SZTÁRKORREPETITOROK ÉS PÁNIKOLÓ SZÜLŐK – ÚJ SZABÁLYOK AZ OKTATÁSBAN
Nagy a külső és belső nyomás, hogy gyermekünk ne maradjon le az oktatás során, és ütőképes végzettséggel rendelkezzen majd a munkaerőpiacon. A verseny már az óvoda megválasztáskor elkezdődik: megy a lakcímkártyákkal való bűvészkedés azokért az intézményekért, ahol jobb az iskolai előkészítés. Aztán következhet a harc a menő általános iskolákért. Végül pedig a vérre menő küzdelem, hogy a hatosztályos vagy nyolcosztályos gimnáziumokba is bekerülhessenek a gyermekeink. Finy Petra írása.
Ez az őrült felvételi csata és tanuláscunami tovább fokozódik majd az új rendeletekkel: már minden négyosztályos gimnáziumba (a gimnáziumi férőhelyek csökkentett számát így egy huszárvágással megoldják) csak felvételivel lehet bekerülni. 2020-tól pedig érettségiig kötelező lesz egy középfokú nyelvvizsgát letenni a felsőoktatási jelentkezéshez, és kedvezményt senki nem kaphat.
Fel kell kötni hát a gatyát a szülőknek az elkövetkező években, mert ennyire talán még soha nem nyílt ki a társadalmi olló az oktatás területén. Ma már egy általános iskolai végzettséggel csak a szemébe röhögnek a munkakeresőnek, viszont az érettségit jóval nehezebb lesz megszerezni, mint azelőtt. A diplomáról nem is beszélve.
Már a többosztályos gimik felvételije előtt is stresszben volt mindenki
Rengeteg elit gimnáziumba csak negyedik- vagy hatodik osztály után lehet bekerülni, nyolcadik után már nincs lehetőség a felvételire, ezért az ilyen korú gyerekek felvételije miatt eddig is nagy stresszben voltak a szülők. Sokszor a felvételi előkészítő nehezen illeszthető be a délutánokba, ezért gyakran fel kell áldozni a hétvégéket, ráadásul a legtöbb esetben magántanárra is szükség van.
textRáadásul a felvételi tervezését gyakran teljesen titokban kell tartani, mert sok iskola kifejezetten ellene dolgozik a tőle elmenni készülő diák próbálkozásainak:
előfordul, hogy a tanárok lefelé kerekítik a jegyeket, hogy rosszabb legyen az átlaga, több házit adnak, több dolgozatot íratnak, vagy több versenyre küldik a felvételi előtti időszakban a gyerekeket, hogy nehezebb dolga legyen a dobbantani készülő tanulónak.
A családok tehát ilyenkor lapítva hordják pluszórákra a gyereket, apák és anyák titokban együtt magolnak vasárnaponként szemük fényével, és veszik át a speciális felvételi gyakorlatokat, melyek órán nem biztos, hogy előkerülnek, tanulnak előre a könyvben, hiszen gyakori, hogy a felvételin olyan anyagot kérdeznek, amit még nem vettek a gyerekek.
Egyre több gyerek jár magántanárhoz
Nagyon megnőtt az igény a házi tanárokra: egy nyugdíjas tanár ismerősünk meséli, aki ezzel foglalkozik, hogy az utóbbi három évben rohamszerűen emelkedett a megkereséseinek a száma. Óvodástól nyolcadikosig minden korosztályt korrepetál. Ha beleférne az idejébe, akár reggel nyolctól este nyolcig járhatná a magántanítványokat, olyan mértékű rá az igény. Szombaton és vasárnap is tart órákat.
De hallottam olyan sztártanárról is, aki akkora nagyágyúnak számít a felvételi előkészítésében, hogy egy évre előre tele van a naptárja.
Új középiskolai felvételi rendszer, kötelező nyelvvizsga
Nyolcadik osztály után eddig is sok helyen volt központi felvételi, de csak azokon a helyeken kellett felvételit írni, ahol legalább kétszeres a túljelentkezés. 2019-től úgy tervezik, hogy minden gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakközépiskolába jelentkezőnek kötelező lesz. Az általános iskolákban maradt tizennégy évesekre, akik nem mentek többosztályos gimnáziumba, tehát szintén nagy pszichés nyomás fog nehezedni.
Néhány tanárnak több lesz a fizetése, néhánynak nem
A beharangozott és csábítóan hangzó tanári fizetésemelés sem úgy valósul meg, ahogyan azt a pedagógusok képzelték: hiszen differenciált lesz, vagyis az igazgató teljesítmény alapján dönti el ki kaphat, és ki nem.
Nem mindenki részesül hát belőle. A pedagógusszervezetek tiltakoznak a döntés ellen. Mint ahogyan az is változás: hogy sok szakmailag hozzáértő iskolaigazgatót küldtek el, hogy helyükbe esetleg olyan kerüljön, aki mondjuk, előtte, nem is igazgatott iskolát, és nem rendelkezik intézményvezetői rutinnal. És hogy mennyiben érint ez minket, szülőket?
Feladni nem ér
A tanárokat, akikre gyermekeinket bízzuk, mostantól még több frusztráló jelenség veszi majd körül, lelküket több gond árnyékolja be, mely kihat arra, mennyire tudják motiválni diákjaikat. Vagy: mennyire adják át nekik saját frusztráltságukat. Csak bízni tudok benne, hogy a vagányságuk, példaértékű kitartásuk, ami ilyen sokáig megtartotta őket ezen a pályán, elég erőt ad nekik, hogy ráleljenek a jó megoldásokra.
De hogy az új gimnáziumi felvételi és egyetemi továbbtanulási rendszernek köszönhetően mindenkinek nehezebb lesz a dolga: diáknak, tanárnak és szülőnek, az biztos. Vegyük hát elő a józan eszünket és az okos szívünket, hogy a gyermekeink minél kevesebb – az iskola által okozott – lelki veszteséggel kerüljenek ki ebből a kemény küzdelemből, ami rájuk vár.
A cikk forrása: wmn.hu
