Hogyan reagál a gyermekek agya a késői lefekvésre?
Bármelyik szülő el tudja mesélni, mi a következménye annak, ha a gyermeke nem alszik eleget. Arról azonban, hogy ez az alváshiány hogyan hat a gyermekek agyára és a korai agyfejlődésre, kevés adat áll rendelkezésünkre.
„Az alvási folyamatnak szerepe van az agy „huzalozására” gyermekkorban, így befolyásolva az agy érési folyamatait.” – magyarázza Salome Kurth, a tanulmány első szerzője, a University Hospital of Zurich kutatója.
Az alváshiány nem úgy hat a gyermekek agyára, mint a felnőttekére. Míg az alvásmegvonás, felnőttek esetén az agy frontális lebenyére van hatással, addig gyermekekben, a hátsó agyi régiókban lehet változást detektálni.
A késői fennmaradás után, gyermeknek és felnőttnek egyaránt szüksége van egy hosszabb mély alvásra, a regenerálódás érdekében. Ez alatt a mély alvás alatt, EEG használatával ún. lassú hullámú aktivitás mérhető. Nagyszámú elektródát elosztva a koponya felszínén meghatározható, mely régiók mutatnak nagyobb lassú hullámú aktivitást. Gyermekeknél a hátsó agyi – parieto-occipitalis – területeken volt nagyobb aktivitás mérhető. Ebből az következik, hogy feltehetően ezek azok a területek, melyekre leginkább hatással van az alvás megvonás.
A kutatócsoport azt is megmérte, hogy a mély alvás hogyan korrelál az agy myelin tartalmával. A myelin az agyfejlődés sarokköve, az agy fehérállományát alkotja. Az eredmények azt mutatták, hogy az alváshiány az agy bizonyos területeit érintik, mely a myelin tartalommal arányos: minél nagyobb a myelin tartalom az adott agyterületen, annál inkább ki van téve az alváshiány okozta hatásoknak – magyarázta Kurth. “Lehetséges, hogy ez a hatás csak átmeneti, és csak egy ún. érzékeny időszakban fordul elő, amikor az agy éppen fejlődési változásokon megy keresztül.” – tette hozzá.
A kutatócsoport eredményei a Frontiers in Human Neuroscience folyóiratban jelentek meg.
