Mi van, ha a gyerek tüntetni akar? – nem árt, ha tudod ezeket, mielőtt döntesz (vagy segítesz dönteni neki)

„Mindenkinek veleszületett joga tudni, tanulni. Ennélfogva, ezzel az eseménnyel szeretnénk tudni és tudatni. Tudni azt, hogy az oktatás, aminek részesei vagyunk korántsem modern, és tudatni azt, hogy nekünk ebből elegünk van” – így kezdődik az a felhívás, amely január 19-én az iskola helyett a Parlament elé hívja azokat a diákokat, akik elégedetlenek a magyar oktatási rendszerrel. A szervezők Facebook-eseményt is készítettek a demonstrációnak, ezen eddig több mint tízezren jelezték a biztos részvételüket, és további 33 ezren az érdeklődésüket. De mi a helyzet akkor, ha a gyerek otthon bejelenti, hogy ő iskola helyett tiltakozni szeretne? Jogos kérdések és jogszerű válaszok szülőknek – és diákoknak Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogász hiánypótló írásában.

 –

1. Van-e egy gyereknek joga tüntetni?

Minden 18 éven aluli gyereket megillet a szabad egyesülés és békés gyülekezés joga, hiszen a jogszabályok szerint „ez biztosítja a gyermek helyét a társadalom aktív, résztvevő tagjaként”. 

A gyerekek szabadon szervezhetnek tüntetést vagy felvonulást, ha betartják a jogszabályi kereteket (tehát például a rendőrség engedélyezi az eseményt).

2. Szervezhetnek-e iskolaidőre tüntetést a diákok?

Tüntetést iskolaidőre is szervezhetnek a diákok, de arról gondoskodniuk kell, hogy távolmaradásukat megfelelő módon igazolják – ami ebben az esetben elsősorban szülői igazolást jelenti.

Jogi szempontból a gyülekezési szabadság gyakorlása ebben az esetben az oktatáshoz való joggal kerülhet konfliktusba. Mivel azonban egy tüntetés rövid ideig tartó, átmeneti kiesést jelent az oktatásból, ezért ez az „érdekütközés” csak látszólagos. Problémát az jelentene, ha, mondjuk, mostantól mindennap tüntetni akarnának a diákok iskola helyett.

3. Mi történik, ha egy gyerek elmulasztja a kötelező testnevelésórát?

Az oktatásban való részvétel a gyermekek számára egyszerre jog és kötelezettség. (Előbbit a gyermekjogi egyezmény tartalmazza, utóbbit az alaptörvényünk.) Ez azt jelenti, hogy a tanköteles korú (16 éven aluli) gyerekeknek részt kell venniük az iskolarendszeren belüli oktatásban. A tanoktatás rendszerén belül azonban az órák között nincs hierarchia. A diákoknak az a dolguk, hogy a hiányzás bármilyen tanórát érint is, fel kell zárkózniuk az elmulasztott tudásanyagból – a tanár instrukcióinak megfelelően.

4. Ha a tüntetés miatt hiányzik egy diák, lehet-e őt számonkérni azokból az anyagokból, amiket elmulasztott?

A hatályos jogszabályok értelmében csak olyan tananyagból lehet számonkérést (dolgozat, feleltetés, röpdolgozat, témazáró, stb.) csinálni, amit korábban a tanár leadott, és aminek elsajátítására a diáknak megvolt a lehetősége. Tehát a tüntetést követő iskolanapon a diák még joggal hivatkozhat arra, hogy hiányzott, de, mondjuk, egy hét múlva ez már nem lesz indok a feleltetés vagy a dolgozat elkerülésére.

5. Mit tehet a szülő, ha nem ért egyet azzal, hogy a gyereke tüntetni akar menni iskola helyett?

Az 1991. évi LXIV. törvény szerint az állam „elismeri a szülőknek azt a felelősségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek a jogai gyakorlásához képességei fejlettségének megfelelően, iránymutatást és tanácsokat adjanak”. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a gyerekük értse a tüntetés mibenlétét, lássa az esetleges kockázatokat, mérlegelhesse, mit jelent, ha részt vesz, és mit, ha kimarad. A szülő joga az „iránymutatás és a tanácsadás” – mindez a gyerek legjobb érdekében.

Ha tehát szülőként nem értünk egyet a gyerekünk döntésével, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy biztonságban tudjuk őt, és fogadjuk el, hogy nem akadályozhatjuk őt abban, hogy alapvető szabadságjogát gyakorolja.

6. Mit tehet egy gyerek, ha a szülei nem akarják elengedni tüntetni, de ő el szeretne menni?

A 16 éven aluli (tankötelezett) gyerek, és az ennél idősebb, de tanulói jogviszonnyal rendelkező (iskolába járó) gyerek a tanítási napot fő szabály szerint az iskolában kell, hogy töltse. Ha hiányzik, azt utólag igazolnia kell – ha azért hiányzik, mert elmegy egy tüntetésre, akkor ezt az igazolást a szülő tudja kiállítani. (Soha egyetlen gyereket sem biztathatunk arra, hogy hamis, vagy nem valós indokra szóló, például orvosi igazolást, szerezzen!) Amennyiben a szülők nem támogatják a gyerek részvételét a tüntetésen, ezért nem adnak neki igazolást, a gyereknek más módon kell (jogszerűen!) igazolást szereznie. Ilyen jogszerű igazolás lehet, ha az oktatási intézmény felmentést ad a tüntetés idejére a résztvevő gyerekeknek a tanórák látogatása alól. Ha ennek hiányában vesz részt a tüntetésen, igazolatlan hiányzást kaphat érte.

7. Mit tehet egy gyerek, ha úgy érzi, az iskolában hátránya származna abból, ha elmenne a tüntetésre?

Semmilyen hátrány nem érheti azt a gyereket, aki a törvényben biztosított alapvető jogát gyakorolja, tehát például részt vesz egy tüntetésen. Abban az esetben, ha mégis ezt tapasztalja, eljárást kezdeményezhet az iskolában a diákképviseleti szervezeteknél, a fenntartónál vagy az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalánál.

8. Joguk van-e a gyerekeknek beleszólni az oktatás mentébe? 

„A gyermekek nem vesztik el emberi jogaikat azzal, hogy átlépik az iskola kapuját...” (CRC/GC/2001/1, 8. bek.). Minden diáknak joga van kifejezni véleményét az őt érintő ügyekben. Ezt pedig a felnőtteknek minden esetben figyelembe is kell venniük – mondják a jogszabályok. Miért? Mert a gyermekek nem a jövőt jelentik, hanem a jelent.

A gyermekkor a felkészülés időszaka is, amikor megtapasztalhatják, hogy milyen érzés, ha például kiállnak magukért, ha felvállalnak egy konfliktust, ha érvelnek, ha meghallgatják mások érveit. A gyermekkor a kibontakozó képességek időszaka is, amikor megtanulhatják az önálló döntéshozatalt, és rájöhetnek arra, valójában minek is tekintik a felnőttek a gyerekeket: báboknak, babáknak, vagy olyan  embereknek, akiket pozitív, önállóságra ösztönző légkörben lehet legjobban felkészíteni mindarra, ami 18. éves koruk után vár rájuk.

Dr. Gyurkó Szilvia

A cikk forrása: WMN