Országos kompetenciamérés 2011

Az országos felmérés 2001 őszén, az 5. és 9. évfolyamon indult, majd a 2002/2003-as tanévben a mérés átkerült a 6. és 10. évfolyam végére. A 6. és 10. évfolyamhoz csatlakozott 2004-ben a 8. évfolyam is, így alakult ki a mai mérési rend. Az évfolyamváltáshoz a tartalom változása is igazodott, de a felmérés mérési területei nem változtak. A kompetenciaméréshez 2006 óta az Országos készség- és képességmérés is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét vizsgálja.

A 6., a 8., és a 10. évfolyamos kompetenciamérések tartalmi elemei

A tesztek célja minden évben annak felmérése, hogy a tanulók milyen mértékben képesek matematikai eszköztudásukat és szövegértési képességeiket a tanulmányaik során és hétköznapjaikban alkalmazni.

A tanulók egy 4x45 perces tesztfüzetet töltenek ki, amely két rész matematika és két rész szövegértés feladatokat tartalmaz.

A matematika teszt során egy feladathoz 1-4 kérdés tartozik, amelyek rendszerint egyre nehezebbek és a feladatban bemutatott szituáció többnyire életszerű. A kérdések között vannak viszonylag egyszerű, könnyen átlátható, egy lépésben megoldható feladatok és vannak hosszabb számításokat igénylők, illetve olyanok is, amelyek önálló matematikai módszer leírását kérik.

A szövegértés részben különféle szövegek szerepelnek, amelyekhez 5-10 kérdés tartozik. Ezek azt vizsgálják, hogy milyen mértékben értette meg a tanuló a szövegben foglaltakat, például vissza tudja-e keresni a szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére, tudja-e értelmezni a szöveget.

A 4. évfolyamos mérés tartalmi elemei

Ezen az évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelően a klasszikus értelemben vett kompetenciamérés nem indokolt.

A 4. évfolyamos ún. diagnosztikus mérőeszköz segítségével az mérhető, hogy bizonyos alapvető képességek, készségek tekintetében az adott tanuló a korosztályára jellemző szinthez képest fejlődésében milyen szinten áll. Mivel ebben az életkorban a különbségek még természetesnek mondhatók, a mérési eredmény itt nem igazán alkalmas arra, hogy az iskola munkáját jellemezze.

A mérés célja a 4. évfolyamon elsődlegesen az, hogy a pedagógusokat informálja a gyermek egyes képességeinek, készségeinek fejlettsége tekintetében, hogy ezen adatokra építve ki tudja dolgozni az adott csoportra vagy akár tanulóra "szabott" speciális fejlesztési irányokat, módszereket.

A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérnek.

• 4.-es tesztek

  A negyedik évfolyamos "kompetenciamérés" sajátosságairól és a feladattípusairól részletesebben ebben a cikkben olvashatnak.

  Az íráskészség mérése nyomtatott szöveg másolását jelenti pontosan 5 perc alatt,
• az olvasáskészséget mérő feladatokban valamennyi elemről külön-külön kell eldönteni, hogy egy adott képhez társíthatók-e vagy nem,
• a számolási készséget mérő feladatok nyílt végűek, amelyek rövid válaszokat igényelnek,
• a gondolkodási képességet mérő feladatok többsége nyílt végű, de az olvasáskészséget mérő feladatokhoz hasonló, zárt feladatok is vannak.

A tanulói háttérvizsgálatról

A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet, amelyben a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt, otthon adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.

A Tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti. A kitöltött tanulói kérdőívek kezelésének szabályaira az Oktatási Hivatal külön levélben is felhívta az iskolák figyelmét.

Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez pótolhatatlanok.

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók teljesítményére nagy hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete. Éppen ezért a különböző tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően.  A Tanulói kérdőív célja, hogy országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.

A Tanulói kérdőívek adataiból képzett, a tanulóközösség szociokulturális hátterét megjelenítő családiháttér-index segítségével összehasonlíthatóvá válik az azonos vagy hasonló körülmények között élő diákokat oktató iskolák teljesítménye. Így pl. azoknak az iskoláknak a rendkívül értékes pedagógiai munkája is megmutatkozhat, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.

A mérési adatok megtekintése

A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő február 28-ig. Ezek a jelentések a 2007. évi kompetenciaméréssel kezdődően nyilvánosak, mindenki által megtekinthetők az Oktatási Hivatal honlapján. Az intézmények - jelszavas belépés után - tanulónként és feladatonként tovább is elemezhetik az eredményeiket.

Az iskolajelentésben közölt adatok lehetővé teszik, hogy az iskola elemezze saját munkáját, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló, vagy éppen tőle lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban.

A 2008-ban bevezetett egyéni mérési azonosító segítségével a szülők képet kaphatnak arról, hogyan teljesített a gyermekük az országos, az iskolai és az osztályátlaghoz viszonyítva. Azoknak pedig, akik 2008 óta több mérésben is részt vettek, az egyéni fejlődésük is látható.

Forrás: Oktatási Hivatal