"A közvélekedés szerint, aki 30 pont alatti felvételit ír, az nem elég okos" – matematikatanár cáfol
Középfokú felvételi 2025
A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)
Az idei központi matematika feladatsor készítőinek egyik határozott célja volt, hogy a feladatok valóságközeliek és újszerűek legyenek – mondta el véleményét portálunk megkeresésére Pánczél Róbert, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnázium matematika-fizika szakos középiskolai tanára még szombaton, közvetlenül az írásbeli feladatok nyilvánosságra kerülése után. Hasonlóan az előző éviekhez, a matematikai feladatok az idén is úgynevezett kompetencia alapú feladatok voltak. Ez annyit jelent, hogy a felvételiztető nem pusztán tudást kért számon, hanem annak használhatóságát is, vagyis azt, hogy a gyerek mennyire tudja jól alkalmazni a megtanultakat a gyakorlatban.
Pánczél Róbert erről így vélekedett: "Az idei matematikai feladatok a kompetencia alapú képességet hivatottak "mérni", azt hogy a felvételizők milyen gyorsan és rugalmasan tudnak igazodni új szituációkhoz és újszerű körülményekhez. Az persze jó és heves viták tárgya lehet, hogy erre valóban felkészíti-e az általános iskola a gyerekeket. Fontos szempont lenne, hogy a változatosság látszatának érdekében a felvételiztető ne nehezítse feleslegesen a felvételi feladatokat, kerülje a nehezen érthető, speciális tudást igénylő feladatok kialakítását."
Iskolánként változó lehet, ki hol tart a tananyagban
Hozzátette: "Az általános iskolás kerettanterv ugyan részletekbe menően tartalmazza azokat a témaköröket, melyeket a nyolcadik év végéig el kell sajátítani a diákoknak, mivel a vizsga nem a tanév végére esik, iskolánként és tanáronként változó lehet, hogy éppen hol tartanak az előírt témakörök és fogalmak sűrűjében. Nem áll rendelkezésre az érettségi követelményekhez hasonló, táblázatba foglalt világos fogalomrendszer. Tavaly érkezett hosszú évtizedek után a módusz fogalma, és az utóbbi időben kapott hangsúlyt a téglatestektől különböző (háromszög, illetve trapéz-alapú) hasábok felszínének és térfogatának számítása".
EZ IS ÉRDEKELHET: 2025-ös matematika felvételi feladatok megoldásai (lépésről-lépésre videó)
Elég, ha valakinek aznap fáj a feje
"Az írásbeli dolgozatok súlya a pontszámításban túlzott, ehhez képest rendkívül rövid, így sok átmeneti hatás zavarhatja meg. Elég, ha valakinek pont aznap reggel fájt a feje, a foga, vagy éppen fülig szerelmes volt, máris meghiúsult az a szándék, hogy a felvételiző diákokat a matematika tudásuk, logikus és kreatív gondolkodásuk alapján állítsák rangsorba" – fogalmazott Pánczél Tanár úr.
A szaktanár szerint az idő meghatározó szerepe sem szolgálja a valódi tudás mérésének igényét. "Mindannyian ismerünk hosszasan töprengő, állandó időzavarban tévelygő zseniket, akik csillogó pályát futnak be akkor, ha az őket zilált versenyfutásra kényszerítő felvételi vizsgák alatt el nem buknak.
A matematika dolgozat alatt háromnegyed óra áll rendelkezésre tíz feladat megértéséhez és megoldásához, ami gyakorlott felnőttek számára is hajszolt és idegőrlő kihívás".
Lásd a REMxmatek friss videóit a 2025-ös matematika feladatok megoldásairól.
Esélyesebbek azok a gyerekek, akik előkészítőre járnak
A legélesebb kérdés mégiscsak az, hogy mit is mér tulajdonképpen a felvételi vizsga. Pánczél Róbert szerint: "Mivel a feladatsorok évről évre ismert típusokkal készülnek, azok a gyermekek, akik jobb iskolákba járnak, és szüleik révén megengedhetik maguknak a hosszútávú és alapos egyéni felkészülést, sokkal nagyobb eséllyel indulnak kortársaik mezőnyében. A gyerekek családjának szociális helyzete ezáltal az egyik legmeghatározóbb tényezővé válik a vizsgafolyamatban. Félő, hogy a tényleges tudásnál is erősebbé".
EZ IS ÉRDEKELHET: 2025-ös matematika felvételi feladatok megoldásai (videós magyarázat)
Fotó: 123RF
Irreálisan szűk időkeret a felvételin
Hozzáteszi: "A vizsgáról távozók önértékelésére sajnos nagyon komoly rongáló hatást tesz a feladatsor.
A népi hiedelem az, hogy aki 40 vagy akár 30 pont alatt teljesít, az nem eléggé okos. Ezzel szemben a valóság az, hogy a vizsga paramétereit úgy állítják be évről évre, hogy az országos átlag 25 pont körüli legyen.
Ezt az átlagot sajnos nem a feladatok színvonalával és egy – a jelenleginél sokkal aprólékosabb és pontosabban mérő – vizsgarendszerrel érik el, hanem az időkeret irreális mértékű csökkentésével. A magyar és a matematika írásbeli dolgozatok összpontszáma így várhatóan 50. Ennek ismerete nagy tehet emel(ne) le a gyerekek válláról".
A szaktanár hozzáfűzi: "A jelenlegi felvételi rendszer pusztán annak az igénynek felel meg, hogy a vizsga menete jól adminisztrálható és a vágyott feszültséggel járó társadalmi drámát kitermeli. A gyerekek képességeinek felmérése a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal lenne kivitelezhető. Egy elegendően jó méréssel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője elégedettebb lenne: biztosabbá válna, hogy a gyerekek a képességeiknek megfelelő helyekre jutnak be, az iskolák pontosabban megismerhetnék a jelentkezők valódi képességeit, és a szülők mentesülnének a felvételi felkészülés menedzselésének összes feszültsége alól.".
