Matematika felvételi 2025: "Idén is legalább akkora hangsúlyt kapott a szövegértés fontossága, mint a matematikai ismereteké"
Több mint 68 ezer diák írta meg a középfokú felvételi eljárást 2025. január 18-án, szombaton. Pánczél Róbertet, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium matematika-fizika szakos középiskolai tanárát kérdeztük a 2025-ös matematika felvételi sajátosságairól, nehézségeiről, arról, hogy szerinte mennyire törhetett bele a bicskájuk a diákoknak az idei feladványokba.
A 9. évfolyamra több mint 51 000 jelentkezés érkezett az írásbeli felvételire; 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin közel 10 000, 8 évfolyamos írásbelin több mint 7 000 gyermek vett részt. A tanulók magyar nyelvből és matematikából vizsgáztak. Azok a felvételizők, akik a január 18-ai vizsgán alapos indok miatt nem tudtak részt venni, a január 28-ai pótló írásbelin vizsgázhatnak.
2025 matematika felvételi
Pánczél Róbert matematikatanár: "Idén is legalább akkora hangsúlyt kapott a szövegértés fontossága, mint a matematikai ismeretek. A hatodikosoknál a logikai, a síkgeometriai és a játékos feladatnál is hosszú szöveget kellett átlátniuk rövid idő alatt. A nyolcadikosok a korábbi évekhez képest kisebb szöveg-mennyiséggel találkoztak.
Az értelmező olvasás, az apró részletek áttekintésének képessége így is döntő fontosságú volt. Az járt jól, aki a felkészülési időszakban, ahelyett, hogy hektárszám oldotta volna meg a felvételi feladatsorokat, sok és igényes irodalmat olvasott, és sokat társasozott az ismerőseivel.
A korábbi feladatsorok megismerése és begyakorlása természetesen továbbra is nagyon ajánlott módszer, de érdemes tartózkodni a túlzott mennyiségű alkalmazásától.
A nyolcadikosok feladatsorában újdonság nem szerepelt. A feladatsor készítői tanultak abból, hogy tavaly sikeresen mozdították ki lelki egyensúlyából a vizsgázókat a módusz említésével kapásból az első feladatban. Nehézséget a koordinátageometria (5.) feladat és a térgeometria (9.) feladatban szereplő “lyukas” test felszínének kiszámítása, illetve az utolsó (10.) feladat okozott.
A legnehezebbnek tartott (10.) feladat a halmazok komplementer-fogalmának ismeretére alapozott, és egyenletrendszerre vezetett, ha gyanútlanul beengedte valaki az ismeretleneket. Versenyfeladatokból jól ismert, és a felvételi vizsgákon ritkán látott csel kellett ahhoz, hogy egy ismeretlen is elegendő legyen, és így egyetlen egyenlet felírásával megoldást kaphassunk" – válaszolta kérdésünkre a matematikatanár.
Újdonságok, meglepetések
Hozzátette: "A feladatsor készítőinek egyik határozott célja, hogy a feladatok valóságközeliek és újszerűek legyenek. Ilyenek a hatodikosok statisztika (2.) és szöveges (8. és 10.) feladatai és a nyolcadikosok kombinatorika (3.) és szöveges (10.) feladatai. Ez a diákoknak azon képességét hivatott “mérni”, hogy milyen gyorsan és rugalmasan tudnak igazodni új szituációkhoz, és újszerű körülményekhez.
Az persze jó és heves viták tárgya lehet, hogy erre valóban felkészíti-e az általános iskola a gyerekeket. Fontos szempont, hogy a változatosság látszatának érdekében ne nehezítsék feleslegesen a feladatokat, kerüljék a nehezen érthető, speciális tudást igénylő feladatok kialakítását.
Újszerűséget a hatodikosok feladatsorának utolsó (10.) feladata jelentett. A diszkrét matematikai játékok megjelenése (a tavalyi mamutoshoz hasonlóan) új és hasznos színfolt a javarészt fantáziátlan feladatok sorában."
EZ IS ÉRDEKELHET: 2025. január 18-i TELJES 6. OSZTÁLYOS MATEMATIKA FELVÉTELI FELADATSOR MEGOLDÁSA
EZ IS ÉRDEKELHET: 2025. január 18-i TELJES 8. OSZTÁLYOS MATEMATIKA FELVÉTELI FELADATSOR MEGOLDÁSA
Változtatás, követelmények
A matematikatanár elmondja, hogy az általános iskolás kerettanterv ugyan részletekbe menően tartalmazza azokat a témaköröket, melyeket a 8. év végéig el kell sajátítani a diákoknak, mivel a vizsga nem a tanév végére esik, iskolánként és tanáronként változó lehet, hogy éppen hol tartanak az előírt témakörök és fogalmak sűrűjében. Nem áll rendelkezésre az érettségi követelményekhez hasonló, táblázatba foglalt világos fogalomrendszer. Tavaly érkezett hosszú évtizedek után a módusz fogalma, és az utóbbi időben kapott hangsúlyt a téglatestektől különböző (háromszög, illetve trapéz-alapú) hasábok felszínének és térfogatának számítása.
Nem mindenki engedheti meg magának a felkészítő kurzusokat
Pánczél Róbert korábbi interjúnkban részletesen kifejtette, hogy minden évben lelkileg megerőltető időszaknak számít az első félév a felvételizők számára. Sőt, a felkészülés sok esetben már a felvételi évét megelőző nyár elején elkezdődik. Online és jelenléti kurzusok, előre felvett videósorozatok és a szülők által kinyomtatott több-hektárnyi feladatlap megoldása kíséri végig a felkészülést. Mindezek intenzitása mellett, ha nem is jelentéktelen, de eltörpül az iskolák erőfeszítése a feladatlapok begyakorlására. Ezzel sajnos komoly tényezőként megjelenik a gyermekek szociális körülményeinek különbsége. Nem mindenki fér hozzá és engedheti meg magának a napköziket, felkészítő kurzusokat és a többi fejlesztő lehetőséget. A felvételi feladatlapok tömeges megoldása, a feladattípusok átismétlése és gyakorlása nagy ráadás kapacitást igényelne az iskolák matematikatanárainak részéről.
EZ IS ÉRDEKELHET: Magyar felvételi 2025 – Magyartanár véleménye!
Gimnáziumokba való bejutás korlátozása 2025-től
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, az állami fenntartású gimnáziumok olyan központi „ajánlást” kaptak, hogy ha egy gimnázium kéri a központi írásbelin való részvételt (idén január 18-án), akkor csak azokat a diákokat veheti fel, akik a központi felvételin elérnek egy minimális pontszámot. A minimális pontszámok olyan magasak, hogy a felvételizők jelentős része nem tudja ezeket elérni (például négy évfolyamos képzés esetében 50 pont, a nyelvi előkészítő esetében 60 pont, a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont). Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt elve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul. A Szülői Hang Közössége többek között ez ellen a kormányzati intézkedés ellen is petícióval tiltakozik.
Bár hivatalosan csak „ajánlásról” van szó, a fenntartó elvárásának az iskolák sokszor nem mernek ellenszegülni. A ponthatár több iskola felvételi feltételei között megjelent ott, ahol a tankerület erre utasította a gimnáziumot; míg más intézményekben még nem vezették be, de várhatóan a jövőben még több gimnáziumban írják ezt elő, ha nem vonják vissza az intézkedést, melynek révén sok gyerek akkor sem tud bekerülni az írásbelit kérő gimnáziumba, ha a korábbi számítási módszerrel (általános iskolai és a központi írásbeli eredményeinek és az esetleges szóbelinek az összege alapján) bekerült volna.
A gimnáziumi bejutás korlátozása különösen súlyosan érinti a vidéki, kisebb településeken élő diákokat, számukra ugyanis kisebb a választék a technikumokból, így ők nagyobb eséllyel kényszerülhetnek olyan szakképzési intézménybe, amely nem az érdeklődési körükbe vág. Különösen hátrányt szenvednek a nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű diákok is, akiknek jobban tudnak érvényesülni a gimnáziumban, hiszen a szakképzéshez nem kapnak kellő támogatást. A kormányzati szigorítás miatt be nem kerülő tanulók még próbálkozhatnak a rendkívüli felvételi eljárás keretében, bár ennek eredménye esetleges.
Szakértők a cikkben:
Pánczél Róbert, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálója és fejlesztője
Miklós György, Szülői Hang Közössége
