A Kölöknet szolgáltatásai
Iskolakereső adatbázis
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium minden tanév elején felméri az iskolába járó tanulók, az iskolában tanító tanárok, illetve az iskolában található tárgyi erőforrások (tantermek, számítógépek stb.) számát. Az így létrejött adatbázist mindeddig csak az oktatásirányítás használta. Iskolakereső adatbázisunkban kereshetővé és összehasonlíthatóvá tettük az adatokat, hogy ezzel segítsük az iskolahasználó szülők tájékozódását.
A magyar közoktatás egyik legfontosabb alapelve a nyilvánosság; ám ennek ellenére nagyon nehéz és fárasztó hivatalos és megbízható adatokhoz jutni az iskolákkal kapcsolatban. A leghatékonyabb információgyűjtés mind a mai napig a már iskolába járó tanulók és szüleik megkérdezése. Ezen az úton értékes tapasztalatokhoz juthatunk, ám csakis azokról az iskolákról, ahol akadnak ismerőseink. Ezért, az iskolaválasztást elősegítendő, összeállítottunk egy adatbázist az összes magyar általános és középfokú iskoláról. Ezek az adatok jelenleg csak az iskola tárgyi és személyi jellemzőiről szólnak, és egyelőre nem tudunk semmit mondani az iskola „jóságáról”, a tanárok és a tanulók eredményeiről. Reményeink szerint a közeljövőben erre vonatkozó adatokkal is sikerül az adatbázis bővítenünk.
Az adatbázisról
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium minden tanév elején kitölttet az iskolákkal egy igen terjedelmes kérdőívet, amelyben az iskolába járó tanulók, az iskolában tanító tanárok, illetve az iskolában található tárgyi erőforrások (tantermek, számítógépek...stb.) számát kérdezik le. Az adatbázis fontos tulajdonsága, hogy az iskolák ez alapján igényelhetnek különféle tanulói fejkvótákat a költségvetésből, azaz kitöltése nem csupán kötelező, de érdekében is áll az iskoláknak. Így feltehetően az átlagosnál megbízhatóbb adatbázis jön létre, ami tartalmazza valamennyi iskola adatait. Így jelenlegi adatbázisunkban a 2007-es adatok találhatóak meg.
Ahhoz, hogy a lekérdezés minél inkább megfeleljen a közoktatási iskolaszerkezet nem éppen egyszerűnek mondható felépítéséhez, a kialakított kérdőív is igen bonyolult. Igyekeztünk e komplex rendszer egyszerűsítésére törekedni, de még így is szükségesnek érezzük elöljáróban két alapvető fogalom tisztázását. Minden iskola esetében meg kell különböztetnünk az iskola intézményi szintjét és a feladatellátási helyét.
A feladatellátási hely az, amit a legtöbb ember „az iskola”-ként ismer. Vagyis az az épület, ahova a gyerekünk bejár. Itt találhatók a tantermek és itt zajlanak az órák. Feladatellátási helynek számít minden olyan, egy adott intézményen belüli egység, amely vagy
1) különböző célt szolgál, vagyis más a típusa; azaz külön feladatellátási helynek számít az általános iskola, a szakiskola, a speciális szakiskola és a gimnázium; vagy
2) külön földrajzi címmel rendelkezik; azaz például külön feladatellátási helynek számít egy összevont általános iskolán belüli két tagiskola, még akkor is, ha mindkettő ugyanolyan általános iskolai feladatokat lát el.
Az intézményi szint ehhez képest az ezen felül álló bürokratikus tényező, a feladatellátási helyek összessége. Iskolaválasztás szempontjából nem nagyon értelmezhető ez a szint, de sajnos számos adat csak ezen a szinten áll rendelkezésre. Azaz például a tanárokról legtöbb esetben csak ezen a szinten lehet bármit mondani, hiszen mindennapos például, hogy bár egy középiskolában van szakközépiskola és gimnázium is, a tanárok mindkét feladatellátási helyen tanítanak. Ráadásul, legtöbb esetben csak az iskola intézményi szintjének van neve (például: Móricz Zsigmond Általános Iskola, Szakközépiskola és Gimnázium), amelyre az adatbázisban rá lehet keresni, míg a feladatellátási helyeket általában csak a feladatellátási hely jellegével azonosítják (például: gimnáziumi feladatellátási hely), bár előfordul, hogy a feladatellátási helynek is külön névadója van (például: Kossuth tagiskola).
Az adatbázist megkíséreltük olyan módon összeállítani, hogy a lehető legtöbb adatot a szülőket közvetlenül inkább érdeklő feladatellátási helyhez is lehessen kötni. Ahol lehetséges volt, a különböző iskolatípusokra, illetve a különböző épületben működő tagiskolákra külön-külön is kereshetővé tettük az adatokat. Mivel azonban némely esetben nem hátrány, ha ismerjük az adott intézmény, azaz az egybe tartozó feladatellátási helyek összességének adatait, illetve adott változók csak az intézményi szinten értelmezhetőek (például az iskola fenntartója), így lehetővé tettük az intézményi szintű adatok lekérdezését is.
Mire (nem) jó az adatbázis?
Külön hangsúlyozzuk, hogy ez az adatbázis korántsem pótolja az iskolaválasztásnál szóba jövő iskolák alaposabb megismerését. A lekérdezhető adatok maximum segíthetik az iskolaválasztás folyamatával együtt járó kínkeserves információgyűjtést, de nem helyettesítik azt. Az adatbázis olyan információkat tartalmaz, amelyek eddig esetleg nehezen vagy csak pontatlanul voltak beszerezhetők, de alapvetően nem pótolják az egyéni benyomásokon, a személyes tapasztaláson nyugvó információt.
Másodsorban fontos kiemelni, hogy az itt megtalálható adatok nem minősítenek. A lekérdezhető változók alapján rangsort összeállítani nem csupán értelmetlen, de félrevezető is. Attól, hogy egy iskolában magasabb a diák/osztályterem arány vagy nagyobb a több idegen nyelvet tanuló diákok száma, még nem lesz jobb vagy rosszabb az iskola. Az adatbázis célja nem az iskolák versenyeztetése – ezen adatok alapján ez értelmetlen is lenne –, hanem egy-egy iskoláról minél több információ rendelkezésre bocsátása.
Reményeink szerint ez az adatbázis nem csupán a szülőknek vagy a tanulóknak szól, hanem az iskolák dolgozói, maguk az érintettek is használhatják. Tapasztalatunk szerint nem csupán az iskolaválasztóknak nehéz adatokhoz jutni, de az iskolákban dolgozóknak sincs igazán lehetősége a többi iskola megismerésére. A Kölöknet Iskolakeresőt ezért folyamatosan fejlesztjük, s kérjük Önöket, hogy visszajelzéseikkel, kritikáikkal segítsenek minket ebben.
:
