Miben fejlesszük gyermekeinket, hogy sikeresek legyenek a munka világában? - I.

Vegyük sorra a hiedelmeket. Az a félelem, hogy a robotizáció, mesterséges intelligencia munkahelyek tömegét szünteti meg, csak részben igaz. Ugyanis, ahogyan ezt az ipari forradalmak során mindig is láthattuk, az új technológiákkal egyben új típusú munkák és munkahelyek is teremtődnek. A munkafeladatok változását elemző amerikai kutatások arra mutatnak rá, hogy rohamosan csökken a gépekkel kiváltható rutin jellegű kognitív feladatok aránya. Ennél is érdekesebb, hogy a matematikai és természettudományos ismereteket is igénylő nem rutin jellegű feladatok aránya is stagnál 2000 óta, míg a szolgáltatásokhoz kötődő és szociális készségeket igénylő feladatok aránya nő.

1. ábra  A munkafeladatok jellegének változása az USA gazdaságában 1980-2012 között

Forrás: Demming, 2015 és Schanzenbach te al., 2016 idézi Fazekas Károly: Nem kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon, Magyar Tudomány 179(2018)

Ezek a kutatások arra mutatnak rá, hogy a legdinamikusabban azon munkák iránt növekszik a kereslet, ahol egyszerre van szükség szociális készségekre és matematikai jellegű jártasságra. Jól kommunikáló és együttműködő informatikusokra, a matematikával nem hadilábon álló szociális munkásokra, közgazdászokra, orvosokra, ápolókra, dizájnerekre, jogászokra.

2. ábra A különböző típusú munkák megoszlásának változása, 1980-2012           

Forrás: David Deming, Harvard University

Megjegyzés: rózsaszín = csökkenni fog, zöld = növekedni fog, szürke= változatlan marad a részaránya

James Heckman Nobel díjas közgazdász szerint az amerikai társadalom egyre polarizáltabb és miközben tesztekkel mérik a kognitív képességeket és teljesítményt, nem vesznek tudomást a fizikai és mentális egészségről, motivációról, szociális érzelmi képességekről, a kitartásról, figyelemről, önbizalomról. Az iskolai sikeresség és a későbbi boldogulás között ugyanis nem egyértelmű a kapcsolat. Éppen egy koragyermekkori program (Perry program, USA) hosszú távú hatásvizsgálata mutatta meg azt, hogy a programban résztvevők későbbi sikeressége sokkal jobban összefüggött a koragyermekkorban elsajátított szoft készségeikkel, mint az iskola által leginkább értékelt IQ szintjükkel.

Ebből talán már kikövetkeztette az olvasó, hogy a gyermekünk nem attól lesz eredményes, ha keményen versenyeztetjük a kognitív képességek terén. Nyerhet bármilyen tantárgyi versenyt, ha a lágy készségek fejlesztését elhanyagoljuk, akkor valószínűleg nem lesz sikeres és boldog. Ebben a gyorsan változó világban rugalmasságra és nyitottságra van szükség, amire viszont önbizalom és stabil érzelmek nélkül nem tudunk szert tenni. És ez az a terület, amire az iskolai nevelés során nem fektetünk elég hangsúlyt. A tantárgyi ismeretek, testnevelés és erkölcsoktatás Bermuda háromszögében a gyermek és az érzelmei is elsikkadnak.

Nemcsak egyre több olyan munka lesz, ahol a szociális és egyéb lágy készségek a szükségesek, de úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac is egyre inkább ezt díjazza. A legfrissebb nemzetközi kutatások szerint a fiatalabb generációk esetén nem kognitív készségeik jobban meghatározzák, hogy lesz-e munkájuk és hogy mennyit fognak keresni, mint kognitív készségeik. A nem kognitív készségeket a pszichológusok öt csoportba osztják a Big Five (Nagy Ötös) néven: a nyitottság, a lelkiismeretesség, az extrovertáltság, a barátságosság és a kiegyensúlyozottság készségcsoportokat különböztetik meg.

1. táblázat: A Big FIve készségcsoportokba tartozó nem kognitív készségek

Forrás: Roberts et al., 2015 idézi: Fazekas Károly, Magyar Tudomány 179(2018)

Az iskola világa is érzékeli ezeknek a fontosságát, nem véletlen, hogy a 21. századi kihívásokra világszerte olyan új kompetenciák fejlesztése került a fókuszba, mint a kommunikációs és kollaborációs készségek, a kreativitás és a kritikai gondolkodás. Az ún. 4 K (angolul pedig C) készségeket ma már két másikkal is kiegészítették, az egyik a kultúra/állampolgári ismeretek, a másik a karakter oktatás, amit magyarul leginkább jellemformáló oktatásnak, nevelésnek fordíthatnánk. 2020-ra az előjelzések szerint a munkaerőpiac által elvárt legfontosabb készségek a kreativitás és a kritikai gondolkodás lesznek. Az igazán sikeres iskolák pedig nemcsak ezen kompetenciák fejlesztésével igazodnak a munkahelyek világához, de a tanulás szervezésében is. A nem kognitív készségek fejlesztésére ugyanis a legkevésbé alkalmasak a hagyományos 45 perces tanórák. Éppen ezért egyre inkább elterjednek a projektmódszerek, ahol hosszabb idő alatt, komplexebb feladatokat kell megoldani, gyakran csapatmunkában. Akárcsak a jobb munkahelyeken. Sőt, van, ahol a Google mintájára – ahol a mérnökök a munkaidejük egyötödét saját projektekre használhatják – a tanulók is a tanórák egy részében azzal foglalkozhatnak, amivel ők szeretnének. Ez ugyanis érezhetően növeli a kreativitást.

Lannert Judit

A cikk a Nők lapja 2019.január 23-i számában jelent meg.