Megfejtettük a duális képzés mítoszát
Avagy kérdések, amelyeket eddig nem mertél feltenni
Hamarosan indul az újabb felsőoktatási félév, mindenki a ponthatárokról és a legnépszerűbb képzésekről beszél. A nappali és a levelező szakon kívül van egy olyan képzési forma is, amelyről méltatlanul kevés szó esik, ez pedig a duális képzés. Az esetek többségében indokolatlanul tartunk tőle, ezért is jártunk utána, hogy leromboljuk a mítoszokat.
Manapság egyre többet hallani a duális képzés intézményéről, bár sok diák és munkáltató is fenntartással kezeli. Utánajártunk hát a leggyakoribb mítoszoknak, hogy kicsit jobban megértsük, miért is hasznos annyira ez a képzési forma a hallgatóknak és a cégeknek egyaránt.
Még gyerekcipőben Magyarországon
Hazánkban 2010 környékén bukkantak fel az első kezdeményezések duális képzésekre, országosan 2015 őszén vezette be a kormány. A duális képzés intézménye egyébként Németországból ered, ahol a munkaerőpiaci keresletre és kínálatra reagálva hozták létre és működtetik sikeresen egészen napjainkig.
Mit takar a duális képzés fogalma?
A duális képzés tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy hallgató egyetemi tanulmányaival párhuzamosan gyakorlati oktatásban is részesül egy szakmabeli cégnél. A partnerszervezetek (azaz a cégek, akik fogadnak duális képzéses hallgatókat) egy mentort biztosítanak a képzés teljes időtartamára, akik a gyakorlati tudás mellett számtalan egyéb hasznos tanáccsal is ellátják a diákokat. Ez pedig két szempontból is jó dolog: egyrészt a rendszer magabiztos szakembereket nevel, másrészt a cégeknek lehetőségük nyílik arra, hogy kineveljék saját tehetségeiket, és még diplomaszerzés előtt formálják saját igényeiknek megfelelően leendő munkatársaikat.
Úgy tartják, a duális képzés az a felállás, ahol mindenki nyer. Jól járnak egyrészt a vállalatok, mert első kézből kapják meg a legnagyobb potentátokat, amely a jövőben forintosítva is szabad szemmel látható, hiszen nem kell költeniük sem toborzásra, sem beilleszkedésre, sem az esetleges kudarcra. Jól járnak másrészt a hallgatók, akik korán megismerkednek és beilleszkednek a vállalati mindennapokba, tapasztalatot és gyakorlati tudást szereznek, így lényeges versenyelőnnyel indulnak társaikkal szemben a munkaerőpiacon – ha indulni kell egyáltalán, mert a többség állásajánlattal a zsebében veszi át a diplomáját. És nyernek a felsőoktatási intézmények is, mert nemcsak folyamatos visszacsatolást kapnak az iparági igényekről, de a kapcsolatok erősítése jótékony hatással van a kutatás-fejlesztés és az innováció területére is.
Hogyan kell jelentkezni?
Duális képzésben lévő hallgató lehet bárki, aki eléri a megfelelő pontszámot és bekerül a választott felsőoktatási intézménybe, ezzel párhuzamosan pedig felveszik egy olyan partnercéghez is, amely az adott képzés keretein belül együttműködik az adott intézménnyel. Kétlépcsős a dolog tehát, mert az egyetemi felvételi megugrása után/mellett készülni kell egy interjúra is. Ha a cég úgy dönt, felveszi a hallgatót, azonnal indulhat is a duális móka.
Ingyen munka évekig?
A jó hír az, hogy nem kell ingyen dolgozni. A foglalkoztató cég törvényileg köteles a minimálbér 65 százalékát fizetni a hallgatónak – ez az összeg jelenleg 90.000 Ft körül van. Egyes vállalatoknál a hallgatók is jogosultak egyéb juttatásokra és cafetériára.
További jó hír még, hogy az a hallgató, aki jó tanulmányi eredménnyel rendelkezik, annak ellenére, hogy a duális képzésnek köszönhetően rendszeres jövedelemmel rendelkezik, nem esik el az ösztöndíjaktól sem.
Mi újság a szünettel?
Duális képzésben az egyetemi kalendár nem módosul, tehát az oktatási szünetek mindenkire vonatkoznak. Arról viszont a cégek döntenek, hogy mennyi szabadidőt biztosítanak a gyakorlati képzés alól. A diákoknak ugyanúgy be kell járniuk dolgozni, mint minden „rendes” munkavállalónak, és meghatározott szabadsággal rendelkeznek. Megértjük, hogy egy 18 éves számára mindez felérhet egy foghúzással, azonban érdemes arra gondolni, hogy a jövőre nézve mekkora előnyt jelent majd az előre elvégzett munka és a jól megalapozott szakmai tudás.
Mit kockáztatnak a cégek?
A duális képzés mindkét fél részéről hosszú távú elköteleződést jelent, ezért nem lenne bölcs egyedül a hallgatóktól elvárni azt, hogy jó döntést hozzanak. A cégek részéről elengedhetetlen, hogy a kiválasztás kellő körültekintéssel és alapossággal történjen. Kristálygömb egyetlen HR-es asztalán sem csücsül, amely megjósolhatná egy adott jelentkező jövőbeli teljesítményét, van azonban egy módszer, amely egész pontos előrejelzéseket adhat a kiválasztás sikerességét tekintve. Az At Work Kft. által használt Vienna Test System évek óta segíti a vállalatokat releváns számítógépes tesztjeivel, leginkább a gépgyártás és az olajipar területén. A speciálisan duális képzésre kialakított tesztcsomag kiemelten elemzi egy jelentkező gondolkodási készségét és a munkához való hozzáállását, eredményesen meghatározva a hallgatók potenciálját és az esetleges kockázatokat.
Tény, hogy diákként évekkel előre tervezni és dönteni nehéz, azonban, ha megvan a komolyság, a szándék és a kölcsönös kémia a vállalattal, akkor a duális képzés egy szép karrier kezdete is lehet.
