Tóth Endre: „Az oktatásirányítás tagadja a pedagógushiány létét"
Pedagógushiány
Az iskolák 77%-át közvetlenül érinti a pedagógushiány, a kormány mégis szemérmetlenül letagadja az egészet – fogalmazza meg Facebook bejegyzésében Tóth Endre a Momentum oktatáspolitikusa. A legnagyobb hiány a készségtárgyakat (testnevelés, rajz, ének) oktató tanárokból van, de jelentős a hiány természettudományos tárgyakat, matematikát és informatikát oktató pedagógusokból is. Posztját változtatás nélkül közöljük.
„A tankönyvek minden iskolába megérkeztek, pedagógushiány nincs” -adta hírül a kormánypárti Hír Tv az idei tanévkezdés előtt a pécsi tankerületi igazgatóra hivatkozva, de korábban az illetékes Belügyminisztérium képviselői is rendre jelentéktelennek állították be a pedagógushiányt, sőt arról beszéltek, hogy európai szinten jól állunk a tanári létszámot tekintve.
A közoktatásban dolgozók mindennapi valósága és a diákok és szülők megélése viszont köszönőviszonyban sincs a kormány állításaival.
A pedagógushiány évek óta masszívan jelen van a magyar közoktatásban és egyre több iskolában befolyásolja negatívan az oktatás minőségét.
Lássuk akkor mi a valóság, ha az adatokra tekintünk. Sajnos ez hazánkban nem egy egyszerű feladat, hiszen az oktatásirányítás egyszerűen tagadja a pedagógushiány létét. Mikor a BM-t kérdeztem, akkor az volt a válasz, hogy „Gyurcsány”, mikor a tankerületekhez fordultam, akkor azt írták, hogy „a köznevelésben nem státusz/álláshely alapú, hanem az előírt köznevelési alapfeladatokhoz igazodó humánerőforrás-gazdálkodás folyik, így a kérdésekben megfogalmazott adatokat a Tankerületi Központ nem tart nyilván.”
Azért én a Klebelsberg Központ helyében nem engedném a tankerületi igazgatókat hazugságvizsgálóra kötve elismételni a fenti mondatot, mert nagyon hamar bejelezne a szerkezet. De ha mégis igazat mondtak volna, akkor talán még súlyosabb a helyzet, hiszen, ha egy tankerület vezetője nincs tisztában azzal, hogy hány pedagógusra lenne még szüksége, akkor képtelen lesz tenni az általa nem is ismert probléma ellen.
Szerencsére nem hagytuk ennyiben a dolgot, és kollégáim segítségével a kompetenciamérés során az iskolaigazgatók által kitöltött intézményi kérdőíveket hívtuk segítségül, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. Ez sem ment könnyen: összesen nyolc hónapot kellett várnunk és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz kellett fordulnunk, hogy érdemi választ tudjunk kipréselni az Oktatási Hivatalból.
Nos, a 2023-as kompetenciamérésben részt vevő iskolák 77%-a jelzett hiányt valamilyen szakos pedagógusból. Ráadásul a probléma, úgy tűnik, kifejezetten koncentráltan jelentkezik az iskolák egy részében, hiszen az intézmények közel egyharmadában négy vagy négynél több különböző szakos pedagógus hiányzik.
A legnagyobb hiány a készségtárgyakat (testnevelés, rajz, ének) oktató tanárokból van, az iskolák 35%-a küzd a hiányukkal. De jelentős a hiány természettudományos tárgyakat (iskolák 32%-a), matematikát (iskolák 30%-a) és informatikát (30%-a) oktató pedagógusokból is. Sok iskolában hiányoznak tanítók is (29%), illetve az iskolák egynegyedében nincs elég idegennyelv tanár és gyógypedagógus sem. A legkevesebb hiányzó a humán tárgyak (magyar, történelem) esetében van, ezen a szakterületen „mindössze” az iskolák 12%-ban nincs elég pedagógus.
A kompetenciamérésben részt vevő intézményekben összesen 6043 betöltetlen pedagógus-álláshelyet jeleztek az intézményvezetők 2022-ben. (2023-ban ezt már inkább meg sem kérdezték a kérdőívben).
Ez a szám nyilván nem egyenlő az országos pedagógushiánnyal, hiszen a kompetenciamérés nem fedi le az oktatás minden szegmensét (pl. óvodákat, speciális iskolákat, csak alsó tagozatos kisiskolákat), de jól mutatja, hogy milyen nagyságrendben van jelen a szakemberhiány az oktatásban.
Szintén sokatmondó, hogy országosan összesen 3851 olyan személy tanít a vizsgált iskolákban, akinek nincs pedagógus végzettsége vagy szakképzettsége az általa oktatott tárgyból. Az pedig egyenesen megdöbbentő, hogy mindössze 3143 pályakezdő pedagógusról számoltak be a megkérdezett iskolák (akik a kérdést megelőző két tanévben érkeztek), miközben az érintett iskolákban őszesen 119 ezer pedagógus tanított.
Van tehát gond a pedagógushiánnyal és az utánpótlással is. De a kormány ahelyett, hogy őszinte szakmai párbeszédet folytatna a problémáról, eltagadja a valóságot. Ahelyett, hogy azon fáradozna, hogy minél több fiatal pedagógus álljon pályára, az elmúlt két év ámokfutásával csak elijeszti azokat is, akikben lenne érdeklődés és tehetség a hivatás iránt.
Nyitókép: 123RF
