Nem lesz többé földrajzóra – utcára kerülnek a szaktanárok?

Azt, hogy a javaslatot pontosan ki készítette, nem tudni

Az előbb idézett szakszervezeti vezető azt mondta, a közismereti tárgyakra vonatkozó részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakmait pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, Horváth Péter információi szerint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Iparkamara javaslatai is benne vannak a koncepcióban. A tervezetről szerettük volna feltenni kérdéseinket Palkovics László oktatási államtitkárnak, aki egy hétfői rendezvény után nem akart nyilatkozni, írásban feltett kérdéseinkre viszont még nem kaptunk választ – sem az Emmitől, sem pedig a szintén megkeresett NGM-től. Az iskolák már szeptembertől új néven futnak, de azt nem tudni, hogy a szabályok is életbe lépnek-e akkor.

Ha a kerettantervet a jelenlegi formájában véglegesítik, az azt jelenti, hogy egy 14 éves gyereknek – vagy a szüleinek – az egész további életéről döntenie kell, holott a tanárok tapasztalatai szerint nemcsak egy 14 éves, de egy 18 éves sem nagyon tudja, mi akar lenni – írja a hvg.hu

Van, amiben ezután sem lesz változás

Mindenki tanul majd annyi magyart, matekot és történelmet, mint eddig. Sőt, van, amiből több lesz, például informatikát most heti egy órában tanulnak a diákok egy évig, az új terv szerint pedig heti egy órában tanulnának két évig, ami még mindig kevésnek tűnhet a 21. században, de mindenképpen előrelépés.

A szakmai tárgyaknak pedig úgy csinál helyet az Emmi, hogy eldönti, melyik szakmához milyen természettudományt kell tanulni, vagy hogy kell-e egyáltalán. Vagyis míg eddig a szakközépiskolások is tanultak biológiát, fizikát, kémiát és földrajzot, a szakgimnazisták már csak az egyiket fogják tanulni, attól függően, hogy a minisztérium szerint melyik illik a szakmájukhoz. Így a kerettanterv szerint

• egészségügyi, erdészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi és szépészeti szakgimiseknek csak biológiát,
• gépészeknek, technikusoknak csak fizikát,
• kohászoknak, vegyészeknek és nyomdászoknak csak kémiát,
• bányászati, turisztikai és földmérő sulisoknak csak földrajzot kell majd tanulniuk,
• a vendéglátósok, kereskedelmi és gazdasági szakmát tanulók pedig tudomány helyett nyelvet tanulhatnak majd.

Ez azért problémás, mert nagyon megnehezíti a szakgimnazisták dolgát, ha neadjisten tovább akarnák tanulni, másrészt azt is megnehezítheti, hogy a diák mondjuk iskolát vagy szakmát váltson írja az Index.hu

Szűk látókörű szakbarbárokká nevelik a jövő nemzedékét,

ha megfosztják őket az általános műveltséghez tartozó alapvető földrajzi ismeretektől. Lesújtó képet festett a kormány által kitalált különös képződményekről, a szakgimnáziumokról Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja a nol.hu-n.

Szilassi szerint ma a földrajz nem csak arról szól, hogy mi hol van, és Németországnak mi a fővárosa. – Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik. Napjainkban a földrajz nemcsak a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi ok-okozati összefüggések közvetítője, hanem a globális és lokális környezeti problémák, valamint azok lehetséges megoldásait bemutató közismereti tantárgy. Ahhoz, hogy a jövő nemzedéke megérthesse a körülötte zajló természeti, társadalmi folyamatokat, földrajzi ismeretekre és gondolkodásra van szükség. Ezeket az ismereteket kizárólag a földrajz tantárgy képes komplex módon közvetíteni a középiskolás korosztálynak – idézte a kiáltványukat.

Csurgó Dénes, az index.hu újságírója arra is felhívja a figyelmet, hogy ez még csak tervezet, hogy mennyire végleges vagy hogy mikor tenné hivatalossá a kormány, azt nem tudni, mindenesetre kevesebb, mint fél év múlva elindul az új tanév a vadonat új szakiskolákkal, így egyre égetőbb kérdés, hogy mit és hogyan akar ott tanítani a gyerekeknek a kormány, és miért. 

Varga Júlia, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a hvg.hu-nak így nyilatkozott: „Nagyon hosszú távon ható dolog ez, hosszú időre tönkreteszi generációk életét és Magyarországot is. A szakiskolák átalakításával együtt messze ez a legsúlyosabb lépés, ami a közoktatás átalakításában történik.”

Szilassi Péter a nol.hu-n arra is kitért, hogy az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajzóraszámok híján pedagógusok százai kerülhetnek az utcára – fogalmazott az egyetemi docens, megemlítve, hogy eddig a 9. osztályban heti 2, a 10. osztályban pedig heti 1 földrajzóra volt kötelező.