Hol tanulhatunk nyelveket?

Az iskolai nyelvoktatás, úgy tűnik, nem elég hatékony. Bizonyára sokan vannak, akik 20-30 év távlatából is el tudnak ragozni egy orosz főnevet, ismerik az angol vagy német igeidők rendszerét, csak éppen meg sem tudnak mukkanni, ha egy külföldi megszólítja őket. Az utóbbi időben tapasztalható némi változás, talán nagyobb hangsúlyt fektetnek az idegen nyelven való kommunikálásra, mint a nyelvtani szabályok magolására. De mit tehetünk, ha mégsem érjük be ennyivel, és valóban beszélni akarunk egy másik nyelvet?

A rendszerváltás környékén jelentek meg Magyarországon az első két tanítási nyelvű osztályok, ahol nemcsak nyelvet tanítanak igen magas óraszámban, hanem bizonyos tantárgyakat is az adott idegen nyelven oktatnak. Aki ilyen típusú képzésben akar részt venni, annak komoly munkára kell felkészülnie, mert eleinte biztosan több időt és erőfeszítést igényel a tanulás, mint a hagyományos iskolákban.

A befektetett energia azonban megtérül. Felmérések igazolják, hogy az itt végzett diákok biztos és használható nyelvismerettel rendelkeznek, rengeteg szakkifejezéssel is gazdagodik a szókincsük, és ami a legfontosabb: megtanulnak egy másik nyelven gondolkodni.

Viszonylag új próbálkozásnak tekinthetők az úgynevezett nyelvi előkészítő osztályok. Ezen az előkészítő („nulladik”) évfolyamon arra tesznek kísérletet, hogy használható, stabil alapokat adjanak a választott idegen nyelvből és – a modern kor kihívásainak megfelelően – informatikából. A rá következő négy évben hagyományos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai képzésben vehetnek részt a diákok, természetesen emelt idegen nyelvi óraszámmal.

A NYEK-program előnye, hogy két-három év alatt képes felkészíteni a középszintű nyelvi és informatika érettségire, az így felszabaduló idő pedig szabadon fordítható akár további nyelvtanulásra vagy azokra a tárgyakra, amelyekből továbbtanulni szándékozik a tanuló.

Akiknek ezek a lehetőségek nem szimpatikusak, vagy már kinőttek az iskolapadból, eljárhatnak valamelyik nyelviskolába is szabadidejükben. A kínálat ezen a téren óriási. Mégis hogyan válasszunk? Először is, próbáljunk a nyelviskoláról megtudni valamit: milyen régóta működik, hány helyen működik, kik tanítanak ott - például némi garanciát jelenthet, ha a honlapjukon feltüntetik a náluk tanító tanárokat -, nehogy csalódnunk kelljen később.

Éljünk a lehetőséggel, ha a végleges jelentkezés előtt próbaórákon lehet részt venni, mert nem mindegy, mire adunk ki pénzt. A legtöbb helyen rugalmasan alkalmazkodnak a tanulni vágyók idejéhez: járhatunk délutánonként, esténként, hétvégén, de csatlakozhatunk intenzív (4-6 hetes) kurzusokhoz is. Választhatunk a csoportos és az egyéni nyelvtanulás között, attól függően, mit szeretnénk. A csoportosnak a legnagyobb előnye (az olcsóbb óradíj mellett), hogy több lehetőségünk van másokkal kommunikálni, míg az egyéni foglalkozásokon személyünkre szabott program szerint haladhatunk.

Nagyon divatos lett mostanában az online nyelvtanulás, a nyelviskolák többsége is felkínálja ezt a képzési formát. Az internet alapú tanulás előnye a könnyű elérhetőség, a rugalmasság, az egyéni tempó, és a többi lehetőséghez képest kevesebbe is kerül. Nem kell eljárni sehová, nem kell az életünket átszervezni. Csak némi technika szükségeltetik hozzá, de ezekkel ma már nagyon sokan rendelkeznek a saját otthonukban.

Sok olyan weboldal is létezik, ahol különféle idegen nyelvi feladatokat (leggyakrabban nyelvtani teszteket) találunk, néha megoldással, többször nélküle. Ezek a site-ok általában ingyenesek, azonban fontos tudni, hogy semmilyen visszajelzést nem adnak arról, milyen szintű a nyelvtudásunk. A különböző közösségi portálok is alkalmasak nyelvtanulásra. Ezeken az oldalakon leginkább az íráskészségünket, a szövegértési képességünket és a nyelvtani ismereteinket fejleszthetjük. Természetesen van lehetőség a beszéd és a hallás utáni értés gyakorlására is, de ahhoz már valamilyen kommunikációs rendszer alkalmazására van szükség.

Tanulhatunk persze külföldön is idegen nyelveket. Úgy, hogy az ember egyáltalán nem tud egy idegen országban kommunikálni, elég merész vállalkozás belevágni. Ha azonban beszélünk valamicskét az adott nyelven, az anyanyelvi környezetnek köszönhetően akár két hét alatt el lehet érni, hogy a már létező tudására építve bátran meg merjen szólalni az ember, javuljon a kiejtése, a beszédértése.

A hosszabb (legalább 4-6 hetes) külföldi tanfolyamok résztvevői pedig valóban számíthatnak arra, hogy látványos fejlődésen mennek keresztül. A külföldi nyelvtanfolyamok egyúttal lehetőséget kínálnak feledhetetlen élmények átélésére, az adott ország kultúrájának, embereinek megismerésére is. Ha nincs olyan szerencsénk, hogy ösztöndíjjal kijuthassunk hosszabb időre külföldre, de van elegendő pénzünk, akár egy egész évet is eltölthetünk anyanyelvi közegben.

Főleg közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató diákoknak kínálnak nagyszerű lehetőségeket az interneten. Mielőtt azonban felülnénk a repülőre, alaposan járjunk utána, milyen ajánlatra is mondunk igent. Célszerű felvenni a kapcsolatot a külföldi partnerrel - kollégiummal, állami vagy magániskolával, a befogadó családdal -, és tájékozódni arról, mibe is vágunk bele.

Ha a fenti lehetőségek közül egyik sem nyerte el a tetszésünket, marad a jól bevált megoldás: a magántanár. Érdeklődjünk ismerőseinktől, ki az, aki megbízható, alapos, nem is túl drága – és akihez még be tudunk furakodni erre a tanévre. Mert a jó magántanárok népszerűek, és mások is náluk akarnak órákat venni.

Bármelyik megoldást válasszuk is, mindenképpen tisztában kell lenni azzal, hogy a nyelvtanulás komoly vállalkozás: rengeteg időt, energiát igényel. Nem lehet egyetlen nyelvet sem néhány hét alatt elsajátítani. Ahhoz, hogy merjünk beszélni külföldön, vagy értetlen arckifejezés helyett szavakkal is válaszolni tudjunk egy más nyelvet beszélőnek, az alapok biztos bevésésére és rendszeres gyakorlásra van szükség. Szorgalmas tanulás nélkül a legdrágább külföldi tanulmányút vagy a legfantasztikusabb magántanár sem ér semmit.