Országos a baj: az SNI-s gyerekekre sehol sem jut elég gyógypedagógus
Ungár Péter országgyűlési képviselő 2023 májusban közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztérium felé, hogy többek között megkérdezze: hány gyógypedagógusi diplomát fognak kiosztani a 2022/23-as tanév végén, hány SNI-s tanuló vesz részt jelenleg a közoktatásban, hány gyógypedagógus foglalkozik jelenleg szakterületekre lebontva, hány gyógypedagógus jut egy gyermekre átlagosan - adta hírül az ATV.
A Belügyminisztérium nem volt illetékes minden kérdésben válaszolni, viszont a sajátos nevelési igényű gyerekre (SNI) jutó gyógypedagógusok számát megküldte.
A számokból kiolvasható, hogy a probléma országos, sehol sem jut egy teljes ember egy SNI-s gyermekre:
| Vármegye | SNI-s gyermekre jutó gyógypedagógus |
|---|---|
| Bács-Kiskun | 0,09 fő |
| Baranya | 0,09 fő |
| Békés | 0,08 fő |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 0,12 fő |
| Budapest | 0,21 fő |
| Csongrád-Csanád | 0,10 fő |
| Fejér | 0,12 fő |
| Győr-Moson-Sopron | 0,11 fő |
| Hajdú-Bihar | 0,13 fő |
| Heves | 0,10 fő |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 0,11 fő |
| Komárom-Esztergom | 0,14 fő |
| Nógrád | 0,11 fő |
| Pest | 0,12 fő |
| Somogy | 0,11 fő |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 0,11 fő |
| Tolna | 0,13 fő |
| Vas | 0,10 fő |
| Veszprém | 0,10 fő |
| Zala | 0,10 fő |
SNI-s gyerekekek a közoktatásban
Hasonló drámai eredményre jutott egy 2020-as MASZK-ELTE kutatás, amely a szülők válaszai alapján feltárta: az autista gyerekek 57%-a az intézményi ellátásban nem kap specifikus fejlesztést ma Magyarországon, holott a sikeres felnőttkort megalapozó színtér az óvoda, általános iskola lenne.
Korábbi, SNI-s gyerekek integrációjával foglalkozó cikkünkben egy, a véleményét elmondó, 25 év szakmai tapasztalattal rendelkező általános iskolai tanár így fogalmazott - Pedagógusként azt gondolom, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben az integráció csak papíron létezik, mert a feltételek egyáltalán nincsenek megteremtve hozzá. A pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek hiányoznak az integráló intézményekből. Nekik ott kellene ülniük azok mellett a diákok mellett, akik erre rászorulnak. Jó, ha az egész iskolában egy ilyen segítő kolléga akad, pedig sok helyen osztályonként elkelne akár több is, a fejlesztésekről már nem is szólva. A saját tapasztalatom az, hogy alsó tagozatos tanítók még csak-csak tudják kezelni az SNI-s gyerekeket, felső tagozatban már elveszni látszik a tanárok empátiája. A mi terhelhetőségünk is véges, a mindennapi feladatok elvégzése mellett nem könnyű a speciális esetekre külön figyelnünk.
SNI számokban
Az óvodás gyermekek 3%-a, az általános iskolások mintegy 8%-a, a középfokú oktatásban részesülők pedig 6%-a sajátos nevelési igényű gyermek a KSH egy korábbi, 2019-20-as tanévi adatai szerint.
Az óvodás gyermekek 3%-a, azaz 10 ezer fő volt sajátos nevelési igényű (SNI), többségük (82%) integrált nevelésben részesül. Az integráltan nevelt SNI-gyerekek leggyakoribb típusa
- a súlyos tanulási zavar: 30%,
- a beszédfogyatékosság: 21%, illetve
- autizmus spektrum zavar: 13%.
A nappali tagozatos általános iskolás tanulók között az SNI-gyerekek száma közel 57 ezer fő, ami az általános iskolások mintegy 8%-át jelenti. Többségük, 41 ezer fő (az SNI-tanulók 72%-a) integrált nevelésben, oktatásban részesül. Nemek szerint jelentős az eltérés: a lányok 5,4%-a, a fiúk 10%-a sajátos nevelési igényű. Sajátos nevelési igényük oka
- súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar: 69%,
- enyhén értelmi fogyatékos: 12%
- beszédfogyatékos: 8,5%.
A középfokú oktatásban 24 ezer gyermek, a tanulók 6%-a SNI. Közülük legtöbben szakközépiskolákban tanulnak: az ebbe az iskolatípusba járó tanulók közel 12%-a (7,8 ezer tanuló) sajátos nevelési igényű, a szakgimnazisták 4,2%-a (6,2 ezer fő), a gimnazisták 1,7%-a (3,2 ezer fő) SNI.
A leggyakoribb ok a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar: a szakközépiskolákban 82%-ban, a szakgimnáziumban 86%-ban, a gimnáziumban 68%-ban.
Fotó: GettyImages
