Jelentés a PISA 2009-es vizsgálat eredményeiről
Jelentősen javult a magyar tanulók olvasási eredménye 2000 óta
A PISA 2009 vizsgálat szerint a magyar 15 évesek eredményei a PISA vizsgálatok mindhárom területén – a szövegértésben, matematikában és a természettudományokban –az OECD-átlag körül mozognak. A korábbi felmérésekhez képest a matematikai és természettudományi kompetenciák terén nincs változás, ugyanakkor tanulóink olvasási eredményei értékelhetően jobbak voltak 2009-ben, mint 2000-ben: Magyarország az OECD országok alsó harmadából a középmezőnybe emelkedett.
A PISA 2009 vizsgálat
A PISA 2009 immár a negyedik mérési ciklusa az OECD megrendelésére készülő tanulói teljesítményvizsgálat-sorozatnak. A 2009-es felmérés középpontjában – az első, 2000. évi felmérés óta először – ismét a szövegértés képessége állt. Kisebb hangsúllyal ugyan, de mérték a 15 éves tanulók matematikai és természettudományi műveltségét is. Ezek a területek 2003-ban, illetve 2006-ban voltak részletesebb vizsgálat tárgyai. A PISA 2009 újdonsága, hogy ezúttal első ízben állnak rendelkezésre részletes adatok arról, hogy 9 év távlatában hogyan változott a 15 évesek olvasási képessége, illetve az olvasáshoz való viszonya.
A PISA vizsgálatok oktatáspolitikai jelentőségére jellemző, hogy a PISA 2009-ben résztvevő oktatási rendszerek száma az első ciklushoz képest másfélszeresére, 43-ról 65-re nőtt. A résztvevő országok gazdasági ereje adja a világ gazdasági potenciáljának 90%-át.
A PISA tesztek az OECD tagállamok által közösen megállapított tartalmi keret alapján készülnek, és a feladatok révén reprezentálják azt a közös követelményt, amellyel a fejlett munkaerőpiacokon, illetve a tanulás során és a hétköznapi életben a fiatalok találkoznak – függetlenül attól, hogy hol, milyen tanterv szerint tanulnak. A mérés tartalmi kereteit időszakonként felülvizsgálják, hogy a követelményekben bekövetkezett változásokat is tükrözzék a tesztek. Így például az internet elterjedése indokolttá tette, hogy a mérési tervbe a „digitális olvasás” mérése is bekerüljön. Ez utóbbiról külön tanulmány készül, várhatóan 2011 júniusáig.
Minta és minőségbiztosítás
A PISA felmérés az adott ország 15 éves tanulóinak reprezentatív mintáján folyik. A felmérés szakszerűségét és hitelességét mind a hazai munkákat koordináló Oktatási Hivatal, mind pedig a nemzetközi PISA konzorcium ellenőrzi, közösen elfogadott minőségbiztosítási terv alapján.
A PISA feladatokon elért tanulói pontszámokat –a könnyebb értelmezés kedvéért – kezdettől fogva azonos elv szerint működő eredményskálákra fordítják le. A teszteredmények skáláinak közös jellemzője, hogy a skálán az 500 pont a 2000-ben kalibrált OECD átlag, s az akkori felmérésben kimutatott egy szórásnyi eltérés 100 pont.
Bár a PISA országok „eredménytáblája” nem hasonlítható liga kupák helyezési tábláihoz, az oktatáspolitikusok számára mégis megméretés minden PISA felmérés. Nagy port vert fel 2000-ben, hogy Magyarország a PISA szövegértés vizsgálatban az OECD tagállamok alsó harmadában helyezkedett el. 2009-re a helyzet megváltozott: a magyar tanulók szövegértés eredményei is elérték az OECD átlagot.
Tarthatjuk a szintet
A leggyengébben olvasók számaránya csökkent, a legjobbaké egy kicsit növekedett: kisebb lett a távolság a képességskála alsó és felső végén elhelyezkedő csoportok között. A legnagyobb probléma változatlanul a tanulók és különösen az iskolák közötti különbségek társadalmi meghatározottsága.
A diákok képességszintek szerinti eloszlása az iskolarendszer eredményességének egyik legfontosabb indikátora. Kiemelkedő jelentőségű a 2. szint: úgy tűnik, ez a szövegértési szint az, ami a mai civilizációs körülmények között minimálisan szükséges az iskolai, közösségi és a személyes életben való aktív és önálló részvételhez.
Ha szeretné nagyobb méretben is megtekinteni, kattintson az ábrára!
Jó hír, hogy Magyarországon az átlag javulása elsősorban a legalacsonyabb képességszintűek arányának csökkenéséből adódik. Míg 2000-ben a 2-es olvasásszintet el nem érők aránya a 15 évesek esetében 22,7% volt, 2009-re az arány 17,6%-ra csökkent. Az Európai Unió 2020-ra 15%-os küszöböt tűzött ki célul, ez – ha a tendencia nem változik – nem tűnik teljesíthetetlennek.
A 15 évesek erősségei és gyöngéi
Míg az angolszász országokra kivétel nélkül jellemző, hogy a diákok bátrabban és ügyesebben vetik össze az olvasottakat saját tapasztalataikkal, addig a skandináv és a közép- és kelet-európai iskolarendszerekben a diákok gyakorlottabbak és pontosabbak az információk visszakeresésében.
Minden országra igaz, hogy azok a diákok, akik leginkább szeretnek olvasni, jobban teljesítenek, mint azok, akik a legkevésbé szeretik ezt a tevékenységet. Az OECD-ben általában tapasztalható jelenségekkel szemben, hazánkban nem csökkent a kedvtelésből olvasó diákok aránya. Többen olvasnak szépirodalmat és főleg újságot, valamint általában véve is szélesedett azoknak a szövegeknek a köre, amelyeket a diákok saját örömükre olvasnak.
Régóta viták tárgya, hogy melyik szövegtípus olvasása fejleszti leginkább a szövegértési képességet. A PISA2009 eredményei azt mutatják: igazán komoly sikereket azok érnek el, akik különféle típusú szövegek széles választékát olvassák.
Jobban teljesítenek a PISA2009 szövegértési tesztjén azok a tanulók is, akik tudják, hogy hatékony tanulási stratégia megbeszélni valakivel egy épp elolvasott szöveg tartalmát, aláhúzni a lényeges elemeket és összefoglalni a szöveget saját szavaikkal.
Miközben kellemes meglepetéssel vesszük tudomásul, hogy ez egyszer sikeresebbek vagyunk valamiben, mint vártuk, sokakban felmerül a kérdés: vajon minek köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben javult tanulóink teljesítménye – legalábbis ami a szövegértést illeti –, s hogyan lehet megőrizni ezt az eredményt. A Kölöknet szakértőinek erről alkotott véleményét a későbbiekben publikáljuk.
