Magyartanár: "Az idei felvételi eljárásban semmi új nincs, a gyerekek rendkívüli leterheltségéről ritkábban beszélünk"

Szakértőnk elmondta, hogy az idei magyar felvételiben nem volt különösebb meglepetés. "Lényegében két évtizede kialakult egy felvételi szisztéma, ismétlődnek a feladattípusok. Ugyanazok a feladatfajtákkal találkoztunk, mint korábban, lényegében ugyanabban az arányban" – összegezte a Fenyő D. György.

Fenyő D. György a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, Forrás: Népszava / Erdős Dénes

Melyik feladat jelentette a legnagyobb kihívást a felvételizők számára?

Fenyő D. György: A 6. évfolyamosoknak két szövegértési feladatot kellett megoldaniuk, ami önmagában nagy kihívás. Már csak azért is, mert ez a két feladat három szöveg elolvasását igényelte. Továbbá az ezeket megelőző feladatban is el kellett olvasniuk egy szöveget, ami azt jelentette, hogy csak a teszt-részben négy különböző szöveget kellett elolvasni és megérteni.
Ezen belül a legnagyobb problémát Nagy Lajos rendkívül szellemes A víziló című humoreszkjének megértése és az ahhoz kapcsolt feladatok megoldása jelentette.

A szöveg humora ugyanis az emberi gondolkodás az emberi viselkedés furcsaságait, anomáliáit figurázza ki. Hiába kérdez rá a feladatlap: ebben a szövegben semmi nem „igaz” vagy „hamis”, mert az állításait nem kell és nem is szabad komolyan venni. Nagy kérdés, hogy ennek a szövegnek a humorára hányan éreznek rá.

Mennyire tartotta nehéznek az idei felvételit az előző éviekhez képest?

Fenyő D. György: A 4. osztályosoknak szóló rendben volt, a 6. osztályosoké túlságosan sok és nehéz volt, több félrevezető elemmel (1., 2/b., 6. feladat).

EZ IS ÉRDEKELHET: Matematika felvételi 2025 – matematikatanár véleménye

Feladatok 1-10 – "Vannak visszatérő problémák"

Fenyő D. György: Fontos megemlíteni, hogy milyen típusú tudásról kell számot adniuk a diákoknak. Mindenekelőtt hadd dicsérjem a kialakult felvételi szisztémát és a feladatsorokat: valóban a nyelvi képességeket mérik, valóban építenek arra, hogy mit tanultak meg a diákok az 1-4. vagy 1-6. évfolyamon. Nem kell hozzájuk sok irodalmi tárgyi tudás, nem szorítja a tanárokat arra, hogy minden előírt szöveget és tudáselemet átvegyenek.
Ám vannak visszatérő problémák is. Az első a siettetés: rendkívül sok feladatot kell megoldaniuk a gyerekeknek egy óra alatt. Nagy problémának érzem a fogalmazások előtt álló fenyegető megfogalmazást is. Idézem:
„Ügyelj arra, hogy elbeszélésed nyelvi és tartalmi szempontból logikusan kapcsolódjon a kezdőmondatokhoz!
Kerek, lezárt fogalmazásodban ne legyen párbeszéd!
Ha a fogalmazásod 4 mondatnál rövidebb, akkor az nem értékelhető.
Ha a fogalmazásod 8 mondatnál rövidebb, az jelentős pontlevonással jár.”
(Kiemelések a feladatlapban!)

Képzeljük el azt a gyereket, aki mindezt a figyelmeztetést megkapja: mi mindenre ügyeljen (ez még rendben van), mi ne legyen benne (ez már kicsit sok), mikor vonnak le nagyon sok pontot, és mikor nem kap pontot. Ez utóbbi csak elrettentő lehet. Mondhatnánk, hogy mindezt tudnia kell egy gyereknek, hogy így oldja meg a feladatot, de ilyen erővel megfenyegethetjük: nem kap pontot, ha túl sok helyesírási hibát vét; nem kap pontot a tartalomra, ha nem érdekes vagy ötletes; nem kap pontot a szerkezetre, ha nem kerek, befejezett és tagolt kerek egész – és így tovább. Összességében: nem kell riogatni a gyerekeket.

Fenyő D. György úgy összegezte az idei központi magyar írásbelit, hogy az idei felvételi eljárásban semmi újat nem találtunk, ám a gyerekek leterheltségéről ritkábban esik szó.

EZ IS ÉRDEKELHET: 2025. január 18-i TELJES 6. OSZTÁLYOS MATEMATIKA FELVÉTELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

EZ IS ÉRDEKELHET: 2025. január 18-i TELJES 8. OSZTÁLYOS MATEMATIKA FELVÉTELI FELADATSOR MEGOLDÁSA

Nyitókép: 123RF