Mit tanítsanak az iskolában?
Mi számít korszerű tudásnak a 21. század elején, és hogyan kell érdekesen, hatékonyan átadni a diákoknak? A Magyar Tudományos Akadémia négyéves, 200 millió forintos kutatási programot indít az iskolai szakmódszertan tudományos megalapozására.
A tananyagfejlesztés és a szakmódszertani kutatás között főként az azonnali alkalmazhatóság és az absztrakciós szint terén van különbség. A szakmódszertani kutatás öt-tíz évre szóló munka, amelynek a magyar pedagógiában jelentős hagyományai vannak a tudományos és a művészeti tárgyak területén: ilyen például a Kodály-módszer és a matematika oktatásának Varga Tamás nevéhez fűződő fejlesztése.
„A tanulás szeretetének kialakításához sokféle út vezet. Fel lehet kelteni a figyelmet például egy szép matematikai feladattal, érdekes kísérletekkel vagy akár annak elmagyarázásával is, hogy hogyan működik a GPS” – mondta 2014 októberében az Akadémia elnöke a program kísérleti szakaszának tekinthető, első pályázat bemutatása alkalmából.
Sikeres volt az első szakasz
Az eredményesen lezárt pályázati szakaszban egy éven át 15 kutatási tervet támogatott 50 millió forintos keretből az MTA. Az érdeklődést jellemzi, hogy a pályázatra 88 pályamű érkezett; a nyertes kutatócsoportok többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetében, valamint a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetében működnek. A 15 lezárt kutatás eredményeit 2016. március 24-én sajtónyilvános szakmai konferencián mutatják be az MTA Székházában.
Négyéves kutatási program indul
Ezzel párhuzamosan hirdeti meg az MTA az immár négyévesre bővített szakmódszertani kutatási programot. A keretösszeg 200 millió forint, egy-egy pályázat évi 20 millió forintot nyerhet el. A program vezetésére Patkós András akadémikust kérte fel az MTA elnöke.
Az Akadémia olyan kutatásokat támogat, amelyek tudományos igénnyel alapoznak meg komplex tanítási módszereket –függetlenül attól, hogy teljesen új vagy a hazai módszertani hagyományokra építő módszerekről van-e szó. A program másik célja a tudásátadás pedagógiai szemléletének és módszereinek megújítását célzó kutatások gyakorlati megvalósítása.
Fontos szempont a segédletek megírása, elkészítése, ilyenek például a tankönyvek, az e-tananyagok, a vizualizált tanegységek, valamint az is, hogy a pályázó a kísérleti helyeken vezesse be a szakmódszertani programot, és vizsgálja a gyakorlati megvalósítás hatékonyságát, eredményességét.
A pályázónak, illetve munkacsoport-vezetőnek munkacsoportot kell létrehoznia, és a csoport munkájába a közoktatásban oktató, gyakorló pedagógust kell bevonnia.
