Homlokegyenest más a britek és a franciák válasza a PISA-eredményekre
Reformok terén nincs hiány a hazai oktatási rendszerben, olyat azonban ritkábban látni, hogy a változtatásokat konkrét mérési eredményekre alapoznák a döntéshozók. Franciaországban és az Egyesült Királyságban ez történt, mindketten a 2012-es PISA mérés eredményeiből okulva jelentették be – egymástól eltérő irányú – fejlesztési terveiket.
A legutóbbi PISA mérések eredménye szerint Franciaország a nem túl impozáns 25. helyet foglalta el a 65 mért ország rangsorában 15 éves diákjai matematika teljesítménye alapján.
Magyarország ugyanezen a mérésen a 39. helyet érte el, korábbi írásunk a témában itt érhető el.
Najat Vallaud-Belkacem francia oktatási miniszter reakciójában kiemelte, hogy az ország oktatási reformjai a kreativitás és a csapatmunka erősítésére fognak koncentrálni az osztálytermi munkában. A reformot először felső tagozatban vezetik be. „Nagyobb hangsúlyt fogunk helyezni a szóbeli kifejezőkészség és a kreativitás fejlesztésére. Hogy miért? Mert a PISA mérés megmutatta, hogy ezek a gyenge pontjaink” – nyilatkozta a miniszter januárban.
A franciák mögött végző, 26. helyet elfoglaló Egyesült Királyság teljesen ellentétes álláspontot vett fel. 2013-ban, az eredmények publikálása után Michael Gove oktatási miniszter bejelentette, hogy meg kell szüntetni a csapatmunka túlhangsúlyozását a tanórákon, ami valójában nem más, mint egymással beszélgető diákok csoportja. E helyett az olyan tradicionális tantárgyak megerősítésének szükségességét emelte ki, mint a matematika, az angol nyelv és irodalom.
A bejelentésre több egyesület (pl: Design and Technology Association) és a művészeti szcéna meghatározó szereplői aggodalmukat fejezték ki a kormány kreativitás-ellenes hozzáállását illetően. Egy, a Warwick Egyetemen készült tanulmány pedig arra figyelmeztetett, hogy a reformok kiszorítják a kreativitást és a művészeteket az angol tantermekből.
Az eredeti cikk itt érhető el.
A Kölöknet ajánlja
A PISA–hisztéria, avagy mire jó ez az egész felhajtás?
Kooperatív tanítás
Verseny helyett együttműködés
Tanulási stílusok
Mi is folyik az órákon?
