Keservesen megy a tanulás? 8 ütős tanulási technika iskolás gyerekeknek otthonra!

1# Tartalom megértése magolás helyett

Hiába olvassa el a gyerek egy szöveget újra és újra, ha azt valójában meg sem érti, mert az úgy csak felesleges időpocsékolás lesz. Ahhoz, hogy valaki megértse az olvasottakat, és azt hosszú távon meg is jegyezze, érdemes a szöveget részekre osztani. A gyerek olvassa el az első részt, majd fordítsa le a könyvet, és hangosan "magyarázza el magának", hogy miről szólt a fejezet. Ha ez megy ügyesen, akkor így kell továbbhaladni bekezdésről bekezdésre. Ilyenkor a gyerek aktívan foglalkozik az anyaggal, ezért sokkal jobban fog emlékezni később az olvasottakra, mintha csak magában, némán futná át a sorokat.

Nem mindenkinek segít a szövegkiemelő filctollal jelölés sem, hiszen attól még, hogy valami kiugróan színes, az agy nem feltétlenül emlékszik vissza rá jobban. A gyerekek főleg eleinte hajlamosabbak mindent kiemelni, és mindent színessel aláhúzni, ami – mondani sem kell –, hogy hatástalan. Ha már szövegkiemelő filcet használunk, akkor ügyeljünk arra, hogy a gyerek takarékos legyen a kiemelésekkel, és valóban csak egy-egy kulcsszót vagy lényegi mondatrészt húzzon alá.

2# Jegyzetelés

Kétségtelenül a leghatékonyabb technika egy szöveg megértéséhez, illetve megjegyzéséhez az, ha jegyzeteket készítünk az oldal szélére. Ez úgy történik a gyakorlatban, hogy a gyerek elolvassa a szöveget, és egy ceruzával minden egyes szövegrész mellé ír egy megfelelő, maga által megfogalmazott kulcsszót. A szimbólumok vagy rövidítések is segíthetnek abban, hogy gyorsabban felfogja a szöveg tartalmát. Alsó tagozatos gyerekeknél, ha nehezen megy a verstanulás, próbáljuk meg a memorizálást megkönnyíteni azzal, hogy a verssor elejére lerajzoljuk a sor kezdeti szót.

3# Dolgozat szimulálása

Tegyünk úgy a gyerekkel, mintha dolgozatírás következne, szimuláljuk akár a vizsgahelyzetet is, mérjük az időt, beszéljük meg vele a "dolgozatírás" szabályait. Ez a tanulási technika nem csak rögzíti a tanultakat, hanem a másnapi vizsgadrukkot is segíthet legyűrni. Természetesen a dolgozatot le is kell javítani, és a hibákat is át kell beszélni, dolgozatírási stratégiákat lehet javasolni neki, ami láthatóan még nem megy neki. (Például hagyd ki azt a kérdést, amiben bizonytalan vagy, menj tovább, térj vissza a kihagyott kérdéshez a végén).

4# Megfelelő szünetek a leckék között

Az agyunknak időre és pihenésre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozza és megjegyezze a tanultakat, és csak ezután tud újabb tananyagot befogadni. Azt hogy melyik gyereknek mennyi szünetre van szüksége, azt a szülők saját gyerekük kapcsán általában jól fel tudják mérni, fontos azonban, hogy a házi feladatok közötti szünetek rendszeresek legyenek. Általános tanács talán az lehetne:

5# SQR3 módszer

Grafika: Zádor György

Bővebben:

• Az S a „Scan” (szkennelés) rövidítése. Ez azt jelenti, hogy először át kell tekinteni a tananyagot, ahogyan azt már az első tanulási technikánál leírtuk.
• A Q a „Question” (kérdés) rövidítése. Ez azt jelenti, hogy át kell gondolni, milyen kérdések lennének megfelelőek az adott témához. Ezt követi a három „R”.
• Az első „R” az „Olvasás” rövidítése. Olvassuk el a gyerekkel figyelmesen a fejezetet, amelyet tanulmányoznia kell.
• A második „R”, ami a „Recite”, azaz „mondja el” a gyerek hangosan, amit olvasott. A szóbeli összefoglalást követi a harmadik „R”.
• A „Review”, azaz „Ismétlés” rövidítése. A gyerek önállóan ellenőrizze magát (ne mi kérdezgessük), hogy a „Q” lépésben megfogalmazott kérdéseire a szövegben megtalálta-e a választ, és hogy sikerült-e megjegyeznie a válaszokat.

6# Tanulás alvás közben

Tudományos vizsgálatok szerint valóban működik, az ha közvetlenül lefekvés előtt tanulja meg a gyerek másnapi fontos iskolai anyagot. Az agy ugyanis alvás közben raktározza el az újonnan tanultakat, és ez különösen jól működik azokkal a tartalmakkal, amelyeket nemrég gyakoroltunk.

7# Gyorsabb olvasás

Nem kérdés, hogy ha gyorsabban megy a gyerek számára az olvasás, akkor egységnyi idő alatt több információt tud befogadni. A gyorsabb olvasást úgy lehet elérni, hogy kiskorban a gyereknek rendszeresen mesét olvasunk, később, amikor már képes az önálló olvasásra, akkor minél több mesét, könyvet olvas el ő maga. Leegyszerűsítve, az olvasást olvasással lehet gyakorolni. Addig is, a rövid távú siker érdekében, elmagyarázhatjuk a gyermekünknek: a szemét ne egyes szavakra, hanem szócsoportokra összpontosítsa, illetve kerülje a rossz olvasási szokásokat, például a hangosan magunkban olvasást vagy a belső beszédet, amelyek koncentráltabb figyelmet, azaz lassabb olvasási tempót igényelnek.

8# Vizuális szemléltetés

Talán azt már mindannyian megtapasztaltuk, hogy az agy sokkal jobban emlékszik egy képekre, mint egy írott szövegre. Ezért segít, ha az anyagot vagy információt vizualizáljuk, azaz képekkel, videókkal, tárgyakkal vagy grafikákkal egészítjük ki. Középiskolai és annál magasabb szinteken a videók, elmetérképek és hasonlók segíthetnek az iskolai tananyag jobb megértésében és hatékonyabban rögzítésében.

A felejtési görbe: a piros görbe jelzi a kezdeti tanulás utáni emlékezést, míg a zöldek a gyakorlás hatását mutatják. (Forrás: Wikipédia)

Szomorú, de igaz: a vizsgára tanultak nagy része idővel elfelejtődik. Hermann Ebbinghaus berlini professzor ki akarta deríteni, hogy miért van ez így, és a 19. század végén kísérleteket végzett a felejtéssel kapcsolatban. Ehhez értelmetlen szótagokat jegyzett meg, és ellenőrizte, hogy különböző időtartamok után hányra emlékszik még belőlük. Ebbinghaus végül rájött:

Összegzés

A hatékony tanuláshoz elengedhetetlen az aktív felidézés, ugyanakkor a rendszeres ismétlés is. Az aktív felidézés segítségével eddzük az agyunkat, pont úgy, mint más izmunkat – minél több kognitív energiát fordítunk egy-egy információ előhívására, annál biztosabban bevésődnek az új ismeretek az elménkbe. A rendszeres ismétlés azon túl, hogy a tudás anyja, a folyamatosan ismétlődő ingerek által egyszerre indítja újra és lassítja le a felejtés folyamatát.