Kevés kiváló és sok alulteljesítő tanulót termel a magyar közoktatás
Az Oktatási Hivatal 2012-es PISA jelentésében olvasható, hogy 2012-ben a legalább egy kompetenciaterületen (szövegértés, matematika vagy természettudomány) kiemelkedően teljesítők aránya az OECD országokban átlagosan 16,2% volt, míg a mindhárom területen nagyon jól teljesítők aránya 4,4%. Magyarország eredménye az OECD átlagtól jóval elmaradt, ...
... a legalább egy területen kiemelkedően teljesítők aránya 11,6%, a mindhárom területen nagyon jól teljesítők aránya pedig csak 2,9% volt. A helyzet 2015-ben sem javult. A legalább egy területen nagyon jól teljesítők arányában (10%) megint elmaradunk az OECD átlagtól (15%). Érdemes a kiválóak mellett egy pillantást vetni az alulteljesítők arányára is. Az ábra alapján jól láthatóan három csoportját különböztethetjük meg az országoknak. Az átlag, mint Ausztria, Olaszország vagy Spanyolország egyformán 10-15 százalékban termel kiválókat és alulteljesítőket. Vannak viszont, akik nagymértékben kiváló tanulókat nevelnek és csak nagyon kevesen maradnak le. Finnország és Észtország teljesítménye lenyűgöző, ott a tanulók egyötöde kiemelkedően teljesít valamelyik területen, és csak 5% körüli a mindhárom területen alulteljesítők aránya. De ebbe a csoportba tartozik Szlovénia, Svájc vagy Hollandia is. És vannak országok, ahol sok az alulteljesítő és nagyon kevés a kiváló, mint hazánkban is. A mindhárom területen alulteljesítők arányában csak Szlovákia és Görögország teljesített rosszabbul nálunk. Ezekben az országokban a tanulók majdnem egyötöde rosszul teljesít mind a három területen (az OECD átlag 13%)! A legalább egy területen kiemelkedő tanulók aránya viszont 10% vagy kevesebb! Úgyis fogalmazhatunk, hogy a finnek négyszer annyi tehetséget nevelnek, mint alulteljesítőt, mi pedig feleannyit. Ilyen adatok mellett nem igazán beszélhetünk tehetséggondozásról. A tehetséggondozási lufiról többet is olvashat legújabb cikkünkben, vagy Lannert Judit blogján.
