Mi az a státusztörvény?
Még március 2-án tette közzé a Belügyminisztérium a pedagógusok és a diákok által „bosszútörvénynek” gúnyolt státusztörvény tervezetét, amit azóta is folyamatos kritika ér.
A törvénytervezetre sokan jogfosztásként tekintenek, és azért kapta a „bosszútörvény” elnevezést, mert a kritikusai szerint a kormány ezzel a látszatintézkedéssel akar bosszút állni a pedagógusokon és a diákokon az előző évi engedetlenségek és munkabeszüntetések miatt.
Ellenzői szerint a státusztörvény tovább korlátozza a pedagógusok tanszabadságát, miközben semmilyen oktatási problémát nem old meg.
Közoktatási státusztörvény
A közérthetőség kedvéért pontokba szedtük, és kiemeltük a státusztörvény lényeget:
1. A törvény lényegesen növelné a pedagógusok munkaidejét: napi 8 óráról 12 órára, hetente pedig összesen 48 órára.
2. A próbaidőt 3-4 hónapról 6 hónapra hosszabbítaná.
3. A felmondási időt 2 hónapról 6 hónapra növelné.
4. A pedagógust a szabadsága alatt 15 napra bármilyen egyéb iskolai feladatra be lehetne rendelni.
5. A közoktatásban dolgozókat vasárnap is munkára lehetne szólítani.
6. A tankerületi központ az ország bármely pontjára, bármely iskolába vagy óvodába kivezényelhetné a pedagógusokat akár 9 hónapra.
7. A tanévet akár július 15-ig meg lehetne hosszabbítani.
8. A felmondott, elbocsájtott vagy nyugdíjba vonult tanárok pótlására nem kellene pályázatot kiírni.
9. Az elbocsátott tanárok végkielégítése jelentősen csökkenne: 20 év munkaviszony után is csak 1 hónap bér járna (az eddigi 8 hónap helyett).
10. A pedagógusoktól elvennék a szólásszabadság jogát úgy, hogy még iskolaidőn kívül sem kritizálhatná a közoktatást.
11. Sztrájk esetén másik iskolába vezényelhetnék, megszüntethetnék vagy átcsoportosíthatnák az érintett gyerekeket, osztályokat.
Fotó: Anna Schwelung fotói
