Iskola - értékelés - kompetenciamérés
Hogyan ismerjük meg a kompetenciamérés eredményeit?
Sok szülőt nem csak az izgat, hogy vajon mit tud a gyermeke a többiekhez képest, de az is, hogy mit tud a gyermek iskolája a többi iskolához képest. A jó hír az, hogy van ilyen információ – s ráadásul mindenki számára hozzáférhető.
Hazánkban 2001 óta végeznek olyan méréseket, ahol a gyerekek szövegértési és matematikai kompetenciáit vizsgálják. Ezeket az adatokat országosan is feldolgozzák, s az eredményeket elküldik az iskoláknak is. Mintegy fél éve ezek az információk már elérhetők az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya honlapján. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos és európai viszonylatban is kiemelkedő gyakorlatot igyekszik ezzel a minisztérium és az oktatási hivatal meghonosítani. Persze ma még kevesen tudnak ezekről az adatokról. Egyrészt, mert nagyon friss fejleményről van szó, másrészt, mert elsősorban az iskolákat és a pedagógusokat kívánják informálni, s így a nagyközönség egyszerűen nem tud az adatok nyilvánosságáról. Harmadrészt nem feledkezhetünk meg az óvatosság diktálta marketinghiányról, ami abból fakad, hogy az ilyen jellegű nyilvánosság még szokatlan nálunk.
a kompetenciamérés egyéni eredményei is hozzáférhetőek
Itt megtekinthetik a hozzáféréssel kapcsolatos legfrissebb információkat. Az egyéni adatok értelmezéséhez pedig itt találnak részletes útmutatót.
A 2009-es mérés konkrét tudnivalóit itt olvashatják.
Itt csak a szülők számára legizgalmasabb szempontokra térünk ki, de érdemes hosszabban is böngészni az adatokat. A Közoktatási Információs Iroda honlapjára kattintva tölthetjük le a fenntartói, intézményi, telephelyi és tanulói jelentéseket. A fenntartó, iskola vagy telephely esetében a név, az azonosító kód és a település alapján lehet keresni. Ezek beírása után évfolyam szerint egy letölthető pdf fájlt találunk. A megnyíló szöveg tartalmazza a matematika és szövegértés adatok grafikonjait.
Ha valaki nem tudja pontosan például az iskola nevét, érdemes beírni az „általános iskola” vagy „gimnázium” szót és a település nevét, így kiadja az összes helyi általános iskolát vagy gimnáziumot, és abból kiválaszthatjuk az általunk keresettet. A megfelelő intézménynél a jobb oldali Jelentések ikonra kattintva megjelennek a letölthető jelentések évfolyam szerint, ezt megnyitva pedig megkapjuk a matematika és a szövegértés 2008-as intézményi eredményeit.
Az iskolai jelentésen az első ábra megmutatja, hogy hol helyezkedik el az adott iskola a többi iskolához viszonyítva, és ahhoz az iskolacsoporthoz viszonyítva, ahova tartozik (ha budapesti iskoláról van szó, akkor a budapestiekhez képest, ha községi, akkor a községiekhez képest stb.). Ugyanez történik program szerint is, tehát például gimnáziumot gimnáziummal hasonlítanak össze. Az 500 pont jelenti az átlagot, ehhez képest értelmezhetjük az adott iskola eredményét.
A következő ábrán azt láthatjuk, hogy hány olyan iskola van, amely szignifikánsan (a statisztikai hibán felül, határozottan) jobb vagy rosszabb, mint az általunk keresett iskola. A program világosan megjeleníti azt a sávot (úgynevezett konfidencia intervallumot), amin belül két iskola eredménye azonosnak tekintendő. Ez azért nagyon fontos, hogy ne jusson eszünkbe a puszta eredményszámok alapján sorrendbe rakni az iskolákat, amitől mi is eltántorítanánk minden arra vállalkozót. Egyrészt nagyon sok munka lenne, másrészt az ilyen mechanikus egyszerűsítés nagyon is félrevezetne.
Az iskolajelentés utolsó ábrája lehet még izgalmas egy szülő számára. Ez azt mutatja meg, hogy az adott iskolában hogyan oszlanak meg a jobb és kevésbé jó eredményű gyerekek a hasonló iskolákhoz viszonyítva (településméret vagy program szerint). Itt láthatjuk például, hogy az adott gimnáziumban az összes többi gimnáziumhoz képest inkább jobb eredményt mutató vagy kevésbé jó eredményű gyerekek vannak.
Megnézhetjük azt is, hogy vannak-e nagy különbségek, vagy inkább középre tartanak. Összehasonlíthatjuk az adott iskola szövegértési és matematika eredményeit. Vannak iskolák, ahol inkább matekzsenik, és vannak, ahol potenciális szónokok, költők tanyáznak. Ha az adott iskolából van a 8. és 10. évfolyamról is adat, akkor megnézhetjük (bár az adatok nem ugyanazokat a gyerekeket takarják), hogy iskolai szinten milyen változás tapasztalható. Vannak olyan iskolák, ahol növelni tudják a legjobbak arányát, de vannak olyanok is, ahol inkább az a jellemző, hogy a leggyengébbeket is középre húzzák.
Hozzáadott érték
A telephelyi jelentésen (ennek letöltése hasonló az iskolai jelentéshez) találhatunk „hozzáadott érték”-típusú adatokat is. Itt az úgynevezett családi háttér indexet figyelembe véve igyekeznek az eltérő családi háttér hatását kiszűrni, hogy az iskola által hozzáadott értéket sikerüljön megállapítani a tanulók eredményeiben. Egy bonyolult számítással kiszámolják, hogy a családi háttér alapján mi lenne a várható teljesítmény (tehát a jobb hátterű gyermekektől ez alapján jobb teljesítmény várható), és utána ezt az értéket hasonlítják össze a mért eredménnyel. Ha ez felette van a várható értéknek, akkor ez azt jelenti, hogy az iskola hozzá tudott tenni valamit a gyermek fejlődéséhez.
Előfordulhat, hogy az adott iskolára nézve nincs ilyen adat. Emögött az áll, hogy nem érkezett be elég kitöltött családi háttérkérdőív, ugyanis csak akkor lehet ezeket a számításokat elvégezni, ha a tanulók több mint háromnegyedéről van ilyen adat. Ezért, aki szeretné, hogy ilyen adatokat is megtudjon az iskoláról, maga is tehet érte: akihez eljut a tanulói kérdőív, annak ki kell tölteni. Ezzel a hozzájárulással segíthetjük, hogy ilyen sokatmondó adataink legyenek az iskolákról.
Hogyan értelmezzük az adatokat?
Mint már említettük, nincs értelme sorrendbe rakni az iskolákat. Ugyanakkor érdemes az adatokat megbeszélni gyerekünkkel és az iskola vezetésével vagy tanáraival. Ezek az információk ugyanis hozzásegítenek ahhoz, hogy valódi párbeszéd alakuljon ki az iskola és a szülő céljairól és ezek közös eléréséről. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ezek az adatok csak két – bár az életben való boldoguláshoz igen fontos – területen mérik a gyerekek kompetenciáit. De a szövegértésen és a matematikai kompetenciákon túl van egy harmadik igen fontos terület: a szociális kompetenciák területe, amire ezek a mérések egyelőre nem terjednek ki.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert vannak iskolák, melyek célja éppen ennek a területnek a fejlesztése. Ugyanígy lehet célja az iskolának, hogy inkább felzárkóztasson; ekkor viszont lehetséges, hogy a legjobb eredményűek aránya elmarad a várttól. A feladatok alapján azt is láthatja egy iskola, hogy egy adott kompetenciaterületen belül miben teljesítettek jól a gyerekek, és miben nem. Ez alapján pedig akár egyéni fejlesztési terveket is ki lehet alakítani. A szülők az adatok közös értelmezésében és a továbblépés mikéntjének meghatározásában is sokat tudnak segíteni.
Egyéb információk
A honlapon megtalálhatjuk továbbá minden év tesztfüzeteit a megoldókulccsal együtt. Ezek a tesztek arra nem alkalmasak, hogy ezzel gyakoroltassuk a gyereket, így ugyanis nem fejlesztjük a kompetenciáit. Amit ez a teszt mér, ahhoz más jellegű feladatokat és feladatsorokat kell megoldaniuk a gyerekeknek, ez pedig a pedagógusok feladata.
A tesztek azért érdekesek, mert fontos információt jelentenek arra nézve, hogy mi is történik egy ilyen kompetenciamérés alatt. Akár jó játék is lehet a szülők számára, vajon ők meg tudják-e oldani a feladatokat.
Még figyelmükbe ajánlanánk egy, a honlap által felajánlott mintaértékelést, amit a Tulipán utcai iskola számára készítettek közoktatási szakértők a kompetenciamérés adatai alapján. Ezt elolvasva talán még inkább megértjük a mérés jelentőségét és azokat a lehetőségeket, amit magában rejt.
A 2007 évi eredmények letöltéséhez szükséges útmutatást itt találják meg.
:
A 2007. évi, 8. és 10. osztályos kompetenciamérés eredményei már a Kölöknet Iskolakeresőjében is megtalálhatóak!
