Nem megoldás a kilenc évfolyamos általános iskola
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem megoldás a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése az oktatási rendszer problémáira.
Keszei Sándor, a szervezet elnöke az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében rámutatott arra: a nemzetközi mérések szerint a magyar diákok teljesítménye a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség területén romlott az elmúlt években. Az eredmény súlyos, oktatási kormányzatokon átívelő rendszerhibára utal, amit nem old meg a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Nemzeti alaptantervben előírt, megtaníthatatlan és megtanulhatatlan mennyiségű ismeretanyag magasan a gyerekek aktuális fejlettségi szintje fölött van, ezért jelentős, 50 százalékos tananyagcsökkentésre van szükség, nem az évfolyamok számát kell emelni.
Miról is van szó?
A Magyar Nemzet szerdai számában írt arról, hogy a kilencéves általános iskola bevezetéséről is tárgyal a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója kihelyezett mezőkövesdi ülésén. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: a frakció elvárása a kormánnyal szemben, hogy emelkedjen a közoktatásban a képzés színvonala, valóban szakmát és boldogulást adjon a szakképzés, és csökkenjen a lemorzsolódás az egyetemeken és főiskolákon. Rogán Antal akkor azt hangsúlyozta, hogy minden javaslatot megvitatnak, így például Pokorni Zoltánét is, aki felvetette, érdemes-e meghosszabbítani az általános iskolai képzés idejét egy évvel. Az oktatás átalakítását és az általános iskolai évfolyamok számának növelését Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke javasolta.
Az MSZOE álláspontja szerint az állami iskolafenntartás nem biztosítja a törvényben előírt óraszámokhoz, a csoportbontáshoz, az egyéni foglalkozásokhoz szükséges pedagóguslétszámot. A pedagógusbér-emelés nem emelte az oktatás színvonalát. Gond van a tankönyvekkel, az iskolák felszereltségével és a tanítási módszerekkel egyaránt, amit szintén nem old meg az évfolyamok számának növelése - sorolta. A köznevelési jogszabályok tanuló- és szülőellenes előírásai és a 16 éves korig tartó tankötelezettség bevezetése miatt évente mintegy tízezer tanuló kerül ki végzettség nélkül az iskolarendszerből.
sajtófigyelő
Óvatosan a kilencosztályos iskola ötletével
Ilyen lenne a kilencosztályos iskola
Keszei Sándor szerint a gyermekek tanulását támogató jogszabályokra, befogadó iskolára, hatékonyabb oktatásszervezési, -irányítási és pedagógiai módszerek bevezetésére, jól felkészült pedagógusokra és etikusan működő iskolákra van szükség, nem pedig évfolyamszám-emelésre.
A lengyel 6+3+3
Lengyelországban az oktatás alapozó szakasza 9 év. Ez egy 6 és egy 3 éves szakaszra bontható.
Az elemi iskola (Szkoła podstawowa) 6 évfolyamos, és két tagozatra oszlik:
Első 3 éves szakasz: egy tanító foglalkozik a gyerekekkel integrált tantárgyi keretek között. Első és második osztályban semmiféle teszt vagy vizsga nincs. A diákok csak szöveges értékelést kapnak.
Második 3 éves szakasz: tantárgyakra épülő, többtanítós oktatás, a diákok már kapnak jegyeket. Az elemi iskolát kompetenciamérő teszt zárja. Ezzel lehet továbblépni a felső tagozatra.
3 éves alsó középiskola (Gimnazjum): a kötelező iskoláztatás záró szakasza, a középfokú oktatás alsó szintje. E szakasz intézménytípusa, tanterve és követelményrendszere mindenki számára teljesen egységes. Ezt az iskolaszakaszt 16 éves korban központi vizsga zárja. Az eredmény alapján lehet továbbtanulni a következő szinten.
3 vagy 4 éves felső középiskola vagy szakképzés: 1. általános képzést nyújtó, 3 éves felső középiskola (Liceum ogólnokształcące) 2. a magyar szakközépiskolához hasonló specializált képzést nyújtó, 3 éves felső középiskola (Liceum profilowane) 3. négy évfolyamos technikum (Technikum), ami érettségit és szakmát is ad. 4. Két- vagy hároméves alapfokú szakképzés (Zasadnicza szkoła zawodowa), ami nagyobb részt kétkezi szakmákra készít fel.
