Iskola

VÁLTOZÁST AZ OKTATÁSBAN! – MAGYARÁZAT A 9 PONTHOZ

Az oktatási változásokért küzdő pedagógusok, szülők és diákok civil és érdekvédelmi szervezetei, szerveződései október 23-án 9 pontos közös követeléslistával álltak elő, amelyben összefoglalták a jelen és a közelmúlt oktatást érintő követeléseit. A Civil Közoktatási Platform oldalán megjelent cikkben szeretnénk világossá tenni, mi indokolja ezeket az elvárásokat, és mit is értsünk a szikáran megfogalmazott követeléseken. (Az alábbi anyagot a a CKP munkacsoportja állította össze)


Fotó forrása: osztalyfonok.hu 
Követeléseink az oktatás egészére vonatkoznak – az óvodától és az általános iskolától a gimnáziumon és a szakképzésen át az egyetemig.

Emlékeztetőül íme a 9 pontos követeléslista:

A magasabb bért, a terheléscsökkentést, a szakmai szabadságot nemcsak a tanároknak követeljük, hanem minden pedagógusnak – tanárnak, tanítónak, szakképzésben oktatónak, óvodapedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, gyógypedagógusnak. A pedagógusok mellett fontosak számunkra a nem pedagógusként alkalmazott oktatási dolgozók – a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, könyvtárosok, dajkák, rendszergazdák, a technikai személyzet.

Amikor az oktatási intézmények helyzetét kifogásoljuk, az iskolák mellett nem feledkezhetünk meg az óvodákról és a különféle, az oktatáshoz, neveléshez szükséges intézményekről – kollégiumokról, szakszolgálatokról, gyógypedagógiai központokról, tanműhelyekről stb. – sem.

Külön hangsúlyozzuk, hogy követeléseink a szakképzésre is értendők. A szakképzés szerves része a közoktatásnak, hiszen a tanulók kétharmada tankötelezettségét a szakképzésben teljesíti. Ezen az sem változtat, hogy a jelenlegi szabályozás leválasztotta szakképzést a közoktatásról. 

1. Érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Hiteles tájékoztatást a kormány és a közmédia részéről!

Probléma: A jelenlegi oktatási kormányzat sem országos, sem tankerületi szinten nem tekinti partnernek az érintett diákokat, oktatási dolgozókat, szülőket, fenntartókat, szakmai és szakszervezeteket, a társadalmat.  Ez a működési mód jellemző iskolaszinten is. Nem tájékoztatnak és nem kérdeznek, csak utasítanak, az érdekegyeztetési fórumokat megszüntették vagy kiüresítették. Pedig a vélemények érdemi figyelembe vétele alapvető egy demokráciában. A beleszólás lehetősége feltétele a közös ügy érzésének, a célok elérésének.

Az oktatás problémáit, és a tiltakozásokat is elrejtik, tagadják a kormányzati kontroll alatt álló médiában.

Amit várunk:

Nem formális párbeszédet kérünk, hanem valódi beleszólást, egyeztetést az oktatás résztvevőivel! Semmit rólunk nélkülünk!

  • Induljanak el az érdemi sztrájktárgyalások a kormányzat és a szakszervezetek között!
  • A törvényi kötelezettségnek és az Európai Uniónak tett ígéreteknek megfelelően újra kerüljön minden jogszabálytervezet társadalmi vitára!
  • Kapjanak újra érdemi jogosultságokat az óvodák, iskolák iskolaszékei, diák- és szülői szervezetei és a tantestület (például az igazgatóválasztás során)!
  • Működtessenek demokratikus és átlátható érdekegyeztető fórumokat!
  • A valóságnak megfelelően tájékoztassanak az eseményekről, a követelésekről, a helyzetről!
  • Nyilvános vitaműsorokat a közmédiában szakmai, pedagógus, diák, szülői és civil szervezetek, független szakértők bevonásával!

2. Szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, az oktatási szereplők megfélemlítését! A kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza! Megbecsülést a pedagógusoknak!

Probléma: A kormányzati kommunikáció lejáratja a pedagógusokat, tovább rontva a pedagóguspálya vonzerejét. Emellett a pályán lévők mindennapi munkája is nehezebb egy félretájékoztatott, ellenséges közegben. A problémák tagadása, a tiltakozásokat szervezők, résztvevők lejáratása nem hozza el a minőségi oktatást. Ha a gyerekek, az oktatásban dolgozók nem merik elmondani tapasztalataikat, véleményüket, akkor nem látható a probléma, így nincs esély a megoldásra.

Amit várunk: 

Megbecsülést a pedagógusoknak!

  • A polgári engedetlenség miatt kirúgott vagy leváltott tanárokat azonnal helyezzék vissza!
  • Ne korlátozzák nyíltan vagy fenyegetésekkel az oktatási intézmények a diákok és a tanárok szólásszabadságát!
  • A kormányzati szereplők ne járassák le a pedagógusokat! A tiltakozásokat ne minősítsék politikai akciónak!

3. Érdekérvényesítő sztrájkjogot a pedagógusoknak!

Probléma: A sztrájk a munkavállalói követelések elérésének nemzetközileg elfogadott eszköze. Akkor hatásos, ha jól látható és érezhető nehézségeket okoz a munkáltatónak. Ezzel kényszeríti ki a sztrájktárgyalásokat, az érdemi változást.

A közszférában dolgozók esetén nem megengedett a teljes munkabeszüntetés. A sztrájk alatt is biztosítandó elégséges szolgáltatás általában a munkáltató és a munkavállalók tárgyalásának tárgya. A tavaszi tanársztrájk után azonban a kormányzat a köznevelési intézményekre vonatkozóan rendeletben, majd törvényben írta elő a minimálisan kötelező szolgáltatásokat. Ezek olyan feltételek, amelyeket sokszor még a normál oktatás során sem tudnak az intézmények teljesíteni: nem lehet összevonni osztályokat, csoportokat, az órák többségét meg kell tartani stb.

Amit várunk: 

  • Követeljük az oktatásban dolgozók valódi sztrájkjogának visszaállítását!
  • Induljanak el az érdemi tárgyalások a sztrájkkövetelésekről a kormányzat és a szakszervezetek között!

4. Felelős, hozzáértő oktatásirányítást! Önálló oktatási minisztériumot!

Probléma: Az oktatásnak 10 éve nincs önálló minisztériuma, csúcsminisztériumokban bújtatták el az oktatásirányítási feladatokat. Folyamatos a területek szétszabdalása is: az általános képzés, a szakképzés, a felsőoktatás, a felnőttoktatás már más-más minisztérium alá tartozik. Hiányzik a közös koncepció, nehézkes az együttműködés, az eltérő szabályok még ellentéteket is szülnek a területek között. Az oktatás állami feladat, mégis nagy arányban kiszervezik a közoktatás esetében az egyházaknak, a felsőoktatásban alapítványoknak.

A hozzáértő döntéshez hiányoznak a kutatások, megszüntették az oktatáskutató intézetet, a kormányzat nem használja az oktatáskutatók szaktudását. A döntések kiszámíthatatlanok, nem átláthatók és oly mértékben központosítottak, hogy már nem is miniszteri rendeletekkel, hanem körlevélben érkező utasításokkal terjednek.

Amit várunk: 

  • Megfelelő súlyt az oktatásnak a kormányzatban!
  • Felelős, hozzáértő, párbeszédre hajlandó vezetést!
  • Egységes, minden szakaszra és oktatási területre kiterjedő oktatáspolitikát!
  • Hosszú távú, kormányokon átívelő, konszenzuson alapuló oktatási koncepciót!
  • Kutatásalapú, szakértőkre támaszkodó döntéshozatalt!
  • Kevesebb centralizációt! Ne utasításokkal, hanem a kereteket megadó jogszabályokkal irányítsák az intézmények munkáját!
  • Minőségi pedagógusképzést!

A cikk folytatását itt olvashatjátok: osztalyfonok.hu

 

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás