Madarak, fák, virágok – Mi is az az ÖKOISKOLA?
Nem, nem az az intézmény kapja meg ezt a címet, ahol sok a zöld növény és néha összegyűjtik a hulladékot: ennél sokkal többről van szó! Az Ökoiskola cím azon iskolák minőségjelzője, amelyek élenjárnak a „zöldítésben”, és folytonosan lépéseket tesznek azért, hogy az iskolai élet minden területén „zölddé" váljanak.
Az iskolák között számos olyan iskolát találunk, amelyek a fenntarthatóság értékrendje szerint dolgoznak, működnek. Nem biztos, hogy rendelkeznek már az Ökoiskola címmel, de hangsúlyos szerepet kap iskolai életükben, programjaikban a környezeti nevelés.Lehet azonban, hogy más területen nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, így más miatt (pl. művészeti nevelés, nyelvoktatás, szakma) „elismertek”, ismertek. Szerencsére egyre kevesebb az olyan iskola, ahol egyáltalán nincs jelen a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája, ahol nem építenek a pedagógusok a helyi környezet értékeire, problémáira. Ehhez az utóbbi évek, évtizedek környezeti nevelési civil szervezeteinek, az OFI/OM/KvVM szakértőinek háttérmunkája, a törvényi szintű szabályozás, az uniós fejlesztések mind hozzájárultak. Az ökoiskolák nemcsak pedagógiai munkájukban képviselik a fenntarthatóság szemléletét, a környezet- és egészségtudatosságot, hanem az egész iskola működésében törekednek erre, az épületük takarításától kezdve a szülőkkel való együttműködésig bezárólag.
Almárium
„Nem almárium a fejem, a kert összes növényét nem tudom a fejemben tartani, ezért tanösvényt készítek feladatokkal” – ez a szlogenje a Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium ökoprogramjának, amely olyan tanulókat is megszólít, akik nehezebben kapcsolódnak be a közös munkába. Az újszerű feladat többek között megszeretteti a kerti munkát, a madarakat és más élőlényeket a diákokkal – fővárosi környezetben, az iskola kertjében, tanösvényén.
Az ökoiskolák tudatosan vállalják föl, hogy mindennapi életük meghatározója a környezeti nevelés, a fenntarthatóság „missziója”. Az ökoiskolák iskolafejlesztő, „iskolazöldítő” munkájuk során a jövő környezettudatosan cselekvő állampolgárait nevelik. Nem csak a tanítás-tanulás folyamatában érvényesítik a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit, hanem az iskolai élet minden területén, vagyis „egész iskolásan” (Az Európai Unió Tanácsa 2010). Ez azt jelenti, hogy az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. Egy ökoiskola iskolai munkája sokféle módon kapcsolódik a helyi közösséghez is. A helyi környezeti értékek és problémák részét képezik az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan. Hatásuk oda-vissza érvényes, vagyis nyitott iskolaként működnek, örömmel építenek külső kezdeményezésekre, mondanak véleményt egy-egy helyi probléma, fejlesztés kapcsán
Háztűznézőben
Az iskolájuk anyag-és energiafogyasztási területeinek megismerését, hatékonyságának vizsgálatát tűzte ki maga elé a Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola közössége. Céljuk az volt a programmal, hogy észrevegyék a hibákat, a pazarlást, és nagyobb odafigyeléssel, tudatossággal használják az anyagot és az energiát. „A gyerekek szenzációs észrevételeket tettek,… jó lenne elérni, hogy a KLIK valóban kijavítson néhány hibát a gyerekek észrevétele alapján!”– osztották meg tapasztalataikat a pedagógusok
Az ökoiskolák igazi ereje azáltal mutatkozik meg, hogy a kizárólag felülről lefelé irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett „partneri” a kommunikációjuk, vagyis megteremtik a lehetőségét, fórumát annak, hogy a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézetei is hangot kaphassanak, és a passzív szabály- és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó, a helyi környezetért való cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt. Mindemellett Az ökoiskolákban nemcsak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén (pl. iskola működtetése, gyerekek étkeztetése, táborok szervezése). További pozitívuma, hogy az ökoiskolákban folyó munkát a módszertani sokszínűség jellemzi. A különböző tanulásszervezési eljárások figyelembe veszik az eltérő tanulási szükségleteket, stílusokat, az együttműködést támogató technikákat. Az aktív, problémaközpontú, felfedező tanulás, az „out-door learning” hangsúlyos szerepet kap. A fenntarthatóságra nevelés során a projektmódszert is alkalmazzák.
Fűzfakunyhó az iskolakertben
A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola diákjai az iskolaudvarra terveztek közösségi teret, kunyhót, árnyékolót, kerítést, kaput, térrácsot, búvóhelyet… A fűzből való építésnek csak képzeletük szabott határt. A programnak hatalmas sikere volt, és a jövőbe is mutat, ugyanis a diákoktól nem csak kreativitást igénylő tervezést, lelkes építést, hanem rendszeres karbantartást, továbbgondolást igényel a közösen létrehozott építmény.
A társadalomtudományok és a környezeti nevelés kapcsolata még mindig háttérbe szorul. Míg az alsó tagozatos kisiskolások komplex látásmódját minden oldalról megerősíti a tantárgyi komplexitás is (adott téma minden oldalról való megközelítése), addig a felső tagozaton és a középiskolában megfigyelhető, hogy a környezeti nevelést többnyire a természettudományos tantárgyakat tanító kollégák érzik magukénak. Jó példa azonban bőven akad az egyensúly megteremtésére: pl. a múzeumpedagógia jó gyakorlatai, a Szitakötő ökológiai folyóirat témakörei. Egy-egy témanap, projekt keretén belül lehetőség van minden oldalról megközelíteni, megláttatni ugyanannak a témának az érintettségét. Lehet komolyan vizsgálódni, kísérletezni, számolni pl. a Csendes-óceáni műanyag sziget kapcsán, de lehet verset írni, riportot készíteni, drámajátékot játszani, s műanyagból hajót barkácsolni is. Amennyi feladat, annyi kompetencia-fejlesztés! Sok gyerek más-más érdeklődéssel, más erősséggel, más-más tanulási módot előnyben részesítve...
Forrás
