A világ számos országában előfordul, hogy a gyerekek minden nap életveszélyes körülmények között jutnak el az iskolába és haza. Gyerekek százai tesznek meg hosszú és veszélyes utakat rozoga, vagy félig összedőlt hidakon, köteleken, rozzant falétrákon és kábeleken, meredek sziklafalakon, csak hogy tanulhassanak. Ezekből következik most néhány elképszető példa szerte a világban.
Pintu Gabang, Szumátra, Indonézia
Egy Batu Busuk nevű kisfaluból nagyjából 20 kisdiák kel át minden nap egy folyó felett 9 méter magasan kifeszített drótkötélen, hogy aztán további 11 kilométert sétálva az erdőben elérjék iskolájukat Pintu Gabangban. Korábban egy függőhíd ívelt át a folyón, ám két éve egy komoly viharban megsemmisült, így csak annak maradványait tudják használni.
Bijie, Kína
Délnyugat-Kínában, Guizhou tartományban a gyerekek egy félméter széles úton barangolnak a Banpo Általános Iskolába minden nap. A 40 éve készült ösvényen való átkelés így is nagyjából 2 órát vesz el a napjukból. Az igazgató minden nap kíséri a 49 fős osztály összes tagját a rendhagyó kalandtúrán.
Sanghiang Tanjung, Jáva, Indonézia
Az itt élő gyerekek a Ciberang folyó “rossz oldalára” születtek, mivel az iskola a túlparton található. Egy biztonságos híd 30 percnyi sétára található, de a kicsik ahelyett gyakran egy jóval veszélyesebb utat választanak: egy elöregedett függőhidat.
Plempungan, Jáva, Indonézia
Szintén Indonéziában található a Suro és Plempungan falvakat összekötő vízvezeték, melyet rövidítés céljából kiegészítettek egy összetákolt “járdával” is, annak ellenére, hogy a szerkezet nem erre lett tervezve. A hat kilométeres kerülőnél viszont még ez is jobb a helyiek szerint.
Rizal, Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigeteken, Rizal tartományban a diákoknak egy felfújt gumiabroncsot kell felhasználniuk ahhoz, hogy átkeljenek a folyón iskolába menet. Az út összességében nagyjából egy órát vesz igénybe, de ha a folyó vize túlságosan felduzzad gyakran rokonoknál vagy menedékhelyeken kell meghúzniuk magukat, ha nem akarják kihagyni a tanítási napokat.
Nepál
Nepálban nem ritkák a lenti képeken látható “drótkötélpályák”. Nálunk ilyenekkel csak extrém kalandparkokban találkozik az ember, az ottani diákoknak azonban ez a mindennapos közlekedési útvonaluk hevederek és biztonsági karabinerek nélkül persze.
Kolumbia
Kolumbiában is előfordulnak a Nepálhoz hasonló drótkötélpályák, ahol nem ritkán 80 kilométer/órával suhannak át a diákok a Rio Negro folyó felett mintegy 400 méter magasan. A Bogotától 65 kilométerre lévő települések az esőerdő mélyén találhatóak és csak ez a 800 méteres drótkötélpálya az egyetlen lehetőség az iskolába való lejutáshoz.
Pili, Kína
A kínai Piliben mintegy 80 gyermek tanul bentlakásos iskolában, az év végén azonban otthonukhoz, Hszcsiang-Ujgurba egy 200 kilométer hosszú erőltetett menet vezet. Útközben 4 folyót kell keresztezniük és több rozoga hídon is át kell kelniük. A rettenetes távot több, mint 2 nap alatt teszik meg.
Shuafat, Izrael
Az utolsó képet a Reuters fotósa Ammar Awad készítette 2010-ben Jeruzsálem közelében, Shuafatban. Az izraeliek és palesztinok állandó csatározása nem tántorította el a képen látható kislányt attól, hogy a körülötte lévő erőszak ellenére elmenjen az iskolába.
2013. október 15.Mátyás Lara