Kinek milyen iskola való? – Szempontok, érvek, ellenérvek
Nálunk boldogabb országokban általában körzetes rendszer működik, ahol a körzeti általános iskolák színvonala nem tér el drámaian egymástól, így a szülők energiáikat az iskolák kiválasztásánál hasznosabban tudják eltölteni. Nálunk a szülők egyre nagyobb pánikban vannak, amikor iskolaválasztásra kerül a sor. Aggódnak, hogy ha rosszul választanak, akkor a gyerek sorsa egy életre megpecsételődik. Ezért megpróbálnak tájékozódni, részben a játszótéri szülői beszélgetéseken, másrészt a neten elérhető információkon keresztül.
A „Hogyan válasszunk iskolát” kérdésre rengeteg jó tanácsot lehet olvasni a neten. Én először inkább arról írnék, hogyan ne válasszunk iskolát.
Hogyan ne válasszunk iskolát
A tehetség mítosza
Sokan azt gondolják, hogy minél hamarabb fel kell fedezni a gyerekben a tehetséget és azt fejleszteni kell. Pedig pszichológusok sokasága hívja fel a figyelmet arra, hogy a korai tehetség detektálása nem működik, maximum a matematika és zene területén. A többi területen bizony hosszú az út. Ráadásul a gyerekek nem egyformán fejlődnek. Amire viszont mindenkinek igénye van, az a mozgás, játék, jó levegő és a szeretetteljes egyben kreatív környezet. Sok kutató állítja, hogy a tehetség csupán mítosz. Hatalmas különbséget jelent az, ha erős a kulturális elkötelezettség nem csak a tanulással, de egyben az erőfeszítések megtérülésével kapcsolatban is. A PISA felmérés eredményei azt mutatják, hogy azok az országok, ahol elhiszik, hogy valakik okosnak születnek, és valakik nem, és meg is erősítik mindezt a rendszeren keresztül, soha nem fognak az élvonalba tartozni. Kelet-Ázsia vezető szerepének egyik oka ugyanis az, hogy a tehetségek kiemelése helyett a kemény munkára összpontosítanak.
De vajon jót teszünk-e a gyerekünknek, ha a legjobb iskolába küldjük?
A legfrissebb kutatási eredmények azt mutatják, hogy az ilyen iskolák hatása a tanulókra meglehetősen vegyes. Herbert W. Marsh, a ma egyik legtöbbet idézett amerikai oktatáspszichológus mutatta ki, hogy a legjobb képességű diákokat begyűjtő elitiskolák negatív hatással vannak a tanulók többségének az önképére. Az általa használt metafórával élve: Vajon mi a jobb, ha a gyerekünk kis hal lesz egy nagy tóban, vagy nagy hal egy kis tóban? Szerinte jobb egy „csupán” jó iskolában a legjobbnak lenni, mint a legjobb iskolában az utolsók közt lenni. Vagyis nem általában a legjobb iskolát kell megtalálni, hanem a saját gyerekünk számára a legmegfelelőbbet, vagyis legjobbat. A gyerekek sokfélék és legtöbbjüknek nem is való egy elitiskola. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy később esetleg ne lennének ugyanolyan sikeresek, vagy akár sikeresebbek, mint egy elitiskolában végzett diák. Ahogyan Marsh fogalmazott: az elitiskola nem a gyerek, hanem a szülő önképét erősíti. De hát ugye, nem a szülőről szól ez az egész.
 |
Az iskolai rangsorokban általában a matematika és szövegértési kompetenciamérési eredmények, felvételi statisztikák és a különböző tantárgyi versenyeken elért versenygyőzelmek kerülnek reflektorfénybe, miközben számtalan más, sokkal fontosabb terület is van, ahol egy iskola hosszú távú pozitív hatást tud kifejteni. Mai világunkban felülértékeljük a versenyt és alulértékeljük az együttműködést. Túlintellektualizált és tantárgycentrikus az oktatás világképe, elsikkadnak az egyébként a Nagy Betűs Életben fontosnak tartott kompetenciák. Súlyosbítja a helyzete, hogy éppen a munkaerőpiacon kevésbé számító kognitív – intellektuális területeken vannak mérőszámaink, a fontosabb, nem kognitív készségek terén viszont nincsenek. Nem tudjuk, hogy jelenleg hol fejlesztik legjobban a kreativitást, problémamegoldó készséget, innovativitást. Ma az írni-olvasni és számolni tudás már kötelező kűr, ennél jóval fontosabbak az ún. K betűs dolgok, mint a kreativitás, a kooperativitás, a komplexitás megértése, a kritikus gondolkodás, a kulturális befogadás és a kíváncsiság. |
A rangsorok csak a középiskola esetén hasznosak és akkor is csak egy, a sok információ közül
Általános iskolák esetén nincs értelme a rangsoroknak, az általános iskola feladatait és teljesítményét ezek még megközelítőleg sem tudják visszaadni. A középiskolák esetén a rangsorok több adat alapján születnek, gyakran többféle rangsorok is léteznek, ezek alapján korrektebb képet alakíthatunk ki.
A jó iskola tehát nem feltétlen az, ahova az elit jár vagy ahol a legjobbak a versenyeredmények. De akkor mégis, hogyan lehet dönteni? Azért vannak erre is tippjeink.
A cikk további folytatása: Felelős Szülők Iskolája
Kapcsolódó video: itt
Kapcsolódó események:
április 1. Legyen élmény a tanulás – edukációs expo
