Nincs, aki megvédje az LMBTQI diákokat az iskolában
Homofób megjegyzésekkel és fizikai erőszakkal is találkoznak az LMBTQI diákok az iskolában, a legtöbben mégsem mernek segítséget kérni, inkább otthon maradnak néhány napot. Akik mégis a tanárokhoz fordulnak, csak annyit kapnak tanácsként, ne foglalkozzanak a dologgal, esetleg ne viselkedjenek olyan “melegesen”. Mindez egy új kutatásból derült ki, amelyben közel ezer LMBTQI fiatalt kérdeztek az iskolai élményeikről. A kutatók szerint már az is sokat javítana a helyzeten, ha az iskolák egy szabályzatban világosan leírnák, elfogadhatatlan számukra a homo- és a transzfóbia. Ilyenre azonban alig van példa.
"Ötödikes koromban az osztálytársaim megtudták, hogy meleg vagyok. Sajnos nem volt valami elfogadó az osztályom. Megvertek, vonalzót törtek el rajtam, cipővel dobáltak, stb. Hatodikos koromban kerültem egy másik iskolába, ahol hazafelé menet vertek meg. Rendőrségi ügy is lett belőle, így megint másik iskolába kerültem, de ugyanígy folytatódtak a fenyegetések attól a fiútól, aki megvert. Többször volt öngyilkossági kísérletem.”
Ilyen és hasonló történetek bukkantak fel abban az online kérdőíves kutatásban, amit 2017 júniusa és szeptembere között készített a Háttér Társaság LMBTQI – azaz leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális, queer és interszexuális – 13-21 éves magyar diákok körében, hogy képet kapjunk arról, milyen iskolai környezet veszi körül őket.
A hétfőn este bemutatott kutatásból kiderül: a közel ezer válaszadó diák többsége (82 százaléka) rendszeresen szenved el szóbeli zaklatást az iskolában és annak környezetében szexuális irányultsága vagy nemi önkifejezése miatt. 35 százalékuk szenvedett már el enyhébb vagy súlyosabb fizikai bántalmazást is – a leköpéstől a megrugdosásig.
A válaszadó diákok az iskolai közösségben gyakran érzik magukat kiközösítve, és pletykák vagy rágalmazás célpontjaként, 40 százalékukat pedig szexuális zaklatás is érte a 2016/2017-es tanévben nem kívánt érintések, vagy szexuális tartalmú megjegyzések formájában.
Mindezek miatt az LMBTQI diákok jelentős része nem érzi magát biztonságban az iskolában, ami a hiányzásokon is meglátszik.
A válaszadást megelőző egy hónapban 26 százalékuk hagyott ki egy vagy több napot az iskolából azért, mert nem érezte ott magát biztonságban.
Forrás: Országos Iskolai Környezet Kutatás, Háttér Társaság
A hiányzások pedig nincsenek jó hatással a diákok tanulmányi eredményeire. Az LMBTQI diákoknál nagyobb a lemorzsolódás veszélye, és ezen nem segít az sem, hogy a diákok tapasztalatai szerint az iskolatípusok közül a lemorzsolódással leginkább érintett szakközépiskolákban a leggyakoribbak a homofób megjegyzések.
Ha be is járnak az iskolába, az intézményben akkor is sokan kerülik azokat a helyeket, ahol esetleg atrocitás érhetné őket. Ilyenek a lépcsők, folyosók, mosdók, vagy az öltözők. A kutatás eredményei szerint a közösségi életből is inkább kimaradnak az LMBTQI diákok: 68 százalékuk döntött már úgy, hogy nem vesz részt valamilyen iskolai eseményen – osztálykiránduláson, vagy sulibulin -, azért mert nem érezte volna magát biztonságban.
A teljes cikk az Abcúgon olvasható.
