"Egyes részleteket még át kell gondolni" – pedagóguskar elnöke a kompetenciamérésről
Március elején akarta életbe léptetni a kormány azt a rendeletmódosítást, amely alapján érdemjegyekkel osztályoznák az országos kompetenciamérés eredményeit, az osztályzatok pedig az év végi jegyekbe és a középiskolai felvételin elérhető pontszámokba is beleszámítanának. A változtatást azonban még nem hirdették ki. Az ügy kapcsán nemrég megszólalt a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, Horváth Péter is.
Horváth Péter a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta:
"Helyes az a cél, hogy a diákok komolyan vegyék a kompetenciamérést, mert helytálló következtetések valós eredményeket mutató, nagy adatbázisból vonhatók le, egyes részleteket azonban még át kell gondolni". Elmondta, hogy a méréskor kinyert adatok segítik a köznevelési rendszer a jövőbeli fejlesztését, ami csak úgy érhető el, ha a diákok komolyan veszik a feladatukat és a legjobb formájukat nyújtják".
Szerinte ezzel a tanulók, az osztályok és az évfolyamok eredményei olyan összehasonlításra adnak majd lehetőséget, amely akár a szülők iskolaválasztását is befolyásolhatja, illetve megmutatja, hogyan fejlődnek egyes osztálytípusok és milyen változásokra van szükség akár az óraszámban, akár a pedagógiai módszerekben.
Ha túl sok gyerek veszi komolytalanul a felmérést és nem a valós tudásának megfelelően oldja meg a feladatokat, az a tanári teljesítményre is kihatással lesz, mivel annak értékelésénél a pedagógusok rossz pontszámokat fognak kapni".
Sok még a tisztázatlan részlet
Az NPK elnöke szerint pontosan még nem világos:
- hogyan lesz a felmérésből érdemjegy,
- mely tantárgyakat érinti, és
- mibe számít bele az osztályzat.
Az eredmények akár külön megjelenhetnének a Kréta rendszerben, valamint azt is érdemes megfontolni, hogy a iskolák maguk dönthessék el, figyelembe veszik-e az osztályzatokat a felvételinél. Ezenkívül a gimnáziumi felvételik időszakával is összhangba kellene hozni a kompetenciamérés időpontját.
A belügyminiszter eredetileg 2025. március 1-jétől tervezte bevezetni a sokak által kritizált rendeletet, ám a jogszabály módosítása kapcsán olyan olyan nagyszámú észrevétel érkezett, hogy az egyeztetéseket tovább folytatják. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a kompetenciamérés eredeti célja elsősorban a tanítási munkafolyamat előkészítése, tervezésének megalapozása lenne, amit nem szabadna jogszabállyal felülírni.
Még több teher a felvételiző diákokon
Miklós György a Szülői Hang Közösségének alapítója szerint a kompetenciamérés érdemjegyesítése egy plusz stressz lenne a felső tagozatos diákok számára. A folyamatos iskolai számonkérések mellett haladni kell az anyaggal, a kompetenciamérések és várhatóan az arra való külön készülés mellett még kevesebb idő jutna a gyereket leginkább érdeklő témákra, projektekre, szükséges egyéni fejlesztésekre.
Hangsúlyozta: "Ha a kompetenciamérés is olyan lesz a gyakorlatban, mint egy témazáró, és erősen beleszámít majd a jegybe, akkor ez minden korábbinál nagyobb beavatkozás lesz a tanári autonómiába, hiszen eddig az érdemjegyek a tanáron múltak, most viszont azt tapasztalná a diák, hogy egy olyan dolgozatot íratnak vele, ami nem is illeszkedik szorosan a tanórák anyagához.".
Tehát a kompetenciamérések nem alakíthatóak át igazságosan érdemjeggyé, hiszen ezek nem kapcsolódnak a szorosan vett tananyaghoz.
Ráadásul a kompetenciamérések eredményei jelentős regionális különbségeket mutatnak, amelynek oka a gyerekek eltérő családi háttere és az iskolák eltérő színvonala. Az iskolák jelentős részében nincs elegendő szaktanár sem, a tanórákat folyamatosan helyettesítéssel látják el, melyeket sok esetben nem szaktanár tart.
Prés alatt a tanulók és a pedagógusok is
Németh Szilvia oktatáskutató, a Kreatív Tanulás könyv társszerzője a kompetenciamérések eredeti funkciójáról kérdésünkre elmondta, hogy a kompetenciamérés egy nagyon innovatív dolog, mert egyrészt méri a gyerekek képességeinek fejlődését, másrészt a pedagógusoknak ad diagnózist az intézményükről. Ha egy intézmény értőn vizsgálja a saját maga számára gyűjtött adatokat, akkor leszűrheti, hogy az általa eltervezett tanulás-tanítási folyamat intézményi szinten mennyire volt eredményes.
Németh Szilvia oktatáskutató (Fotó: Kölöknet/Fodor Cini)
A kompetenciamérés lényege tehát ez lenne: feltárni, hogy a gyerekek képesek-e alkalmazni azt a tudásmennyiséget, amit az iskolában megtanultak. Tudnak-e például menetrendet olvasni, reklámszövegeket értelmezni, ki tudják-e emelni az ismeretterjesztő szövegekből a lényeges információkat, mert ezekre a képességekre mind szükségük van a hétköznapi életük során. Az iskolák a kompetenciamérések eredménye által eddig erről kaptak tájékoztatást, miközben más intézményekkel is össze tudták magukat hasonlítani.
Németh Szilvia kiemeli:
"Nagyon nem szerencsés a jelenlegi kompetenciamérést egészen más célú pontszámokra váltani, mert az csak további terheket róna a felvételiző diákokra".
Emögött a tervezett intézkedés mögött nem más áll, mint amiről az utóbbi időben egyre többet hallunk, hogy a kormány el akarja érni, hogy ezentúl kevesebb gyerek jusson be a gimnáziumokba. A kompetenciamérés eredményeinek beleszámítása a felvételi eredményekbe akár jó ötletnek is tűnhetne, de semmiképpen nem ebben a pontszámítós formában, amiről most szó van. A kompetenciamérés eredményeit a felvételi eljárás során pontokká alakítani, és azt mondani, hogy ezzel kontroll alatt tartjuk a gyerekeket és velük együtt a pedagógusokat is? Ez nagyon nem a jó irány" – tette hozzá.
A kompetenciamérés nem alkalmas a szaktanári minősítésre
Asztalos György matematika-fizika szakos tanár 20 éve foglalkozik a kompetenciamérések elemzésével, követi azokat a kutatásokat, amik ezen méréseket használják. A Taní-tani Online-on leírja saját kutatásainak tapasztalatait, és azt, amit a szaktanár ebben az esetben jónak tartana:
"Párosítson az Oktatási Hivatal minden gyermek mellé egy osztályzatot, de legyen mellette az a pontszám, amiből ezt az érdemjegyet számították, és az is, hogy a hasonló hátterű gyerekek – családi háttér, a tanuló neme, iskolai környezet stb. – milyen osztályzatot kaptak átlagosan. Ez azért lenne jó és hasznos, hogy az általában meg nem nézett kompetenciamérés eredményeivel szembesüljön a tanár, az intézményvezető. És hogy ez mennyire nem alkalmas a szaktanár minősítésére, arról már itt és itt írt.
A kompetenciamérés osztályzása diszfunkcionális
Lannert Judit oktatáskutató, a Tanulópénz Blog szakembere szerint ez az intézkedés is jól mutatja, hogy mennyire nem értenek az oktatáshoz azok, akik döntenek róla. Az az elképzelés, hogy majd tétre menő tesztekkel mérik a diákokat és rajtuk keresztül a tanárokat éppen, hogy a külső motivációt, a megfelelést erősíti fel a rendszerben, ezzel kiölve a valóban eredményes tanuláshoz szükséges belső motivációt mind a tanulóban és mind a pedagógusban. A túlzásba vitt kontroll felerősíti a kudarctól való félelmet, így visszatartja a tanulókat és pedagógusokat attól, hogy kockáztassanak, kipróbáljanak új dolgokat. Ezzel éppen a jelenlegi gyorsan változó világunkban fontos kreativitást sorvasztják el. Nem beszélve arról, hogy nemzetközi példák is azt mutatják, hogy minél inkább tétre megy egy felmérés, annál inkább megpróbálják az eredményeket a résztvevők így-úgy befolyásolni.
Ezzel viszont a kompetenciamérés adatai nem fogják a valóságot tükrözni, leginkább azt fogják mutatni, ki tudott a legügyesebben tükrözni. Ezzel pedig azt érjük el, hogy még nagyobb lesz a homály.
A fotó csak illusztráció, forrás: 123RF
