Pályaelhagyóból pályavisszatérő: miért dönt úgy egy tanár pont most, hogy ismét beáll
Igen nehéz helyzetben vannak az iskolák, hiszen mindenhol tanárhiányról lehet hallani, csökkennek a gyermeklétszámok és ott lebeg újra az online tanítás lehetősége a levegőben.
Bács-kiskun megye sem kivétel az országos helyzet alól: egyre több a pályaelhagyó pedagógus, az iskolák zöme tanárhiánnyal küzd, sok intézményben kétséges, hogy teljes tantestülettel tudják elkezdeni a 2022/23-as tanévet. Hallani lehet arról, hogy a kialakult világ helyzet miatt majd fával kell tüzelni, vagy épp ismét online tanítást rendelnek el a téli időszakra. A pedagógusbérek továbbra sem töltik el elégedettséggel a pályán lévőket, ezért is meglepő, ha valaki pont most kapcsolódik vissza az oktatásügybe. Ritka, de akad ilyen példa, ez zajlik most a kecskeméti Gyermekliget Alternatív Iskola és Óvodában, ahova új intézményvezető érkezett.
Szeptembertől Koszorú Csaba veszi át Kecskemét legzöldebb iskolájának igazgatását, aki korábban közel 10 évig dolgozott a pályán, majd közel 10 évre elhagyta azt. De vajon mi késztet manapság valakit arra, hogy egy ilyen nehéz helyzetben döntsön a visszatérés mellett? Erről kérdeztük az új intézményvezetőt.
Valóban a legnehezebb időszakban térek vissza a pályára, ezt kár volna tagadni. Az általános nehézségek nálunk is jelen vannak, mint most minden iskolában. Ám pont ebben a helyzetben érzem azt, hogy, akik hivatásként tekintenek a nevelés-oktatásra, azok pont most nem fogják feladni. Megtalált az élet ezzel a lehetőséggel, és mivel nem hiszek a véletlenekben, úgy gondoltam, innen szép nyerni. A Gyermekliget egy igazi kis ékszerdoboz a térségben, számos lehetőséggel, potenciállal, és kreatív emberként rengeteg ötletem támadt, amivel a mostani helyzetben is érdemes iskolát működtetni, megújítani.
Milyen pályáról váltottál vissza az oktatásügybe?
Amikor elhagytam a tanári pályát, második kedvenc dolgomnak kezdtem élni, ez volt a média, azon belül is főként az írás és szerkesztés. Dolgoztam tévénel, nyomtatott és online magazinoknál illetve három évig marketing területen. Most az ott megszerzett tudást az iskolánk megújítására fogom használni. Kellett ez az utazás ahhoz, hogy más szemlélettel nyúljak az intézményvezetéshez, mint általában azt tenni szokás. Bízom benne, hogy bejönnek a számítások.
Azért ez az iskola más, mint az állami intézmények. Könnyebb vagy nehezebb emiatt a dolgod?
Is-is. Mi is a NAT szerint működünk, de pedagógia módszereinkben, mindennapjainkban azért másként. Kis iskola vagyunk és sok múlik a közösségen, a családokon és a szülőkön. Számítunk egymásra, és csak összefogva haladunk. A szülők számíthatnak ránk a gyerekeik egyéni problémáik esetén, abban, hogy több időt töltünk beszélgetéssel, míg mi számíthatunk rájuk az iskola rendben tartásában, működtetésében.
Milyenek ezek a más pedagógiai módszerek?
Nem a klasszikus 45 perces órákban tanulnak a gyerekek, a hét nagy részében projektoktatás zajlik. A tanárok duál vagy akár csoportos jelenlétben tanítják a gyerekeket. De ez a tanítás sem a frontális közlés, a diákok maguk szerzik meg a tapasztalatokat, kutatnak, alkotnak és végül együtt vonják le a konklúziókat.
Egy klasszikus iskolában is vállaltad volna a pályára való visszatérést?
Valószínűleg nem. A Gyermekligetben pont az alternatív volta vonzott, az, hogy hatalmas, 1 hektáros zöld területünk van, már működő zöld nevelés, farmpedagógiai program és a művészeti oktatás is szerepel a fő csapásirányon. A kis létszámú csoportok pedig tényleg lehetővé teszik, hogy meglássuk és értékeljük az egyéniséget és egyediséget. Könnyebb így felfedezni, ki miben tehetséges és segíteni abban, merre fektessen be több energiát.
Nagyon embert próbálónak ígérkezik az új tanév. Milyen tervekkel lehet túlélni ebben a helyzetben egy iskolának?
Azt gondolom, minden a jó csapaton múlik. Persze ez nagyon nehéz, amikor szakember hiány van. A gyerekeknek mégis az állandóság, biztonság a legfontosabb. Ha az megvan, jöhetnek a színes elemek, amik még élménydúsabbá teszik az iskolai létet. Ezek a szakkörök, műhelyek, kirándulások, az egyedi specifikumok. Sok-sok tervünk van, de ahogy korábban mondtam, ehhez kell a szülők együttműködése is. Sőt, az is, hogy a gyerekek is érezzék, szerepük és felelősségük van ebben a rendszerben. Szimbiózis kell. És azt gondolom, ez minden iskolára igaz. Összefogás nélkül hosszú távon nem működik.
A cikk forrása: https://bacskiskun.frisshirek.hu/
A képek forrása: Koszorú Csaba
