Melyik iskola milyen gyereknek való? Milyen SNI-s gyerekeket fogadnak ezek az alternatív iskolák?

Évről-évre egyre több szülő érzi úgy, hogy a hagyományos iskolák helyett alternatív iskolába íratná a gyermekét, ahova a fokozott túljelentkezés miatt egyre nehezebb bekerülni. A szülők az alternatív irányzatokkal sokszor maguk sincsenek pontosan tisztában, és nem tudják, hogy milyen szempontokat kellene egyáltalán figyelembe venniük az iskolakeresés során.

Az alternatív iskolák legalább annyira különböznek egymástól, mint a hagyományos rendszerű iskoláktól. Sajátos módszerekkel dolgoznak, az iskolában résztvevők felé különböző elvárásokkal vannak, és nagyon egyedi, hogy az iskolai élet során hova helyezik a hangsúlyt.
Összeállításunkkal azoknak a szülőknek igyekszünk segítséget nyújtani, akik az iskolaválasztás előtt állnak.

WALDORF PEDAGÓGIA

A Waldorf-iskola alapelve a "szabadságra nevelés". A gyermeket abban segíti, hogy felnőtt korára képes legyen megtalálni és megvalósítani saját életfeladatait. Ehhez arra van szükség, hogy gyermekkorban nagyon pontosan kiderüljön, hogy ki Ő valójában, ezért a lehető legteljesebb mértékben szabadon hagyja a saját útján való fejlődésben. Nem irányít, hanem egy olyan szociális és szellemi környezetet biztosít a gyerek számára, amelyben biztonsággal mozoghat és megtalálhatja a saját útját.

Milyen gyerekeknek való a Waldorf iskola?

A Waldorf-iskola minden gyermeknek ajánlott, mivel azonos hangsúlyt fektet a testi, lelki és szellemi képességek fejlesztésére, így minden fajta gyermek talál benne számára "könnyű", kedves tantárgyakat, feladatokat és olyat is, amelyek kihívást jelentenek számára, amelyekben fejlődnie kell.

Milyen SNI-s gyerekeknek ajánlott a Waldorf iskola?
Az SNI-s gyerekekre speciális szabályok vonatkoznak. A Waldorf-iskolák közül is csak olyan vehet fel ebbe a körbe tartozó tanulókat, amelyeknek a különböző SNI kategóriákra vonatkozó fejlesztés szerepel a helyi programjában és ehhez megfelelő szakemberekkel rendelkezik.
A nagyobb kört kitevő BTMN-es gyerekeknek jellemzően segítséget jelent a Waldorf-iskolák belső rendje, szociális közege, az osztálytanítói rendszer biztonsága, a sokféle tevékenységforma, az egyéni, személyre szabott értékelés és az alapkészségek gyakorlásának speciális módszerei.

Milyen gyereknek egyáltalán nem ajánlott a Waldorf iskola?
Kizárólag azoknak a gyerekeknek nem ajánlott az iskola, akiknek a szülei nem tudják elfogadni, magukévá tenni a Waldorf-pedagógia alapelveit, a Waldorf-iskola sajátosságait. Ebben az esetben ugyanis a gyerekek mást hallanak otthon és az iskolában arról, hogy mi a jó, mi a helyes, ami megzavarhatja a gyereket. 

Tévhitek a Waldorf iskolákkal kapcsolatban

"Nem tanulnak meg írni-olvasni."

A Waldorf-iskola egészen más megközelítéssel és a hagyományosnál sokkal türelmesebben igyekszik segíteni a gyerekeket az alapkészségek elsajátításában, így az első iskolaévekben nem érdemes összehasonlításokat tenni. A tapasztalat azonban az, hogy negyedik-ötödik osztályra egy átlagos képességű diák jól és szívesen ír-fogalmaz, illetve olvas, amelyből a "szívesen" kiemelendő.

"Sok a gyenge képességű tanuló."

A Waldorf-iskolák felvételi eljárásaik során a lehető legsokszínűbb összetételű osztályokat igyekeznek kialakítani, amelyekben erősebb és gyengébb képességű tanulók egyaránt helyet kapnak. Emellett az is igaz, hogy sok iskola néha erején felül igyekszik új lehetőséget kínálni olyan családoknak, akiknek gyerekei segítségre szorulnak. 

"Nincs átjárás a Waldorf-iskola és az állami iskolák között."

Tévedés, mert van! A Waldorf-iskolák ugyan úgy megfelelnek a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek, mint az állami iskolák. A különbség az alkalmazott kerettantervek között keresendő. Osztályfoktól függően mindenképp vannak különbségek az állami intézményekbe járók és a Waldorf-iskolások között, de amennyiben a váltásról szóló döntés időben megszületik, akkor annak ritkán akad komolyabb akadálya. 

"Ez a gazdag családok iskolája."

A Waldorf-pedagógiáról kevesen tudják, hogy eredendően egy szociális impulzusból született 100 évvel ezelőtt. A modern Waldorf-iskolák ma is azt az elvet követik, hogy anyagi okokból egyetlen gyermeket sem szabad elutasítani. Ezzel együtt a működéshez szükséges források összegyűjtése rendkívüli gondot okoz majd’ minden intézménynek, így a családoktól származó támogatást nem tudják nélkülözni. 

WALDORF ISKOLÁK LISTÁJA >>

ROGERS PEDAGÓGIA

A Rogers iskola nevét az amerikai pszichológus, Carl Rogers után kapta, aki a személyközpontú pszichológia hirdetője volt.

A köznyelv úgy értelmezi a személyközpontúságot, hogy a működés középpontjában az egyes gyerek áll. A rogersi személyközpontúság ennél jóval többet jelent: egy olyan kapcsolati környeztet, ahol saját magához képest mindenki a legjobban tud fejlődni, és a diákok és a tanárok azonos értékű, hiteles személyként vannak jelen. Ezért a Rogers Iskolában hangsúlyos a gyerek-tanár-szülő hármas bizalmi együttműködése, melyben mindenkinek megvan a saját szerepe és a felelőssége.

A bizalom és biztonságon alapuló légkör, a használható tudás (nem csak tantárgyi, hanem szociális kompetenciák fejlesztése) mind vezérelvek a Rogers pedagógiában.

 
Milyen gyerekeknek való a Rogers iskola?
Az iskolai élet szabályainak alapjait hozzák a felnőttek, a szabályok nagy részét a gyerekekkel közösen alakítják ki. Így a szabályok betartásában maguk a gyerekek is érdekeltekké válnak, és egymást segítik ebben. Olyan gyerek fog tudni jól együttműködni a Rogers iskolában, aki ezt a pedagógiai sajátosságot képes megérteni és a magáénak érzi.

Az iskolába évről-évre egyre több gyerek jelentkezik, és a túljelentkezés szinte állandó. Az iskola jogilag integráló intézmény, a 20 fős osztálylétszám maximum 2-3 SNI-s gyereket tud fogadni.
Felvételkor a pedagógusok egyik célja a minél vegyesebb gyerekcsoport állítsanak össze, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy a csoport tagjai között lesznek lassú, gyors, zártabb és nyitottabb gyerekek egyaránt, lányok-fiúk egyenlő arányban, hogy az osztály, minél színesebb, összetettebb és minden szempontból heterogén legyen.

A felvételit alapos szülői tájékoztatás előzi meg, azért, hogy  a jelentkezők el tudják dönteni, hogy a gyermeküknek és a családjuk elvárásainak ez az iskola felel-e meg a legjobban. Kopogtató foglalkozások, hírlevelek, kérdőívek, nyíltnapok, rengeteg program, iskolalátogatás előzi meg magát a felvételit, ami nem más, mint egy hangulatos játszóházi rendezvény. Ezen a kopogtató foglalkozáson a leendő tanítók, a felvételi ismerkedő játékon pedig  az iskola nagyobb diákjai játszanak a jelentkezőkkel, miközben a pedagógusok megfigyelik a gyerekeket játék (együttműködés) közben.

Milyen gyereknek egyáltalán nem ajánlott a Rogers iskola?
Azoknak a gyerekeknek nem ajánlott, akiknek szociális, együttműködési képességeik akadályozottak. A közös szabályokhoz nehezen alkalmazkodnak, vagy a megsegítés, motiváció erősen külsős személyhez, külső motivációhoz kötött, vagy  még a 20 fős osztálylétszám is túlterheli a gyereket.

FELVÉTELI FOLYAMAT AZ ELSŐ OSZTÁLYBA >>
 

Tévhitek a Rogers iskolákkal kapcsolatban

"A személyközpontúság azt jelenti, hogy a gyerek körül forog minden.”
A személyközpontúság értelmezése okozza a legtöbb tévedést. A Rogers iskolában a személyközpontúságon a szülő-tanár-gyerek bizalmi viszonyt, aktív együttműködést, valamint a szereplők hiteles, őszinte jelenlétét értik. Az egymás felé fordulás nagyon fontos. Mind a három szereplőnek hangsúlyos szerep jut az iskolai életben.

„Itt nem tanunak a gyerek.”
A Rogers iskola alternatív kerettantervvel működik, amit az iskola szakemberei 1 éves komoly munkával, sok energiával dolgoztak ki, amit az Oktatási Minisztérium jóváhagyott, és amely teljes egészében illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez (Hozzáférhető az iskola honlapján).

A legtöbb érdeklődő szülőben a továbbtanulás kapcsán merülnek fel kételyek. A Rogers iskolában nem az a cél, hogy a gyerek elitgimnáziumba kerüljön, hanem hogy megtalálja a számára legmegfelelőbb iskolát. A visszajelzések nagyon pozitívak, mert a továbbtanulókat nagyrészt oda veszik fel, ahova elsőre jelentkeznek.

„A gyerekek nehezen tudnak visszaintegrálódni.”
Hosszú, 30 éves tapasztalat bizonyítja, hogy a gyerekeknek nem okoz különösebb traumát az átlépés, sőt, bizonyos szociális kompetenciákban gyakran lényegesen előrébb vannak kortásaiknál

„Túl nagy a szabadság az iskolában.”
Vannak szabályok és korlátok, amiket nem kizárólag és egyoldalúan a felnőttek hoznak. A közösen hozott szabályokhoz mindenkinek tartania kell magát, és következményekkel jár, ha nem így tesz.

„Autista gyerekeknek alkalmas, hiszen alternatív intézmény”
Éppen az autista gyerekekre jellemző szociális nehézségek és a szabályok eltérő jellege miatt az autizmus nehézségeivel küzdő gyerekeknek nem ez az iskola a legmegfelelőbb intézmény.

MONTESSORI PEDAGÓGIA
A pedagógia legfőbb elve a gyermekközpontúság. Maria Montessori szerint a gyermek fejlődésének valamennyi szakaszában egy-egy területre különösen fogékony. A Montessori pedagógus az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítja azokat a fejlesztő eszközöket, amelyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz. A szabad, önálló munka érdekében valamennyi eszköznek önellenőrzésre is módot kell adnia a gyermek számára. A pedagógus bemutatja a gyermekeknek az adott eszköz használatát, hogy utána zökkenőmentesen használhassák azt. „Segíts, hogy magam csinálhassam” – vallják a Montessori-pedagógia hívei. Bővebben a Montessori pedagógiáról ebben a korábbi cikkben olvashatsz.

Milyen gyerekeknek való a Montessori iskola?

Azoknak a családoknak ajánlott a Montessori iskola, akik elfogadják a személyiségközpontú pedagógiai elveit, valamint azt, hogy a Montessori iskolák nyitottak a sokszínűségre, az ide járó gyerekek mindegyike más és más, egy-egy önálló személyiség. A tanulók az iskolai évek alatt tisztába kerülnek önmagukkal, a közösség hasznos tagjának érzik magukat.

A Montessori iskolák tanulásszervezésekor gyakran alkalmazzák a kooperatív (páros, csoportos) tanulást, ilyenkor nem versenyeznek egymással a tanulók, hanem egymást segítik. A közös munka biztosítja, hogy a csoporttagok eltérő nehézségű feladatrészek elkészítésével járuljanak hozzá a csoport közös munkájához.

A differenciált rétegmunka mellett az egészen személyre szabott individualizált tanulás is fontos, a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésénél vagy akár, a kiemelkedően tehetséges tanulók esetében.
A tanórákon a kis diákok aktivitásának magas szinten való tartása érdekében a kutató, felfedező, cselekvéses tanulás kerül előtérbe, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók előzetes tudásukat, tapasztalataikat is mozgósítsák.

Milyen SNI-s gyerekeknek ajánlott a Montessori iskola?
A Montessori iskolák integráló iskolák, ami azt is jelenti, hogy a tanulók együtt élnek az iskolai élet minden mozzanatában a sajátos nevelési igényű gyerekekkel. Megtanulják, hogy mindenki felelős a másikért, mindenki tud segíteni és mindenki szorulhat segítségre. A valós gyakorlatban azok az SNI-s gyerekek tudnak könnyen beilleszkedni a Montessori iskolai közösségekbe, akiknek általában nincs súlyos viselkedési zavaruk, mint például a jó képességű gyengénlátók, az enyhébb mozgássérültek, Down-szidnrómás gyerekek, akiknek a speciális gátoltságuk miatt sajátos megsegítésre van szükség.

Köszönet a segítségért:
Szabó Zoltán ügyvezetőnek, Magyar Waldorf Szövetség, waldorf.hu
Dobos Orsolyának, rogersiskola.hu