Kell-e különórára járnia, ha nem akar?
Egy kutatás szerint 21 pontos különbség is létrejöhet a fiatalok IQ-jában a kamaszkor kezdete és vége között. Ezzel megdőlni látszik az a régóta uralkodó feltételezés, miszerint az intelligenciánk – az esetleges időskori hanyatlástól eltekintve – csak kevés változást mutat életünk folyamán.
Mindez egyszerre bátorítás és figyelmeztetés: van még mód a felzárkózásra, de a babérjain sem ülhet senki. A PPKE BÉTA projektjének serdülőkről szóló cikksorozatából az is kiderül, miként tudjuk a tiniket támogatni abban, hogy ne csak a tőlük telhető legokosabbak, de a legkiegyensúlyozottabbak is legyenek.
Ezt már olvastad? Az "agyfényesítő" zene - milyen eredménnyel hat a gyerekekre a zene
Intelligensebbnek tartja magát az átlagnál? Ha Ön egy 2018-ban publikált amerikai kutatás résztvevőihez hasonlóan gondolkodik, bizonyára igennel válaszol a kérdésre. Heck és munkatársai vizsgálatában ugyanis az emberek 65 százaléka igaznak tartotta önmagára nézve ezt az állítást, ami persze matematikai képtelenség. A pozitív tulajdonságaink túlbecslésére való hajlam széles körben megfigyelhető jelenség. Rendszerint ez történik akkor is, amikor az erényességünket vagy éppen az autóvezetési készségeinket hasonlítjuk másokéhoz. Hamis elképzeléseinket a szeretteinkre is kiterjesztjük, hogy minél jobb színben tüntessük fel őket: a mi gyerekünk a legügyesebb, a partnerünkről már nem is beszélve.
Ez olyannyira így van, hogy Gignac és Zajenkowski több mint 100 heteroszexuális pár részvételével zajló kutatásában azt találta, hogy a férfiak átlagosan 36, a nők pedig 38 ponttal saccolták fölé az élettársuk IQ-pontszámát ahhoz képest, mint amit egy intelligenciateszten aztán valóban elértek...
Az elmúlt években az is kiderült, hogy az intelligencia komoly változásokat tud mutatni még kamaszkorban is. Sue Ramsden és munkatársai 33 angol diákot vontak be a kutatásukba: a résztvevők 12-16 évesek voltak, a kitűnő tanulótól a nehezen teljesítő serdülőkig mindenféle fiatal szerepelt közöttük. A University College London kutatói 2004-ben mérték meg először a kamaszok IQ-ját, majd 4 évvel később megismételték a vizsgálatot. Azt találták, hogy míg a csoport átlaga nagyjából nem változott az évek során, addig egyénileg akár 21 pontos különbségek is voltak a mérések között! Körülbelül ugyanannyian voltak azok, akik jobb, mint akik gyengébb eredményt produkáltak a második tesztfelvételkor... A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a kezdetben gyengébb eredményt produkálók is elérhetnek számottevő javulást, viszont az eddig jól teljesítők sem dőlhetnek hátra...
A teljes cikk a Mindennapi Pszichológia 2019. 6. számában olvasható
Partnerünk: 
