tájékozódni.) A beruházási program teljes összege 4 milliárd euró volt, ebből 10 ezer új egész napos iskolát akartak létrehozni, azzal számolva, hogy egy iskola átalakítási költsége nagyjából 400 ezer euróra rúg. Támogatást azonban nemcsak új iskolák létrehozására, hanem a meglévőkben férőhelybővítésre is lehetett szerezni. Az elsődleges cél az volt, hogy teljes lefedettséget tudjanak biztosítani az ország területén, vagyis hogy minden szülőnek, aki ilyen iskolába szeretné járatni a gyermekét, módjában álljon egész napos iskolát választani. Míg 2007-ben az alapfokú iskolába járó diákok mindössze 2,7%-a vett részt ilyen programban, ez az arány 2008-ra 18,9 %-ra nőtt, ma pedig már a diákok közel fele tanul egész napos iskolában.
PISA-sokk:
Az OECD nemzetközi tanulói teljesítmény vizsgálatának (PISA) eredményei több országban is meglepetést okoztak, amikor 2001-ben első alkalommal nyilvánosságra hozták őket. Az országok egy része mélyen a várakozásai alatt teljesített, ez pedig szinte sokkolta a közvéleményt. Ebbe a körbe tartozott Németország is, ahol a sokk hatására nagyon erőteljes változások indultak el az iskolák világában. E változások eredménye ma, 3 ciklussal később (mivel a vizsgálatokat 3 évente végzik, legutóbb 2009-ben) egyértelműen látható: a német diákok teljesítménye javult.
Ezekben az intézményekben a délutáni tanórán kívüli tevékenységek szorosan kapcsolódnak a délelőtti tanuláshoz. Délután azonban nincs klasszikus tanítás. Segítenek a diákoknak a házi feladataik megoldásában, és vannak különféle sport- és kreatív programok, amelyeket az iskolai tantervvel összhangban terveznek meg. A szolgáltatások nyújtásába azonban nem csak a tanárokat vonják be, sőt elsődlegesen nem is őket, hanem akár civil szervezeteket, egyházakat, szolgáltató központokat is. A német egész napos iskola célja, hogy a dolgozó szülők a gyerekeiket ne csupán biztonságban tudhassák, hanem ezen túl még abban is biztosak lehessenek, hogy ugyanolyan magas minőségben foglalkoznak velük ebéd után is, mint a tanítási órák során.
A szülők támogatták a programot
Egy 2008-ban készült reprezentatív felmérés szerint a szülők háromnegyede támogatta Németországban az egész napos iskolát, egy másik, 2009-es kutatás eredményei pedig azt mutatták, hogy a megkérdezettek 53%-a szerint minden alapfokú iskolának egész napos iskolaként kellene működnie az országban. Az egész napos iskolától a németek azt várták, hogy növelje a tanulási motivációt, hogy a diákoknak minél több élményt is jelentsen az iskola, hogy segítse elő a szociális és kognitív készségek megszerzését, ellensúlyozza a társadalmi hátrányokat, segítse a bevándorló családok gyermekeinek jobb integrációját.
Az egész napos iskola pozitívan hat a családi légkörre
A program eredményeinek értékelésére neves kutatócsoportot szerveztek, akik a működésen túl az oktatási hatást is vizsgálják. Arra a kérdésre keresik a választ, hogy hogyan befolyásolja az egész napos iskola a tanulók személyiségének és képességeinek fejlődését. Három nagy adatfelvételi hullámot szerveztek, 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben vizsgálták a 3., 5., 7. és 9. osztályos diákokat. Igen nagy mintát alkalmaztak, több mint 300 iskolából szakaszonként közel 30ezer diák töltötte ki a kérdőívet. A mintába nagyjából felerészben kerültek olyan diákok, akik egész napos oktatásban vettek részt, illetve akik csak a délelőtti órákra jártak. Mivel az iskolákban mindenhol csak választható az egész napos oktatási forma, minden iskolába jár ilyen és olyan tanuló is, így azt is biztosítani tudták, hogy ugyanazokból az intézményekből kerüljenek ki a kontrollcsoportot alkotó diákok.
Igazolhatóan pozitív hatásokat a tanulók magatartása terén tudtak kimutatni, a továbbtanulásnál nem. Viszont az egyértelműen igazolódott, hogy az egész napos oktatásban részt vevő diákok viselkedése kevésbé problémás, mint azon iskolatársaiké, akik csak a délelőttöt töltik az iskolában. Ezen túl pedig a családi légkörre is kimutathatóan pozitív hatása volt az egész napos iskolában való tanulásnak. A kutatási beszámolóban arról is írnak, hogy azokban az iskolákban, ahol a tanárok azonosulnak az egész napos iskola eszméjével, és jól kommunikálnak a segítő személyzettel (azaz azokkal a nem feltétlenül tanár alkalmazottakkal, akik a délutáni foglalkozásokat szervezik), sokkal jobb eredmények és nagyobb hatások mutathatóak ki.
Kiterjesztett szolgáltatások – általában nem ingyen (Anglia - Extended school)
Az Egyesült Királyságban nagyjából a némettel egy időben indult program célja az volt, hogy a helyi közösség számára az iskola legyen képes szélesebb szolgáltatásokat is nyújtani, vagyis ne csupán oktassa a diákokat, hanem tanórán kívüli tevékenységekkel, sőt szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal is célozza meg a családokat. A sajátos nevelési igényű diákok extra fejlesztést, a házi feladatok elkészítésében segítségre szorulók korrepetálást vehetnek igénybe, de vannak reggeliző klubok is, ahol a diákok ételt kapnak és együtt, biztonságban tölthetik az időt a tanítás megkezdéséig, ha a szüleik korán járnak dolgozni. Természetesen a hagyományosabb sport- és művészeti foglalkozások is megtalálhatóak ezen iskolák palettáján.
Az iskoláknak és fenntartóiknak nagy szabadságuk van a kiterjesztett szolgáltatások körének meghatározásában, és ezek többnyire nem is ingyenesek, ám a rászorulók számára vannak támogatások, akár a díjak 100%-áig terjedően. Ezeket a tanórán, sőt oktatáson kívüli szolgáltatásokat, illetve azok valamelyikét 2010-re az alapfokú iskolák több, mint 90%-ában biztosítják. A középiskolákkal kapcsolatosan egyelőre csak az a kormányzati cél, hogy az épületek nyitvatartása legyen hosszabb a tényleges tanítási időszaknál, és a meglévő iskolai infrastruktúra (könyvtár, számítógépek, tornaterem stb.) reggeltől estig elérhető legyen a diákok számára.
A program értékelése során kimutatták, hogy azok a diákok, akik részt vesznek tanórán kívüli tevékenységekben, jobb eredményeket érnek el az iskolában, mint korábbi tanéveik során, amikor ilyen lehetőségük még nem volt. (Minden diák esetében az 5 legjobb eredményű tantárgyának jegyeit összesítették, és ezen az elméletben 5-től 25-ig szóródó skálán a tanulók átlagosan 3 és fél jeggyel jobb eredményt értek el.)
