A tanulás szabadsága – iskola változatok
A Kölöknet és az OFOE a közelmúltban kerekasztal-beszélgetést szervezett szülők, pedagógusok és minden érdeklődő számára. A beszélgetés kiindulása az volt, hogy Magyarországon nem iskolába járni, hanem tanulni kötelező, s a tanulásnak különböző formái vannak. A szülőnek törvény adta joga, hogy szabadon megválaszthassa a gyermeke és családja számára legmegfelelőbb formát.
Az utóbbi időben egyre több szülő szeretne élni ezzel a szabadsággal, ezért
- valamelyik alternatív vagy magániskolába adja a gyerekét (lemondva az ingyenes oktatás jogáról, hiszen itt nem is csekély tandíjat kell fizetniük),
- a magántanulóság mellett dönt,
- csatlakozik az otthontanulók táborához.
Vajon mi motiválja őket arra, hogy a megszokottól, a „hivatalostól” eltérő megoldást válasszanak? És milyen tapasztalatokat szereztek eddig a választott úton?
A témához kapcsolódó beszélgetésre három olyan vendéget hívtunk meg, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek ezen a területen. A beszélgetést Szekszárdi Júlia vezette.
A programon közel 30 érdeklődő szülő és pedagógus vett részt, akik érdekes és további gondolkodásra ösztönző beszélgetést folytattak a nagyon is időszerű problémakörről. Az eseményről videófelvétel készült, ebből emeltünk ki néhány tanulságos részletet. A kibontakozó beszélgetés tartalma messze túlfutott az iskola témakörén. A teljes beszélgetést itt lehet megnézni.
Hová járjon a gyerek?
Dézsi Réka két általános iskolás gyerek édesanyja. Mindketten egy Waldorf iskola tanulói. Vajon miért ragaszkodnak ehhez az alternatív iskolatípushoz?
Rózsa Ildikó fejében meg sem fordult, hogy kisfiát állami iskolába adja. Szülőként került kapcsolatba a Mars programot megvalósító magántanulói csoporttal, amelynek ma már ő a pedagógiai vezetője. Így beszélt – részben a felmerülő kérdésekre válaszolva – a tanulócsoport működéséről.
A tanulás és a döntés szabadsága
Rémán Izabella1 az André Stern által életre hívott Gyermekkor Ökológiája kezdeményezés magyarországi munkatársaként a szabad tanulás híve. Immáron Európa-szerte heves vita folyik arról, hogy iskoláink vajon nem olyan zubbonyba kényszerítik-e gyermekeinket, amely többségük számára már túl szűk.
„Nem az a fontos, hogy mi ellen megyünk, hanem hogy miért...”
Dézsi Réka, aki dulaként is dolgozik, képzéseket is tart a témában így reflektált Izabella gondolataira:
Nyitva maradt kérdések
S végezetül álljon itt egy részlet a több, mint kétórás beszélgetést záró gondolatokból. Úgy látjuk, van min tovább gondolkodni. Felmerült egy sereg kérdés, amelyekre sokan keressük a választ ebben a globális korszakváltásban.
1Rémán Izabella fordította André Stern, illetve Arno Stern könyveit: André Stern: …és sosem jártam iskolába. Egy boldog gyermek története, EzVan Kiadó, 2014, Játssz, hogy érezz, hogy tanulj, hogy élj, kiadja: Lelkesedés*Tanulás*Szabadság, 2016, Arno és André Stern: Az édesapám a barátom. A boldog fiúk titka, Lelkesedés*Tanulás*Szabadság, 2017.
