Párizs és Brüsszel után: Európa védelme az oktatáson keresztül
Az elmúlt években Európát megrázó terrorista támadások és az agresszív radikalizmus nem csak az állampolgárok biztonságát veszélyeztetik, de az olyan alapvető közösségi értékeket is, mint a szabadság, a demokrácia, a jogállam tisztelete, az alapvető emberi jogok biztosítása és a méltóság – áll az Európai Bizottság március közepén kiadott Eurydice jelentésében.
A veszélyre reagálva 2015. március 17-én az EU oktatási miniszterei közös nyilatkozatot adtak ki, mely az olyan értékek oktatáson keresztüli közvetítését tűzte ki céljául, mint az aktív állampolgári részvétel, a szabadság, a tolerancia, és a megkülönböztetés-mentesség.
A nyilatkozat négy közös célt határozott meg a tagállamok számára:
- A demokratikus értékek, az alapvető jogok, a társadalmi befogadás, a megkülönböztetés-mentesség és az aktív állampolgári részvétel fontosságának közvetítése a diákok felé, ezzel támogatva a gyerekek, fiatalok és fiatal felnőttek társadalmi, állampolgári és interkulturális kompetenciáinak fejlesztését
- A kritikus gondolkozás és a digitális szövegértés fejlesztése, kifejezetten az internet és a közösségi média használata kapcsán, hogy a diákok fel legyenek vértezve a diszkriminációt hordozó, „térítő” jellegű üzenetekkel szemben
- A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok oktatásának támogatása, biztosítva, hogy az oktatási és képzési rendszer igazodjon igényeikhez, szükségleteikhez
- Az interkulturális párbeszéd támogatása a tanulás minden lehetséges csatornáján keresztül, összhangban a vonatkozó irányelvekkel, és együttműködésben a téma érintett csoportjaival
A legfrissebb Eurydice jelentés azt vizsgálja, hogy milyen lépések történtek az elmúlt egy évben a tagállamokban a lefektetett célok elérése érdekében.
A tagországok körülbelül kétharmadában vezettek be különböző léptékű intézkedéseket az elmúlt évben (nemzeti stratégiáktól akciótervekig, szabályozási változásokig), ezekből mutatunk be pár példát:
Belgium*
2015 elején fogadták el Belgiumban a Radikalizálódás megelőzésének és az együttélés javításának érdekében kidolgozott nemzeti tervet, ami a fiatalok társadalmi, állampolgári és interkulturális készségeinek fejlesztését célozza. A terv részeként kialakításra került például egy, az állampolgári nevelést támogató internetes platform, ami a tanítók és tanárok számára gyűjt össze jól használható pedagógiai eszközöket, forrásokat és információkat. A pedagógusok emellett további képzéseken vesznek részt, aminek fő témái az anti-rasszizmus, az egymás iránti tisztelet és az együttélés.
A 2015. februárjában Koppenhágában elkövetett terrorcselekményekre reagálva a dán Oktatási Miniszter egy olyan, oktatók részére létrehozandó csomag kialakítását jelentette be, ami segíti az iskolában tapasztalható radikalizálódási tendenciák megelőzését, felismerését. A csomag fő célkitűzése a valahova tartozás érzésének megerősítése a diákokban, és a marginalizálódás kiküszöbölése, fő eszköze egy tematikus hét bevezetése az oktatási rendszerben, amely során – különböző módokon - valamennyi diák aktívan részt vesz az ország demokratikus működésében.
Franciaország
Az iskolák mobilizálása a köztársaság értékeinek védelmében nevű akciótervet 2015 elején fogadták el Franciaországban, fő célkitűzései a szekularizmus és más köztársasági értékek átadásának középpontba helyezési az oktatási rendszerben. Hangsúlyos célkitűzése továbbá az egyenlőtlenségek csökkentése, és a társadalmi sokszínűség hirdetése, valamint az összetartozás érzésének megerősítése a különböző szociális csoportok között. A terv keretében bevezetésre került egy speciális tréning program, melynek célja a pedagógusok támogatása az állampolgári ismeretekkel kapcsolatos kérdések osztálytermi megvitatásában, és a már korán kialakuló faji előítéleteket lebontásában. Szintén a terv részeként 2015 szeptemberétől megújított, tartalmilag átdolgozott tanterv szerint tanulják a diákok az erkölcsi és állampolgári nevelést, általános iskolától a középiskolai tanulókig, valamit bevezetik az állampolgári ismeretek órát a szakképzésben is.
Németország
Németországban 2015. októberében fogadták el egy nyilatkozatot „Kulturális sokszínűség, integráció és a migráció bemutatása az oktatási anyagokban” címmel, melynek fő témái az euro-centrikus világnézet kritikai vizsgálata, a különböző vallások és nézetek differenciált bemutatása, valamint a többnyelvűség, mint kompetencia feltárása. Az anyag ajánlást teszt az oktatási anyagok készítőinek szoros együttműködésére a pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal és szakpolitikai csoportokkal, hogy megállapíthassák, melyek azok a kulcs-témák, melyekre figyelni kell a tananyag fejlesztésekor. 2016-ban további szakértői konferenciákon vizsgálták a migráció kérdésének jelenlegi megjelenési formáját a tananyagokban, kiemelték, hogy nem problémaként, hanem lehetőségként kell bemutatni a jelenséget, melynek előnye a kulturális sokszínűségből fakad.
Spanyolország
A Spanyolországban 2015. októberében elfogadott együttműködési megállapodás a gyerekek és fiatalok internethasználatára koncentrál, célja, hogy felhívja a figyelmet a személyes adatok védelmének fontosságára, kifejezetten a közösségi média használói körében. Igyekszik megerősíteni a személyes információk felelősségteljes kezelését, akár saját, akár más emberek adatairól van szó. A program támogatására létrehoztak egy weboldalt „You decide online” (Te döntesz az interneten) néven, ahol olyan megelőző eszközöket ajánlanak, amik megvédhetik az interneten keresztül könnyen befolyásolható fiatal internethasználókat. A felületen a szülők és tanárok számára fórum biztosítja a kölcsönös támogatás nyújtását és az ötletcserét.
Litvánia
Litvániában is a digitális szövegértés fejlesztésére koncentrálnak, ami az egyik kulcs területe az új, kompetencia-alapú oktatási programjuknak, melynek a 2015/16-os tanév a próba időszaka. Az új tanterv a számítástechnikára, a digitális információk értő feldolgozására és az internet, azon belül is a közösségi média használatára koncentrál. A programot a 2018/2019-es tanévben tervezik teljes körűen bevezetni az általános iskolákban.
Bulgária
A 2015 novemberében elfogadott „Stratégia az etnikai kisebbségekből származó diákok és gyermekek integrációjára 2015-2020” célja, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a marginalizálódott közösségekből érkező fiatalok számára, egyenlő esélyeket és feltételeket biztosítva a minőségi oktatáshoz való hozzáféréshez. A program kiemelt intézkedései közé tartozik az óvodai és koragyerekkori fejlesztés színvonalának emelése a marginalizálódott településeken, a tolerancia és megkülönböztetés-mentes szellemiség átadása már az oktatás első szakaszaiban, figyelve a kulturális identitások megőrzésére, és új eszközök bevezetése a tanulási nehézséggel küzdő diákok segítésére, a lemorzsolódók számának csökkentésére. A stratégia támogatja továbbá a szülők aktívabb bevonódását az iskolai életbe, a többnemzetiségű környezetben tanító pedagógusok képzettségének fejlesztését, valamint az igazgatók, tanárok és egyéb pedagógiai specialisták interkulturális kompetenciáinak fejlesztését.
Egyesült Királyság (Skócia)
A 2015-ben beindított „Scottish Attainment Challenge” program célja, hogy Skócia leghátrányosabb helyzetű közösségeiben javítsa a tanulói teljesítményt. A program két részből áll. Az első célzottan olyan régiókban lévő általános iskolákat támogat, ahol magas a hátrányos helyzetű diákok koncentrációja, fő fókusza pedig a szövegértés, a matematikai gondolkodás, és az egészséges életmód fejlesztése. A második komponens egy olyan univerzális támogatás, melyből olyan jelenleg is futó programok támogatását bővítik ki, amik a teljesítménybeli különbség csökkentésére koncentrálnak a jó és a hátrányos helyzetű szociális háttérből származó diákok között.
Magyarország
Hazánkról nincsen külön rész a tanulmányban, mivel tavaly március óta nem került bevezetésre a Deklaráció célkitűzéseihez kapcsolódó program. Ugyanakkor a célok elérését támogatják például az alábbi, jelenleg is futó projektek:
- Biztos Kezdet Gyerekházak
- Integrációs Pedagógiai Rendszer
- Arany János Tehetséggondozó Program
- Útravaló Ösztöndíjprogram
- Tanoda program
* A cikk a Brüsszeli robbantások előtt készült
