TALIS: az OECD nemzetközi kutatása
Hiányolják a visszajelzést a pedagógusok
A tanárok jó része úgy látja, hogy nem, vagy csak ritkán érkezik visszajelzés a munkájával kapcsolatban, és ennek alig van hatása a bérezésre – derül ki az OECD felméréséből. A 23 ország 200 iskolájában, mintegy 5 000 felsős tanárral végzett, TALIS nevű kutatás szerint Magyarországon kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás folyamatát.
A kutatásban részt vett pedagógusok többsége szerint nem ismerik el kellőképpen a munkájukat. Alig több mint egymarmaduk számolt be arról, hogy megdicsérték őket, illetve egyértelmű visszajelzést kaptak, és mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy ezek érdemi változást hoztak az anyagi juttatásokat illetően. Magyarországon ennél valamivel többen, tízből négyen látják úgy, hogy az iskola vezetése észreveszi és jutalmazza azt, ha fejlesztik a munkájukat.
Az oktatási intézmények légkörét is eltérően ítélték meg az egyes országokban. Itthon a 37 százalékos TALIS átlaghoz képest kiemelkedően magas, 77 százalék volt azok aránya, akik szerint a vulgáris beszéd és a káromkodás komolyan akadályozza a munkát. Hasonlóan magas, 70 százalék feletti volt a tanórai rendzavarás miatt panaszkodók aránya – a többi országban ez 58 százalék körül alakult. Magyarországon az átlagnál súlyosabb problémának ítélik a rongálásokat (a 25%-os átlaggal szemben 53%), a diákok közötti megfélemlítést (33-mal szemben 46%), illetve a diákok közötti fizikai bántalmazásokat (15-tel szemben 35%). A TALIS-országok átlagához képest kisebb gondnak tűnik viszont az alkohol- és kábítószerfogyasztás, valamint az iskolából való késés.
Ami a tanítási gyakorlatot illeti, nemzetközi szinten ma már erőteljesebben érvényesülnek a diákok aktivitására építő tanítási stratégiák. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnyben van, a tanárok közötti együttműködés terén azonban lenne mit javítani. Itthon inkább a segédanyagok cseréje és az ezekről folytatott diskurzus jellemző a tanárok között, míg a valóságos folyamatban való együttműködés – a team-munkában tanítás, a konkrét tapasztalatok megosztása, a házi feladatok összehangolása – kevésbé elterjedt.
A továbbképzésekkel viszonylag elégedettek a magyar tanárok, ám érdekes módon sokkal többen vesznek rajta részt az idősebb generációból, mint a fiatalok közül. A nemzetközi átlaghoz képest (35 százalék) sokkal kevesebben vesznek részt kutatásokban, az óralátogatás azonban népszerűnek mondható. A pedagógusok szerint egyébként három területen lenne a legnagyobb szükség továbbképzésre: a speciális tanulási igényű diákok oktatásával, a viselkedési és fegyelmezési problémákkal küzdő diákok kezelésével, valamint a számítógépes ismeretek bővítésével kapcsolatban.
Összeállításunkhoz felhasználtuk a Független Hírügynökség anyagát.
A TALIS kutatás összefoglaló jelentése itt olvasható.
