Mit mér és kinek szól?
Az országos kompetenciamérés
Biztosan mindenki emlékszik arra, amikor gyerekkorunkban az osztály szorongva várta a szakfelügyelő érkezését. Ilyenkor az empatikus tanár nyugtatni igyekezett az osztályt: „a szakfelügyelő nem titeket ellenőriz, hanem engem...” Valahogy így van ez az országos kompetenciamérésekkel is. A tesztet a gyerekek írják, az értékelés azonban valami egészen másról szól... Mit mér tehát, és miért fontos az országos kompetenciamérés?
Az Országos kompetenciamérés alapvető címzettjei az iskolák és az iskolákban dolgozó pedagógusok. A rendszeresen ismétlődő mérés-sorozat egy-egy iskolai évfolyam tudását, képességeit méri fel, mégpedig egy szövegértési és egy matematikai teszt segítségével. A közoktatás felelős szakemberei ezeket a méréseket a jó minőségű közoktatás egyik kulcselemének tartják, hiszen ennek eredményei alapján kapnak képet az iskolák helyzetükről, teljesítményükről s az ebből fakadó feladataikról.
Hazánkban 2001 óta öt alkalommal történtek mérések , és hamarosan, 2008. május 28-án sor kerül az immár hatodik mérésre is. Az, hogy éppen melyik évfolyam kompetenciáit veszik górcső alá, többször is változott a kezdetek óta. 2001 őszén az ötödik és a kilencedik évfolyamon, 2003 tavaszán a hatodik és a tizedik évfolyamon, 2004 májusában a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamos tanulók körében vizsgálódtak. 2005-ben nem zajlott ilyen mérés, ám 2006 óta minden év májusában sor kerül a hatodikosok, nyolcadikosok és tizedikesek kompetenciáinak vizsgálatára. A mérések jelentőségét jelzi az is, hogy évenkénti megtartásukról a közoktatási törvény rendelkezik.
Mit mér és mire jó?
A kompetenciamérés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben alkalmazni és további ismeretszerzésre felhasználni? Vagyis birtokában vannak-e annak az úgynevezett „eszköztudásnak”, amely sikeres továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen? Ezért a felmérés tesztjei alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem valódi problémák, helyzetek megoldására irányulnak. Nem tantárgyi tudást, hanem bizonyos kompetenciákat, képességeket mérnek. A szövegértési és matematikai teszteket az ország összes általános- és középiskolájában egységes feltételek között, azonos időben írja meg a kiválasztott évfolyamok minden tanulója, s közülük kerül ki iskolánként az a húsz diák, akiknek a tesztfüzetét az országos mérés értékelésében is feldolgozzák. Természetesen az iskolák a saját maguk számára minden tanulójuk eredményét feldolgozhatják, s tanulóik teljesítményét összehasonlíthatják az országos átlaggal.
:
Mit is jelent a kompetencia?
A kompetencia az a képességünk és hajlan - dóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres problé - mamegoldó cselekvéssé alakítsuk. Ezt a bonyolult képességet nem írják le az olyan megszokott fogal - mak, mint a tudás, az ismeret, a készségek vagy a képességek. Ezt a bonyolult, komplex műkö - dést igyekszünk megra - gadni a „kompetencia” fogalmával. (A kompeten - cia – kihívások és értel - mezések című kötet előszava alapján – Országos Közoktatási Intézet, 2006.)
Az Országos Kompetenciamérés sajátos követelményeivel az oktatás irányítói igyekeznek befolyásolni az iskolákat abban, hogy mit és hogyan tanítsanak, fejlesszenek hétköznapi munkájuk során. További fontos cél, hogy a kompetenciamérések erősítsék az intézményekben az értékelési kultúrát, hiszen mindenféle fejlesztést, így az iskolák helyi fejlesztéseit is csak reális elemzésre, helyzetfelmérésre – tehát mérésre, értékelésre – lehet(ne) építeni. Az ilyen helyzetelemzéshez kiváló alapot nyújtanak a kompetenciamérések helyben felvett, s központilag feldolgozott adatai. De az iskoláknak lehetőségük van arra is, hogy helyi eredményeiket a központinál sokkal mélyebben elemezzék. Az eredmények feldolgozásához rendelkezésére áll egy szoftver, melynek segítségével többek között feladatonként, osztályokra bontva vagy egyénenként elemezhetik az eredményeket.
A mérés pontosan azért terjed ki minden tanulóra, hogy az iskolák ilyen módon a helyben használható adatokhoz hozzájussanak. A tanulókról egy háttérkérdőívet is kitöltetnek a szülők segítségével. Ezekre az adatokra azért van szükség, hogy ne csak az adott kompetenciaszintet tudják mérni, hanem az úgy nevezett hozzáadott értéket is. Ez ahhoz fontos, hogy az iskolában zajló pedagógiai munka megítélése minél korrektebb legyen. A tanulói háttérkérdőíveket anonym módon kezelik. Nem lehet adott személyre visszakeresni őket, bátran lehet őszintén válaszolni tehát. Bár kitöltésük talán kicsit hosszú és unalmas, de nagyon fontos; hiszen az így nyert adatok alapvetőek a további elemzés számára.
A szülők sokat segíthetnek abban, hogy a mérés során keletkezett információk valóban hasznosuljanak. Fontos, hogy az iskolában a pedagógusoktól, iskolaigazgatótól rákérdezzenek a mérés eredményeire. Hogyan teljesített a gyermekük? Milyen volt az iskola összteljesítménye? Hogyan viszonyul ez más iskola teljesítményéhez? Hogy ítélik meg a pedagógusok az eredményeket, mely területeket tartják megfelelőnek vagy kifejezetten jónak, s mely területeken kell még fejlődni? Milyen elképzeléseik vannak a fejlesztés lehetőségeiről? Ezekkel a kérdésekkel arra késztetjük az iskolákat, hogy használják és értelmezzék a kompetenciamérésen szerzett információkat, reflektáljanak a teljesítményükre, és elképzeléseiket osszák meg a szülőkkel is.
