Részletesen a PISA vizsgálatról 1.
Szövegértésben már elértük a nemzetközi átlagot
A PISA 2009 vizsgálat szerint a magyar 15 évesek eredményei a PISA vizsgálatok mindhárom területén – a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban – az OECD-átlag körül mozognak. A korábbi felmérésekhez képest a matematikai és természettudományi kompetenciák terén nincs változás, ugyanakkor tanulóink olvasási eredményei értékelhetően jobbak voltak 2009-ben, mint 2000-ben: Magyarország az OECD országok alsó harmadából a középmezőnybe emelkedett.
A PISA 2009 vizsgálatról
A PISA 2009 immár a negyedik mérési ciklusa az OECD (Organisation of Economic Co-Operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) megrendelésére készülő tanulói teljesítményvizsgálat-sorozatnak. A 2009-es felmérés középpontjában – az első, 2000. évi felmérés óta először – ismét a szövegértés képessége állt. Kisebb hangsúllyal ugyan, de mérték a 15 éves tanulók matematikai és természettudományi műveltségét is. Ezek a területek 2003-ban, illetve 2006-ban voltak részletesebb vizsgálat tárgyai. A PISA 2009 újdonsága, hogy ezúttal első ízben állnak rendelkezésre részletes adatok arról, hogy 9 év távlatában hogyan változott a 15 évesek olvasási képessége, illetve az olvasáshoz való viszonya.
A PISA vizsgálatok oktatáspolitikai jelentőségére jellemző, hogy a PISA 2009-ben résztvevő oktatási rendszerek száma az első ciklushoz képest másfélszeresére: 43-ról 65-re nőtt. A részt vevő országok a gazdasági ereje adja a világ gazdasági potenciáljának 90%-át.
A PISA tesztek az OECD tagállamok által közösen megállapított tartalmi keret alapján készülnek, és a feladatok révén reprezentálják azt a közös követelményt, amellyel a fejlett munkaerőpiacokon, illetve a tanulás során és a hétköznapi életben a fiatalok találkoznak – függetlenül attól, hogy hol, milyen tanterv szerint tanulnak. A mérés tartalmi kereteit időszakonként felülvizsgálják, hogy a követelményekben bekövetkezett változásokat is tükrözzék a tesztek. Így például az internet elterjedése indokolttá tette, hogy a mérési tervbe a „digitális olvasás” mérése is bekerüljön. Ez utóbbiról külön tanulmány készül, várhatóan 2011 júniusáig.
A PISA felmérés az adott ország 15 éves tanulóinak reprezentatív mintáján folyik. A felmérés szakszerűségét és hitelességét mind a hazai munkákat koordináló Oktatási Hivatal mind pedig a nemzetközi PISA konzorcium ellenőrzi, közösen elfogadott minőségbiztosítási terv alapján.
A PISA feladatokon elért tanulói pontszámokat –a könnyebb értelmezés kedvéért – kezdettől fogva azonos elv szerint működő eredményskálákra fordítják le. A teszteredmények skáláinak közös jellemzője, hogy a skálán az 500 pont a 2000-ben kalibrált OECD átlag, s az akkori felmérésben kimutatott egy szórásnyi eltérés 100 pont.
2009-re a magyar tanulók szövegértés eredményei is elérték az OECD átlagot
Bár a PISA országok „eredménytáblája” nem hasonlítható liga kupák helyezési tábláihoz, az oktatáspolitikusok számára mégis megméretés minden PISA felmérés. Nagy port vert fel 2000-ben, hogy Magyarország a PISA szövegértés vizsgálatban az OECD tagállamok alsó harmadában helyezkedett el. 2009-re a helyzet megváltozott.
1. táblázat: A PISA 2009 országainak helyezési tartományai (a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető)
Ellentétben a sportversenyekkel, a nemzetközi iskolai eredményvizsgálatokban nem lehet a résztvevők között pontos rangsort felállítani, de ez nem is cél. Bőven elég, ha nagyjából tudjuk, milyen országcsoportok közé sorolhatjuk magunkat. A számított teljesítményátlagokra egyébként úgy kell tekinteni, hogy azok a megadott hibahatárokkal együtt értelmezendők: kis különbségek esetén nincs bizonyíték arra, hogy a számított ranghelyek valós különbséget takarnak (ezért is közlik a hibahatárokat az átlaggal együtt (ez az s.h., azaz standard hiba). Az országok átlagait összehasonlító táblázatból csak azt lehet megállapítani, hogy egy-egy ország biztosan az OECD átlag felett vagy alatt teljesített-e, illetve mely országok tartoznak eredményük alapján Magyarországgal egy csoportba.
Az OECD tagállamok szövegértési átlaga szignifikánsan nem változott 2000 óta. Ha a 2000 után csatlakozott és a PISA 2000-ben is részt vett tagállamok átlagával számolunk, akkor nincs az OECD átlagban változás: az eredmény 496 pont. Ha viszont csak a 2009-es résztvevők alapján számítjuk az OECD átlagot, akkor az 493 pont.
A PISA 2009 élén négy iskolarendszer áll: Sanghaj-Kína, Korea, Finnország és Hongkong-Kína iskolarendszere. Közülök is kimagaslik Sanghaj-Kína eredménye (556): nincs olyan iskolrendszer, amely hasonló eredményt tudhat a magáénak. Nyilvánvaló, hogy sem Sanghaj, sem Hongkong – ez a két hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező megalopolisz – nem reprezentálja Kína egészét. Korea és Finnország viszont igazi országok heterogén település struktúrával és demokratikus berendezkedéssel.
Az OECD-átlag feletti eredményt elérő országok között továbbra is azok a jellemző csoportok alakulnak ki, amelyek az eddigi mérések során. A távolkeleti országok és városállamok mellett jól szerepelt a Benelux államok közül Belgium és Hollandia, a skandináv országok egy része (Finnország mellett Norvégia és Izland), az angolszász országok közül Ausztrália, Új-Zéland és Kanada. Megőrizte átlag feletti eredményét Lengyelország, Észtország, Svájc és Liechtenstein is.
Magyarország szövegértés átlaga ímmár nem különbözik szignifikánsan az OECD átlagtól, és ennek alapján azonos vagy átfedő helyezési tartományba került olyan országokkal mint Észtország, Svájc, Lengyelország, Izland, az Egyesült Államok, Svédország, Németország, Írország, Franciaország, Dánia és az Egyesült Királyság.
Az Európai Unió tagjai közül három oktatási rendszer ért el statisztikailag értékelhetően jobb eredményt a miénknél: Finnország (536), Hollandia (508) és Belgium (506). Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a finn és a magyar átlag közötti pontszám különbség (42 pont) több mint fél képesség-szintnek felel meg, ez kb. egy iskolaévnyi lemaradás Finnország tanulóihoz képest.
Vajon hogyan alakult Magyarország eredménye 2000 óta az akkori résztvevőkhöz képest? Az OECD átlag lényegében nem változott (legalábbis azon tagállamok körében, akik akkor is és most is résztvettek a vizsgálatban). Nincs olyan ország, amelyik 2000-ben a miénknél alacsonyabb szintről jutott ugyanolyan szintre vagy magasabb szintre. Ugyanakkor 2000-ben nálunk jobban teljesített Írország, az Egyesült Királyság, Svédország, Izland, Franciaország, az Egyesült Államok, Dánia és Svájc, 2009-ben viszont eredményeink érdemben nem különböztek az ő eredményeiktől. S végül négy olyan ország van (Lengyelország, Németország, Liechtenstein és Portugália, amelyik Magyarországgal együtt jelentősen javított eredményeiken. Érdemes összevetni oktatáspolitikánkat az övéikkel.
