Valami elromlik felső tagozaton

Előző cikkünkből megtudhatták, mit és hogyan vizsgálnak a felmérések, és a magyar tanulók milyen eredményeket értek el a 2011-es tesztek alapján. Kiderült, hogy a korábbi, 2006-os kiemelkedő értékekhez képest a tanulók már csak átlagos, de még mindig jó tanulóknak számítanak alsó tagozaton. Felső tagozaton már más a helyzet, a pontjaik nyolcadik osztályra meredeken lecsökkennek. Ennek okára világít rá cikkünk, több aspektusból is.

A Pirls és a Timss alapvetően abban tér el a PISA vizsgálattól, hogy a nemzetközi felmérést kifejezetten a részvevő országok tananyagai alapján alakította ki, a tesztek tartalmi keretét és a mért területeket is ezek alapján alakították ki. Az is fontos szempont volt, hogy a feladatok megoldásához szükséges kognitív műveletek a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő arányban jelenjenek meg a tesztekben.

A kutatás a tanulók eredményein túl más oktatási aspektusokat is vizsgál. A tesztfüzetek mellett a tanárok és az intézményvezetők egy demográfiai és szociokulturális kérdőívet is kitöltöttek, és a kutatás kiegészült egy olyan felméréssel is, mely a természettudományos tárgyak tanítási stratégiáira tér ki.

A tanulók még motiváltak az alsó tagozaton, viszont ez a lelkesedés nyolcadikra eltűnik

A felmérésből kiderült, hogy a tanulmányi eredmény szorosan összefügg az attitűddel, mely az adott tárgyhoz fűződik. A 2011-es felmérés szerint Magyarországon a negyedikes tanulóknak pozitív ezekkel a tárgyakkal való viszonya és pozitívabb az önképük is, melyet a tanulás során határoznak meg. Ezzel szemben a 8. évfolyamon tanuló diákoknak a motiváltsága és a matematikához, valamint a természettudományos tárgyakhoz való viszonya meglehetősen negatív.

A fiúk eredménye romlott, a lányok tartják a szintet

A 2011-es kutatások alapján összességében kiderült, hogy az eredményeink a 2001-es szintre estek vissza a természettudományos tárgyak esetében, mivel 2006-hoz képest az egyébként is gyengébben teljesítő fiúk még gyengébb eredményt produkáltak. A lányok viszont ugyanazt az eredményt mutatták, mint 2006-ban és 2001-ben, bár a gondolkodási műveleteknél náluk is van némi visszaesés.

Az otthoni és iskolai környezet nálunk kirívóan meghatározó

Akárcsak a PISA eredmények esetében, itt is az derül ki, hogy a szülői háttér, az anyagi és szociális helyzet is Magyarországon rendkívüli mértékben befolyásolja a tanulók teljesítményét. Magyarországon egy rossz családi hátterű tanuló esetében a lemaradás a matematika tantárgyi eredményekben a legszembetűnőbb, de meglátszik a szövegértésen és a tudományos tantárgyakon is.

Magyarországon átlagosan nagyobb hatással van az iskolaválasztás gyermek várható tanulmányi eredményeire, mint a többi országban. Ha egy adott diák iskolájában az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a jobb szociális helyzetű tanulók, akkor jobb tanulási esélyekkel indul a gyermek.
A magyar iskolák légköre nemzetközi viszonylatban átlagosnak számít.

A negyedik évfolyamosok körében alig fordulnak elő fegyelmezési problémák, ám ez később megváltozik. A nyolcadikos tanulók egyötöde jár olyan iskolába, ahol a magatartási problémák jelentősen nehezítik a pedagógiai munkát.

A pedagógusok is kevésbé motiváltak a felső tagozaton

A Pirls & Timss felmérések kitérnek a pedagógusok attitűdjére is. A magyar tanítók és tanárok több időd töltenek a pályán, mint a nemzetközi átlag. Sok olyan pedagógus van, aki már 20 éve a pályán van. Mindössze a pedagógusok 11 százaléka dolgozik tíz évnél rövidebb ideje a szakmában, de ez nem meglepő adat, hiszen tudjuk, hogy a magyar pedagógusok átlagos életkora igen magas, alig vannak fiatalok a pályán.

A kutatásban résztvevő hazai tanárok összességében elégedettek a munkakörülményeikkel, nemzetközi összehasonlításban az iskolák felszereltségét kifejezetten jónak ítélik.

A kutatásból az is kiderült, Magyarország az egyik olyan ország, ahol a legkevesebb időt fordítják a tanításra mindkét vizsgált évfolyamon. A negyedik évfolyamon ez a szám 460 óra, nyolcadikban 836 óra. Nemzetközi viszonylatban átlagosan negyedikben 905, nyolcadikban 1085 órát fordítanak a tanításra évente.

Összességében azt lehet észrevenni, hogy a szelekció a gyermekek között már negyedikes korban megkezdődik. A családi háttér számít a legtöbbet, de a fontossági sorrendben utána következő iskolai környezet is sokat nyom a latban. A gyengébb képességű és rosszabb környezetből érkező tanulók már a felső tagozat elején elkezdenek leszakadni.

A lelkesedésüket nemcsak a tanulók vesztik el nyolcadikra, de a pedagógusok is. A nyolcadikosok már nem szeretik annyira a matematikát és a természettudományokat, mint a negyedikesek, emiatt a tanárok sem szeretik tanítani azokat olyan mértékben, mint a fiatalabb diákok esetében. Ezek a komplex problémák megnehezítik az oktatást felső tagozatban, valamint kihatnak a középiskolai tanulmányokra is.

Miért csökken a teljesítmény és a motiváció a felső tagozaton? - Szekszárdi Júlia pedagógus, oktatáskutató szakvéleménye

A felső tagozat általában az a szakasz, ahol a problémák halmozódnak. Ennek a pontos okait csak sejthetjük. Ezek közé sorolható például az, hogy a jobb tanulók nagy részét elviszik a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba, tehát eleve a viszonylag gyengébbek maradnak a hagyományos képzésben.

Ha az alsó tagozat nem alapozott elég jól, például matematikából, vagy fizikából, elindulnak a kudarcok. Később már nő az elmaradásuk, és a gyerekeknek az a része, aki elveszti a fonalat, egy idő után feladja.

A tanárok motiválatlansága is bonyolult probléma, de feltételezhetően a sok kudarc és magatartási gond is rontja az elszántságot. Az életkori sajátosságok is szerepet játszanak, indul a kamaszkor, és az általában nehezíti a pedagógusok dolgát. A magatartási problémák egy része ebből fakad.

A felső tagozatos tanárok elbizonytalanodásához hozzájárulhat, hogy nagy részük csak főiskolai diplomával rendelkezik. Az egyetemi végzettségűekhez képest tehát alacsonyabb a kvalifikációjuk. Ugyanakkor a nem szakrendszerű oktatással, tehát annak a hangsúlyozásával, hogy az alapozó szakasz a 6. évfolyamig tart, talajtalanoknak érzik magukat, hiszen az alsó tagozatos tanítók egészen 6.-ig elvihetik az osztályukat.

A 2011. évi kutatás teljes anyagát a negyedik és a nyolcadik évfolyamra lebontva a linkelt oldalakon megtalálhatják.

Kapcsolódó cikkek:

Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban

Életkori sajátosságok - életkori kihívások

A kisebbek okosabbak?

Ha tetszett a cikk, kövessen bennünket a Facebookon is!