Lesújtó pszichés állapotban vannak az óvodás, iskolás gyerekeink, ideje lenne az okokat feltárni
Egyre több gyerek egyre súlyosabb problémával fordul az óvodai, iskolai pszichológusához. Legtöbben szorongásos és magatartászavarokkal keresik fel az intézményi szakembereket. Vezető okok között találjuk még: a tanulási- és figyelemzavart, beilleszkedési problémákat, bullying-ot, depressziót és a sérült önértékelést is. Az UNICEF Magyarország feltáró kutatása következik, amely jól rávilágít a pszichológiai ellátórendszerünk működési problémáira.
A diákok egyre súlyosabb mentális kihívásokkal küzdenek, az iskolapszichológusok azonban kevesen vannak, túlterheltek, nehéz munkakörülmények között dolgoznak, és sokan a pályaelhagyást fontolgatják – figyelmeztet az UNICEF Magyarország friss kutatása
Ötből egy gyerek él mentális zavarral
A szervezet felkérésére Dr. Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus, egyetemi adjunktus (ELTE PPK – Pannon Egyetem) az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázissal (OIMB) együttműködésben országos kutatást indított a jelenlegi magyarországi óvoda-iskolapszichológiai hálózat működésének mennyiségi és minőségi felmérése érdekében. A kutatást azok az előzetes adatok indokolták, amelyek szerint világszinten hétből több mint egy, 10 és 19 év közötti fiatal él diagnosztizálható mentális zavarral – Magyarországon pedig még ennél is rosszabb az arány: egy 2022-es kutatás alapján ötből egy gyereket érint a probléma. Sokkoló, hogy Európában az öngyilkosság a második vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, és
a fiatalkori öngyilkosságok több mint 90%-ának a hátterében kezeletlen pszichiátriai betegség áll.
A kutatás eredményei rávilágítanak a pszichológiai ellátórendszer működési problémáira, amit megnehezít az is, hogy a gyerekek egyre többen és egyre súlyosabb problémákkal fordulnak pszichológushoz az iskolákban és óvodákban.
Szorongás, magatartrtás- és tanulási zavar, depresszió
A szakemberek 92%-ához fordulnak szorongásos zavarokkal, 83%-ához magatartászavarokkal, 82%-ához a családi harmónia megbomlása következtében megjelenő tünetekkel, 77-79%-ához tanulási- és figyelemzavarral, 76%-ához beilleszkedési problémákkal és kortárs bántalmazással. Ezeken felül gyakran keresik fel az intézményi pszichológust depressziót jelző panaszokkal (61%), önsértéssel (51%), evészavarral (39%) és családon belüli erőszakkal (38%).
Az intézményi pszichológusok a "kapuk őrei"
“A szakemberek többsége több intézményben dolgozik egyszerre, pedig még így is csak olyan iskolákhoz rendelnek törvényileg pszichológust, ahová minimum 500 gyerek jár.
Erre a minimum 500 gyerekre jut egy félállású szakember, aki heti 10 órában kell, hogy ellássa a gyerekeket.
Óriási az igény a segítségre, mégis elképesztően nagy a pályaelhagyás a túlterheltség, eszközhiány és az alacsony megbecsültség miatt. Vannak olyanok, akik csak akkor tudnak négyszemközt leülni egy gyerekkel beszélgetni, ha épp van szabad terem. Ez a szakma pedig különösen megkívánja az intimitást és a biztonságos környezetet, ráadásul szenzitív információk kerülnek elő, amiket biztonságosan kell kezelni és tárolni” – mondta el Dr. Borbáth Katalin, a kutatás vezetője.
Az intézményi pszichológusok munkája kulcsfontosságú; ők a „kapu őrei”, vagyis ők az első állomás a pszichológiai ellátórendszerben, ők találkoznak először a gyerekekkel, nekik van esélyük és lehetőségük a problémák azonosítására és szükség esetén a megfelelő szakellátás ajánlására.
Szakemberhiány és túlterheltség
A kutatás eredményei azonban a romló mentális egészség mellett alapvető rendszerproblémákat is jeleznek, mint például a szakemberhiány, túlterheltség, nem tiszta kompetenciahatárok és a nehézkes együttműködés a szakemberek között. Ezt kifejezetten alátámasztja:
az eredmények alapján az intézménypszichológusok munkájának jelentős részét az intervenciós tevékenység, azaz a „tűzoltás” teszi ki.
A válaszadók csupán 3,6%-a mondta azt, hogy tud kellőképpen foglalkozni a megelőzéssel a munkája során.
„Tudjuk, hogy a megelőzés mellett a mentális betegségek korai felismerése és szakszerű kezelése lehet az egyetlen megoldás arra, hogy megvédjük a gyerekek és fiatalok lelki egészségét, ezért tartottuk szükségesnek, hogy megvizsgáljuk, milyen lehetőségeik vannak azoknak a szakembereknek, akik már a komoly tünetek kialakulása előtt találkoznak a gyerekekkel, láthatják az első jeleket, sőt rendszeres foglalkozásokkal megelőzhetnek súlyosabb problémákat. Az eredmények sajnos azt mutatják, hogy egyre több gyerek, egyre súlyosabb problémákkal küzd, így az intézménypszichológusok valódi – prevenciós – feladata jelenleg háttérbe szorul” – fejtette ki Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi igazgatója.
Intézményi pszichológusok korlátozott lehetőségei
A hétköznapi gyakorlatban felmerülő problémák közé tartozik az eszköz- és szobahiány, valamint az, hogy egy intézménypszichológusra több intézmény ellátása hárul (a szakemberek 51,5%-a egynél több helyen dolgozik). Ennek oka az is, hogy a jogszabályok alapján 500 gyermekenként egy félállásban foglalkoztatott óvoda- vagy iskolapszichológus alkalmazandó.
Ezeken túl a pedagógiai szakszolgálatok és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nehézkes a más típusú ellátást igénylő – súlyos, komplex – esetek megfelelő helyre irányítása.
Rendszerszintű változásra van szükség
A kutatás eredményei alapján az UNICEF Magyarország a megfelelő működés érdekében a rendszer támogatását és a létszám növelését javasolja. A rendszer támogatásához szükség lenne a nélkülözhetetlen eszközök, tárgyi feltételek biztosítására, valamint olyan ingyenes – a folyamatos szakmai fejlődést biztosító – képzésekre, amik hozzájárulnak a mindennapi hatékony munkavégzéshez.
Az eredményekből jól látszik, hogy a magas fluktuáció is rendszerszintű probléma. Az alacsony fizetés, a nagy mentális terhelés, az intézményi izoláció és a megbecsülés hiánya miatt a válaszadók közel fele (48,9 %) két éven belül pályamódosítást tervez. Mivel jelenleg a szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy
a pszichológiai szakellátórendszer és a pszichiátriák túlterheltsége miatt nincs hova irányítaniuk a segítségre szoruló gyermekeket, elengedhetetlen lenne egy átfogó kapacitásfelmérés és – ha szükséges – a rendszer bővítése.
Az UNICEF Magyarország szakemberei szerint a gyermekek körében egyre súlyosbodó mentális problémák miatt kulcsfontosságú lenne, hogy az állam országos vizsgálattal tárja fel a mentális problémák legfőbb kiváltó okait és azok hátterét. Az így összegyűjtött adatok alapján lehetőség nyílna egy átfogó akcióterv kidolgozására, amely célzott beavatkozásokat tartalmazhatna a gyermekek mentális egészségének javítása érdekében.
Hiányoznak a korszerű képzések
A kerekasztal minden tagja egyetértett abban, hogy az alapellátást fejleszteni, az óvoda- és iskolapszichológusi hálózatot pedig erősíteni kell és szükséges növelni a szakemberek számára ingyenesen elérhető, korszerű képzések számát. Teljes egyetértés volt a meghívottak között a megelőzés fontosságának kérdésében is. Nagy-Vargha Zsófia, Fiatalokért Felelős Helyettes Államtitkár elmondta: “Ha prevencióról van szó, a legfontosabb a közösség. Az iskolákban pedig meg kell, hogy jelenjen a lelki egészség témája, hogy a gyerekek biztonságos környezetben, őszintén tudjanak beszélni róla.”
A teljes kutatás megtekinthető ezen a linken.
Fotó: 123RF
