Iskola – értékelés – kompetenciamérés
Tudnivalók a 4. évfolyamos „kompetenciamérésről”
Mint arról már olvashattak, 2011. május 25-én ismét sor kerül az országos kompetenciamérésre, amelyen minden negyedikes, hatodikos, nyolcadikos és tizedikes tanulónak részt kell vennie. Az előző cikkben általános tudnivalókat osztottunk meg a méréssel kapcsolatban. Most olyan információkat gyűjtöttünk össze, amelyek csak a negyedik évfolyamos diákokra vonatkoznak.
A negyedikes mérés tulajdonképpen nem is kompetenciamérés. Négy alapkészséget vizsgálnak: az írás, az olvasás, a számolás és a gondolkodás képességét. Az összeállított feladatlapok nem a megszerzett készségek alkalmazását mérik, hanem azok meglétét és szintjét. Vagyis: mennyire tud írni, mennyire tud olvasni, hogyan tud számolni és alapvető gondolkodási műveleteket elvégezni a kisdiák.
a negyedikes Mérés
További információkat itt olvashatnak a negyedikes mérés sajátosságairól, a kompetenciamérés és a diagnosztikus mérés különbségéről.
A mérés célja nem is az iskolák eredményességének összehasonlítása, hanem a gyerekek egyéni diagnosztizálása. Elsősorban a tanítók-tanárok és az iskola számára fontos tudni, mire lehet majd a felső tagozatban építeni, kinek miben van szüksége esetleg fejlesztésre.
Május 25-én a negyedikesek négy feladatsort oldanak meg. Fontos tudni, hogy a negyedikes mérésben nemcsak a megoldások helyessége számít, hanem az is, ki mennyi idő alatt végzett a feladatokkal. Aki tehát úgy érzi, hogy a megadott időnél korábban elkészült, annak jelentkeznie kell, és a munkához felhasznált időt fel kell írni a tesztfüzetbe. Utána ki kell menni a teremből, hogy már nem lehessen a feladatokon dolgozni. Aki nem biztos benne, hogy jók a megoldásai, inkább nézze át azokat még egyszer, mert a gyorsaságnál fontosabb a minőség.
Az összes tesztfüzet
A negyedikeseknek készített húsz tesztfüzetet itt találhatják meg.
Az alábbiakban bemutatjuk a főbb kérdéstípusokat egy-két példa segítségével. A példák a 2008-as országos mérés 04. tesztfüzetéből valók. A teljes tesztfüzetet ide kattintva tudják megnézni.
1. A tesztfüzet tartalmaz egy nyomtatott szöveget, amelyet 5 perc alatt szó szerint le kell másolniuk.
A gyerekek kifogytak a játékból, unatkoztak. Nagyapó ezt észreveszi, és elhatározza, hogy bemutat egy új játékot. Azt mondja nagyapó: ― Ide vigyázzatok! A jobb kezembe is veszek valamit, a bal kezembe is. Aztán azt mondom: egy-kettő-három, a két tárgy együtt lesz anélkül, hogy a két kezemet összeértetném. ― Lehetetlen! ― ámuldoztak a gyerekek. ― Semmi se lehetetlen ― felelte nagyapó. ― No, mit vegyek a kezembe? ― Kalapot! Zsebkendőt! ― kiáltották a gyerekek. Nagyapó jobb kezébe vette a kalapot, balba a zsebkendőt. ― No, nem hiszitek? ― De ne mozdítsa a kezét, nagyapó! ― Nem mozdítom. S állt nagyapó, mint a T-betű. És olvasott: ― Egy, kettő, három! Mikor azt mondta, kettő, a kalapot leejtette az asztalra; mikor azt mondta, három, megfordult, és melléje ejtette a kalapnak a zsebkendőt is. Így került össze a zsebkendő a kalappal (anélkül, hogy a két kezét összeértette volna). (Gárdonyi Géza: Semmi se lehetetlen)
2. Az olvasási képesség mérésére képes szóolvasási, szinonimakeresési, jelentéskeresési feladatokat használnak, amelyek megoldására maximum 40 percet kapnak a gyerekek.
a) Amelyik szó jelentése illik a képre, annak sorszámát karikázd be, amelyik nem, annak sorszámát húzd át!
1. szakáll 2. sereg 3. falu 4. áll
b) Hasonlítsd össze a kisbetűs és a NAGYBETŰS szavakat! Amelyik kisbetűs szónak van hasonló jelentésű NAGYBETŰS megfelelője, annak sorszámát karikázd be, amelyiknek nincs, annak sorszámát húzd át!
Példa: 1. gyenge 2. madzag ZSINEG ERŐTLEN
3. locsog 4. aláírás FECSEG ILLUSZTRÁCIÓ
c) Keresd meg, hogy a jelentésnek (a kisbetűs szavaknak) megfelelő szó van-e a NAGYBETŰS szavak között! Ha van, karikázd be a jelentés (a kisbetűs szavak) sorszámát, ha nincs, húzd át!
Példa: 1. ’földieper’ 2. ’sorba ültetett fák’ 3. ’kecsegtet’ 4. ’otthonos berendezésű’ 5. ’nő, akinek unokája van’
ÍGÉR, AHOVA, KIVÁG, SZAMÓCA, NAGYANYA
3. Az elemi számolási készség mérésére szolgáló feladatsor szintén 40 percig írható. Tartalmaz számírást, mértékegységváltást és a négy alapművelet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) mérésére alkalmas példákat.
a) A betűvel megadott számokat írd le számjegyekkel! A számokat a helyiértéknek megfelelően írd egymás alá, a példát követve!
Példa: Négyezer-hatszázöt - - 4 6 0 5
b) Mértékegységváltás
Példa: 1 óra = ….. perc
c) Alapműveletek
4 + 5= 56 – 3 = 5 x4 = 30 : 5 =
4. Az elemi gondolkodási képesség mérésére szintén egy 40 perces tesztet használnak. A kérdések olyan fogalmak meglétét, illetve velük való műveletek elvégzését vizsgálják, mint például a kisebb-nagyobb, rész-egész.
a) A felsorolt szavak felhasználásával alkoss meghatározásokat, és a kapott mondatokat írd a pontsorokra! Nem létező élőlények kitalált nevéhez rendeld hozzá a tulajdonságokat! A zárójelben lévő szavakat a mondat megfogalmazásakor figyelembe kell venni, de nem kell bemásolni a mondatba.
Példa: BÉK rágcsáló; (az évszaktól függően) rozsda, fehér vagy zöldes színű
A bék ……………………………………………………………………………..........................
b) Az A és a B betűkből képezd az ÖSSZES egy, valamint két betűből álló különböző szót! A szavakban azonos betű is szerepelhet. A betűk sorrendjének változtatásával nem képezhető új szó.
A negyedikes mérés abban is különbözik a többiekétől, hogy központilag csupán 200, véletlenszerűen kiválasztott iskola tanulóinak tesztfüzeteit értékelik ki. Ők 2012. február 28-án tudhatják meg legkorábban az eredményüket az Oktatási Hivatal honlapjáról, a mérési azonosító segítségével.
2011-es tesztek
A 2011. május 25-i tesztek itt elérhetők.
Akiknek az iskolája nem volt benne a 200-ban, azok az iskolájukban érdeklődhetnek arról, hogyan sikerült megoldaniuk a feladatokat. A füzetek kijavítása nem kötelező az iskolák számára.
