Miért nem értjük egymást?
Kutatás a szülők és pedagógusok közötti kommunikációról - 2. rész
Milyen súlya van a családnak és az iskolának a fiatalok értékvilágának formálódásában? Hogyan hatnak az új infokommunikációs eszközök a szülő-pedagógus kommunikációra? Ezekkel a témákkal foglalkozunk a vizsgálatról szól sorozatunk második részében. Az első részt itt olvashatod.
A család és az iskola szerepe a fiatalok értékvilágának alakulásában
A válaszadók szerint legkisebb hatásuk az egyházaknak van, a második leggyengébb hatást pedig az iskola gyakorolja a gyerekekre. Meglepő, hogy maguk a pedagógusok, és közülük is az osztályfőnökök tartják kisebb súlyúnak az iskola szerepét. Valamennyi válaszadó a családot véli az egyik legfontosabb tényezőnek a fiatalok értékvilágának alakításában. A család hatásának döntő jelentőségében megegyezik a három csoport, de az osztályfőnökök szinte azonos erősségűnek vélik ezzel a kortársak és az internet szerepét. A szülők érdekes módon, fontosabbnak ítélik az iskola hatását, mint az ott működő pedagógusok.
Az IKT szerepe a kommunikációban
Az új infokommunikációs eszközökkel szemben a pedagógusok kevesebb előítélettel viseltetnek, mint a szülők, és nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a világháló és a mobiltelefon hasznos lehet a tanulásban. A szülők majdnem egyötöde szerint az internet terjedése megnehezíti az oktatást és 84 százalékuk szerint a mobiltelefon nem oktatási segédeszköz. A tanár és a diák közötti facebook kapcsolatot is aggályosabbnak tartják, mint a pedagógusok (ld a táblázatot).
A szülőknek ez a fajta konzervativizmusa különös energiatakarékossággal párosul, hiszen ők a pedagógusoknál nagyobb arányban vélekednek úgy, hogy az elektronikus kommunikáció segítségével idő takarítható meg, míg a pedagógusok inkább voksolnak a személyes találkozás mellett. A megkérdezett pedagógusok nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a tanárnak mindig elérhetőnek kell lennie a munkaidejében, mint a szülők, akiknek nagy része csak a legszükségesebb esetben kíván személyes érintkezésbe lépni a pedagógussal, beérné a szülői értekezleten és a fogadóórán történő találkozással.
A válaszadóknak csak kisebb hányada van azon a véleményen, hogy a szülőnek nem szabad a gyerek tudta nélkül követni őt a facebookon. A szülők nagy része tehát szívesen nyerne időt azzal, hogy érdemi kommunikáció helyett a közösség oldalon kémkedik tizenéves gyereke után. Nem véletlen, hogy egyre több tinédzser tiltja le a szülőjét a facebook oldaláról, illetve váltja fel a facebookot más közösségi oldallal.
A vélemények megoszlása az IKT-vel kapcsolatban (%)
Folytatása következik!
