Iskola

Miért fagynak le az autista tanulók a szóbeli feleltetésnél? Szakértői tanácsok

Kislány jelentkezik a felelésre az osztályteremben

Az iskolai felelés a legtöbb diáknak és tanárnak magától értetődőnek tűnik, mégis az autista tanulók számára óriási kihívást jelenthet. A neurodivergens tanulóknak nem a tudás hiánya okozza a nehézséget, hanem a helyzet "megfelelő" értelmezése. A kérdés megértése, a válaszok gyors megszervezése, a társas helyzetben való helytállás és a stressz mind egyszerre jelenik meg. 
Benedek Sarolta, az Értem magamat – értem a világot gyógypedagógus szakemberének írása arról, hogyan válik a szóbeli felelés láthatatlan akadállyá.

A szóbeli felelés az iskola egyik legtermészetesebbnek vett gyakorlata. Kérdezünk, a diák válaszol, és ebből következtetünk arra, mennyire tudja az anyagot. Ritkán gondolunk bele, hogy ez a helyzet valójában mennyi rejtett elvárást tartalmaz, és mennyire nem magától értetődő minden tanuló számára.

Szóbeli felelés mint hozzáférési akadály

Különösen igaz ez az autista és más neurodivergens tanulók esetében, akiknél nem feltétlenül a tudás hiánya okozza a nehézséget, hanem az, hogy a helyzet nem hozzáférhető. A szóbeli felelésben egyszerre kell megérteni a kérdést, kitalálni a kérdező célját, gyorsan kiválasztani a releváns tudást, sorrendbe rakni a választ és megfogalmazni azt, miközben kezelni kell a stresszt és a társas helyzetet is. Ha ezek közül több is nagy terhelést jelent, a tudás nem lesz elérhető abban a pillanatban (Autisták Országos Szövetsége, 2025).
A szóbeli helyzet rugalmasságot kér, ám autizmusban a kimondatlan szabályok megfejtése és a gyors váltás több energiát emészthet fel, mint maga a tananyag felidézése. Ennek következtében a tanuló kognitív kapacitása kimerül a helyzet kezelésében, így a tényleges tudása rejtve marad a pedagógus előtt (Gentil-Gutiérrez et al., 2022).

Akadálymentes felelés – UDL szemlélettel

A pedagógiai kérdés az: hogyan tervezzük meg a számonkérést úgy, hogy az a tudásról szóljon, ne a társas kódok megfejtéséről. Itt válik kulcsfontosságúvá az Egyetemes Tervezés a Tanuláshoz (Universal Design for Learning – UDL). Ez a szemlélet nem a diákot akarja „megjavítani”, hanem a környezetet és a feladatokat teszi eleve rugalmassá, hogy mindenki a saját képességei szerint mutathassa meg a tudását. Az UDL (CAST, 2024) három fő pillére a feleltetésnél is segít:

  • Többféle módon történő ábrázolás (Representation): Ne csak élőszóban hangozzon el a kérdés! Az írásos vagy vizuális támasz tehermentesíti a munkamemóriát.
  • Többféle cselekvési és kifejezési lehetőség (Action & Expression): A cél a tudás mérése, nem a beszédkészségé. Engedjük meg a rajzzal, válaszvázlattal vagy digitális eszközzel segített válaszadást.
  • Többféle bevonódási lehetőség (Engagement): A szorongás az előhívás gátja. A biztonsághoz a kereteket (időkeret, elvárások) explicitté, bejósolhatóvá kell tenni (Gray, 2018).

6 támogatási tipp autista tanulók szóbeli feleltetéséhez

A gyakorlatban ez több apró, mégis döntő lépésben jelenik meg.

1# Lássa is, amit kérdezünk

Ne csak élőszóban kérdezzünk! A kérdés legyen leírva a táblán vagy egy papírlapon a diák előtt. Ez tehermentesíti a munkamemóriát, mert a tanuló bármikor „visszaolvashatja” a feladatot, ha elakadna a feldolgozásban.

2# Adjunk sorvezetőt a válaszhoz

Adjunk a feleletnek előre ismert szerkezetet (pl. 1. Fogalom, 2. Két jellemző, 3. Példa). Ez egy biztonságos útvonalat kínál, így a diáknak nem a válasz felépítésén, hanem csak a tartalom előhívásán kell dolgoznia.

3# Ne sürgessük: a csend aranyat ér

Kiszámítható időkeret: Ha a diák tudja, hogy van előre meghatározott, kiszámítható ideje elindulni, csökken a teljesítményszorongása. A csend ilyenkor a szükséges feldolgozási idő.

4# Csak pontos kérdésre jön pontos válasz

Kerüljük a „Mesélj erről!” típusú, túl nyitott kéréseket. Helyette használjunk egyértelmű, zártabb vagy részegységekre bontott kérdéseket, amelyek pontosan kijelölik a válasz elvárt mélységét és határait.

5# Tanítsuk meg segítséget kérni

Adjunk a diák kezébe „forgatókönyvet” az elakadás kezelésére! Legyenek előre gyakorolt mondatai vagy kártyái (pl. „Feltenné a kérdést másképp?” vagy „Kaphatnék egy kis időt a válasz átgondolására?”), hogy ne a társas szorongás blokkolja le.

6# Tiszta lap, világos szabályok

A felelés szabályai és az értékelési szempontok legyenek írásban is hozzáférhetők és változatlanok, már a felkészülés kezdetekor. A stabil keretrendszer csökkenti a bejósolhatatlanságból eredő stresszt, így a figyelem a tananyagon maradhat.

Hivatkozások:
Autisták Országos Szövetsége. (2025). Tantervi és módszertani útmutató az autista tanulók neveléséhez, oktatásához. Oktatási Hivatal.
CAST. (2024). Universal design for learning guidelines 3.0.
Gentil-Gutiérrez, A., Santamaría-Peláez, M., Mínguez-Mínguez, L. A., González-Santos, J., Fernández-Solana, J., & González-Bernal, J. J. (2022). Executive functions in children and adolescents with autism spectrum disorder, grade 1 and 2, vs. neurotypical development: A school view. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(13), 7987.

Értem magamat – önismereti munkafüzetek

Segítő anyagok neurodiverz fiatalok önismereti útjához. Kézzel fogható eszközök pedagógusoknak, szülőknek és segítőknek.